Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:

• Új kihívás előtt áll Ukrajna, az iráni drónok és az észak-koreai rakéták miatt új tárgyalásokba kezdett Zelenszkij;
• KAB-bomba zúzta szét a sziverszki humanitárius központot;
• Nagyszabású orosz támadás érte Odesszát, képeken az elképesztő pusztítás;
• Kőkemény üzenetet küldött a Kreml a NATO-nak, ezt soha nem fogják megengedni;
• Aggódik Vlagyimir Putyin, már a harmadik világháborútól tart Oroszország elnöke.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

A német Bundeswehr belső használatra szánt stratégiai dokumentumot dolgozott ki, ami Oroszországot „egzisztenciális fenyegetésnek” nevezi. A jelentés szerint Oroszország veszélyt jelent Németországra és egész Európára – adta hírül a Reuters.

A Spiegel által megszerzett dokumentumban az szerepel, hogy a Kreml mind az ipari, mind a vezetői struktúráit összehangolja, 

Megjegyzik, az orosz haderő mérete már 2026-ban elérheti a 1,5 milliós aktív állományt, amit a 18 hónap alatt kidolgozott dokumentum szerint Németország csak a katonai és társadalmi szintű képességek következetes fejlesztésével tudhat ellensúlyozni.

A Reuters arra is felhívta a figyelmet, hogy Friedrich Merz német kancellár a közelmúltban támogatta Donald Trump azon javaslatát, hogy a NATO-tagállamok emeljék a GDP öt százalékára a védelemre fordított kiadásaikat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, nincs szándékukban tűzszünetet kötni Ukrajnával, mivel úgy látják, Oroszországnak „stratégiai előnye” van a konfliktusban – adta hírül az Ukrinform.

Most stratégiai előnyünk van. Miért veszítenénk el? Nem fogjuk elveszíteni. Előrehaladunk. Előrehaladunk, és továbbra is előre fogunk haladni

– mondta.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban kijelentette, csak akkor egyeznek bele a harcok ideiglenes befagyasztásába, ha Ukrajna nem kap többé külföldi katonai támogatást, mert az lehetőséget teremtene Kijevnek az újrafegyverkezésre.

A kijelentésre később az ukrán külügyminisztérium is reagált. Szóvivőjük elmondta, hogy Peszkov nyilatkozatával Oroszország „középső ujjat mutatott” az Egyesült Államok béketörekvéseinek.

A hadseregben lévő emberhiány ellensúlyozására Ukrajna nemzetközi toborzást indított, aminek keretében elsősorban Latin-Amerikából remél új önkénteseket szerezni – írja a The Economist.

A jelentés szerint Nyugat-Ukrajnában májusban megnyílt egy toborzóközpont, amely kampányt indított a külföldiek leszerződtetésére. Hozzátették, hogy az idegen állampolgárok érdeklődése az iránt, hogy csatlakozzanak az ukrán hadsereghez, egyre növekszik, a toborzók szerint naponta akár több száz jelentkezés is érkezik hozzájuk.

Az önkéntesek maguk fizetik az utat Ukrajnába, és a többi katonával megegyező feltételekkel teljesíthetnek szolgálatot. A lap azonban megjegyzi, hogy a fizetésük, ami 3000 dollár (1,05 millió forint) valószínűleg a többszöröse annak, mint a dél-amerikai országokban lévő átlagkereset.

Az ukrán védelmi minisztériumnak a programot felügyelő tisztviselője, Olekszij Bezhevets szerint Ukrajna havonta több ezer külföldi önkéntest szeretne bevonzani. Ez segítene ellensúlyozni a mozgósításban tapasztalt hiányt, mivel az ukrán fegyveres erők jelenleg havonta 27 ezer új embert mozgósít, ami körülbelül 15 ezerrel kevesebb, mint Oroszországban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénybe iktatta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát, amely szankciókat vet ki az oroszországi drónok fejlesztésében és gyártásában, valamint a nemzetközi szankciók megkerülésére irányuló rendszerekben részt vevő magánszemélyekre és jogi személyekre – derül ki az Ukrán Elnöki Hivatal oldalán pénteken közzétett rendeletből.

A rendelet mellékletei kimondják, hogy minden szankcionált személy Oroszország állampolgára. A jogi személyek közül hat Kínában, egy Fehéroroszországban van bejegyezve, a többi orosz védelmi iparhoz kapcsolódó orosz vállalat. Az intézkedések magukban foglalják a vagyon befagyasztását, a pénzügyi tranzakciók felfüggesztését, a tőkekivonás tilalmát, az engedélyek visszavonását és egyéb korlátozások bevezetését. Ezeket az ukrán minisztertanács, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Ukrán Nemzeti Bank és más illetékes hatóságok hajtják végre.

Volodimir Zelenszkij 2025. június 17-én

Fotó: Amber Bracken / Reuters

A lelőtt orosz drónok elemzése rávilágít, hogy Peking és Moszkva fokozta katonai együttműködését, és mostanra Kína vált az orosz katonai gépezet legfontosabb és talán leginkább meghatározó beszállítójává – adta hírül az Unian.

A portál emlékeztet arra, hogy korábban az orosz Sahíd drónokat amerikai alkatrészekkel „tömték tele”, amikhez a szankciók kijátszásával jutottak hozzá, de az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése (GUR) közölte, hogy 2025-ben már Kínában gyártott antennákat találtak bennük. Hozzáteszik, „az egyik eszközben 15 alkatrészből mindössze kettő volt amerikai gyártmány”.

Megjegyezték, míg korábban Peking elutasította az orosz kéréseket, hogy katonai felszerelések terén nyújtson segítséget, és nem történt nagyobb volumenű lőszer- vagy haláloseszköz-szállítás sem, mostanra Kína átlépte ezt a határt.

A lap közölte, hogy nyugati tisztviselők a The Economistnak elmondták, 2023-tól az Oroszországnak nyújtott kínai támogatás kritikus fegyveralkatrészeket és polgári drónokat is tartalmaz, amit a lezuhant eszközök elemzésével tártak fel.

A kínai alkatrészek és eszközök fontosak Oroszország számára. Nemrégiben egy kisebb csoportnyi újságírónak, köztük a The Economist tudósítójának tartott tájékoztatón Zelenszkij elnök azt állította, hogy »kínai képviselők« voltak jelen az oroszországi gyártóüzemekben. Egy európai védelmi tisztviselő megerősítette ezt, hozzátéve, hogy Kína szívesen tesztelné eszközeinek hatékonyságát élesben, a csatatéren

– idézi a The Economist cikkét az Unian.

Megjegyezték, egy ukrán tisztviselő a lapnak azt is elmondta, hogy Kína más területeken is fokozta az együttműködését Oroszországgal, például segít robbanóanyagok és optikai kábelek gyártásában. Ezért cserébe Peking szeretne hozzájutni amerikai és európai rakétákhoz és más hasonló, érzékeny technikákat megszerezni.

Hozzáteszik, vannak jelei az együttműködésnek olyan területeken is, mint például az űrtechnológia, ami korábban nem volt jellemző.

Az orosz hadsereg tegnap elfoglalta a Harkiv régióbeli Moszkovka települést Ukrajnában, Kupjanszk közelében – közölte az MTI tájékoztatása szerint pénteken az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint június 14. és 20. között az orosz erők hat csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal

• ukrán hadiipari cégekre;
• az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyag- és energetikai infrastruktúrára;
• légvédelmi radarállomásokra;
• fegyverraktárakra;
• drónok gyártásának, tárolásának és indításának helyszínére;
• valamint az ukrán fegyveres alakulatok, különleges műveleti egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt héten hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, és összesen hat települést foglalt el. A tárgyalt időszakban a „különleges hadművelet” övezetében több mint kilencezer ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel három harckocsit és 95 egyéb páncélozott harcjárművet, 29 amerikai JDAM irányított légibombát, nyolc HIMARS-rakétát, továbbá 1190 drónt, közülük 562-t a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Tűzoltók dolgoznak, amely az ukrajnai Harkiv régióban az orosz dróntámadás után keletkezet 2025. június 20-án Harkiv, Ukrajnában

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csak éjszaka 62 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le az orosz légvédelem, közülük 22-t Orjol és egyet Moszkvai régió felett. Szergej Szobanyin moszkvai polgármester elmondta, hogy az elmúlt hónapokban az ukrán hadsereg több ezer drónt indított az orosz fővárosra, de a légvédelem hatékonysága 99,9 százalékos volt, ezért a támadások jelentős károkat nem okoztak. „A világon senki sem ért el ehhez hasonló eredményt. Ezért nagyra értékelem a légvédelem teljesítményét” – mondta.

Az észt védelmi erők hírszerzési központjának vezetője szerint a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt csökkenhet az orosz dróntámadások száma – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ants Kiviselg ezredes rámutatott, hogy Izrael támadást indított egy iráni dróngyártó üzem ellen Iszfahánban. A támadások ellenére az észt hírszerzés vezetője szerint  Oroszország a dróngyártás növelését tervezi.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország egyre gyakrabban hajt végre szétszórt csapásokat különböző célpontok, különösen polgári objektumok és lakóövezetek ellen. Szerinte az orosz támadások intenzitása továbbra is az előző hetek szintjén marad – ez napi körülbelül 150-160 támadás. A Szumi régióban kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a kezdeti eredmények és az állandó próbálkozások ellenére az ottani offenzíva általánosságban leállt.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) Telegram-csatornáján közölte, hogy őrizetbe vettek hat férfit, akik közösségi oldalaikon Oroszország mellett álltak ki, és Ukrajna ellen szólaltak fel – írja az Interfax.

Az őrizetbe vettek között volt újságíró, aki az ukrán városok bombázására és Kijev elfoglalására szólított fel, fitneszedző, aki Instagram-oldalán szólította fel a férfiakat a mozgósítás elkerülésére, és hamis információkat terjesztett az ukrán hadseregről.

A hat férfi ellen három főbb bűncselekmény gyanúja alapján indítottak eljárást: az ukrán fegyveres erők tevékenységének akadályozása különleges időszakban, az orosz agresszió tagadása és igazolása, valamint nyilvános felhívás az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására. 

Johann Wadephul német külügyminiszter annak a félelmének adott hangot, hogy az Izrael és Irán között dúló háború eltereli a figyelmet Ukrajnáról – írja az Unian hírügynökség. Kiemelte, hogy Németország nem feledkezik meg Ukrajnáról. 

Elmondása szerint minél következetesebb a Nyugat politikája Oroszországgal szemben, annál valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin beleegyezik a tárgyalásokba. „Ez azt jelenti, hogy a katonai támogatást sem szabad abbahagyni: továbbra is segítenünk kell Kijevnek. Ez szükséges a szabadságunkhoz” – hangsúlyozta Wadephul.

Kijelentette, hogy először az európaiaknak kellene dönteniük abban, van-e értelme tárgyalni Moszkvával. Szerinte az a probléma, hogy Putyin nem akarja befejezni a háborút. 

Johann Wadephul német külügyminiszter 2025. június 20-án

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A lett parlament elfogadta azt a törvényt, amely szerint orosz és belorusz állampolgárok nem vásárolhatnak ingatlant a balti országban. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy magánszemélyeken kívül azok a cégek sem vehetnek ingatlant, amelyeknek legalább negyedrésze orosz vagy belorusz tulajdonban van − írta az Ukrajinszka Pravda.

A tilalom minden ingatlanvásárlási ügyletre vonatkozik majd, tehát az eladási, bérleti joggal járókra, ajándékozásra, cserére, árverésekre és örökösödési szerződésekre egyaránt. Ugyan tartalmaz néhány kivételt, mint például ha az ingatlant rokonok örökölték, vagy ha bírósági határozat dönt róla.

Az Európai Unió azon országai, akik aláírták a schengeni egyezményt, azt szorgalmazzák, hogy az Ukrajna ellen harcoló orosz állampolgárokat ne engedjék be a schengeni övezetbe – írja a The Kyiv Independent.

A kijelentés azután hangzott el, hogy Oroszország fokozta az Európai Uniót célzó hibrid műveleteit. Az EU biztonsági ügynökségei többször is figyelmeztettek már oroszokhoz köthető szabotázsakciókra: gyújtogatási támadásokra például.

A balti államok, az északi országok és Lengyelország belügyminiszterei június 19-én Tallinnban tárgyaltak, ahol közösen megerősítették azon szándékukat, hogy megakadályozzák az oroszok vízummentes schengeni övezetbe való belépését. 

Egyértelmű álláspontot kell képviselnünk, ezek a személyek nem utazhatnak át szabadon a Schengenen. Továbbá nem adunk ki nekik tartózkodási engedélyt vagy vízumot

– jelentette ki Lauri Laanemets.

Hozzátette, hogy „ez a csoport, amely gyilkol és pusztít, komoly biztonsági fenyegetést jelent mindannyiunk számára”. A miniszterek hangsúlyozták, hogy ennek a korlátozásnak azután is érvényben kell maradnia, ha Ukrajnában befejeződik a háború.

Az elmúlt 24 órában 176 harci összecsapást regisztráltak a fronton − közölte az ukrán vezérkar a Telegramon. Információik szerint csütörtökön az oroszok egy rakéta- és 55 légicsapást hajtottak végre az ukrán állások és lakott területek ellen, előbbihez öt rakétát használtak, valamint 75 irányított légibombát dobtak le, a légicsapásokhoz pedig 2798 drónt vetettek be.

Továbbá 5062 tüzérségi támadást hajtottak végre, ebből 114-et rakétarendszerekről indítottak az ukrán vezérkar jelentése szerint − írta az Interfax-Ukrajina.

Egy lakos egy orosz dróncsapás helyszínén az ukrajnai Odesában, 2025. június 20-án

Fotó: Nina Liashonok / Reuters

Az elmúlt 24 órában az orosz támadásokban egy ember meghalt Konsztantyinovkában, és további hat megsebesült − közölte a Donyecki Regionális Állami Adminisztráció vezetője, Vagyim Filaskin közösségi oldalán.

Hozzátette, hogy a Donyecki területen az orosz áldozatok összlétszáma 3271 halott és 7332 sebesült.

Éjszaka 86 drónnal támadta az orosz hadsereg Ukrajnát az ukrán légierő jelentése szerint. Ezek közül hetven Sahíd típusút semlegesítettek, melyek közül 34-et lelőttek, 36 pedig eltűnt − írta a Strana.

A légicsapás következtében Harkiv területén három hangár sérült meg, valamint kigyulladt egy hatemeletes épület tetőszerkezete, egy gazdasági épület, valamint lakóházak és autók is megrongálódtak. A támadásban a város Szecsenkivszkij és Osznovjanszkij kerületei érintettek, négyen sérültek meg, köztük két tinédzserlány.

Ukrajna 366 szexuális erőszak esetet dokumentált a háború kezdete óta, amelyek közül a legtöbb áldozat nő volt – közölte az ukrán külügyminisztérium a konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak felszámolásának nemzetközi napján – írja a The Kyiv Independent.

A dokumentált bűncselekmények közé tartozik a nemi erőszak, szexuális kínzás, kényszerű meztelenség és egyéb erőszakos cselekmények, amelyek többsége a megszállt területeken vagy az orosz invázió korai szakaszában történt.

Az ukrán külügyminisztérium szerint Oroszország „súlyosan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot” és szexuális erőszakot használ „háborús fegyverként” a civilek terrorizálására, közösségek megsemmisítésére és az ellenállás gyengítésére. A konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak tiltott az 1949-es genfi egyezmények szerint, és háborús bűncselekménynek minősül a nemzetközi jog alapján.

Szergij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete 2024 áprilisában a Biztonsági Tanács előtt figyelmeztette, hogy az ilyen erőszakot civilek és hadifoglyok ellen egyaránt alkalmazzák. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 19-én Hennadii Shapovalov dandártábornokot nevezte ki az ukrán szárazföldi erők új parancsnokává, miután elődje, Mihajlo Drapatyj lemondott a hónap elején egy tragikus orosz rakétatámadás következtében – írja a The Kyiv Independent.

Drapatyj június 1-jén mondott le, miután egy orosz rakétatámadás legalább 12 ukrán katonát ölt meg egy dnyipropetrovszki kiképzőtáborban. A leköszönő parancsnok a fiatal újoncokról beszélve így fogalmazott: „Tanulniuk, élniük és harcolniuk kellett volna – nem meghalni.” Zelenszkij elfogadta a lemondását, de június 3-án az Egyesített Erők parancsnokává nevezte ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatón Bécsben, 2025. június 16-án

Fotó: Lisa Leutner / Reuters

A 47 éves Shapovalov a harkivi Harckocsi Csapatok Katonai Intézetében végzett, majd az amerikai hadsereg főiskoláján is tanult. 2024-ben a Déli Hadműveleti Parancsnokság vezetője volt, februárban pedig Ukrajna képviselőjeként nevezték ki a NATO németországi NSATU missziójához. Búcsúbeszédében Drapatyj elmondta, hogy megújította a parancsnokság felső vezetésének több mint felét, és decentralizációra, elszámoltathatóságra és modernizációra összpontosító reformokat hajtott végre.

Az Egyesült Államok nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy korlátozzák Ukrajna említését a jövő heti NATO-csúcs zárónyilatkozatában – írja a Newsweek forrásaira hivatkozva az orosz AiF hírportál.

A lap szerint egy európai tisztviselő elmondta, hogy a dokumentum tervezetében csak egyetlen említés szerepel Ukrajna védelmi képességeiről, és nem tartalmaz nyilatkozatot a NATO Kijev iránti támogatásáról. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban Ukrajna prioritást élvezett Joe Biden elnöksége alatt.

A hír akkor jelent meg, amikor Nagy-Britannia már korábban kijelentette, hogy bár Ukrajna prioritás volt az Egyesült Államok számára Biden elnöksége idején, most megváltozott a helyzet. A NATO-csúcsot a jövő héten rendezik meg, és a tagországok várhatóan megvitatják a szövetség jövőbeli irányait, köztük az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontot is.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij új parancsnokot nevezett ki a szárazföldi hadsereg élére;
• Oroszország már kezd rettegni, elveszítheti egyik legfontosabb szövetségesét;
• Totális háború, gazdasági válság – a recesszió szélére sodródott Oroszország;
• Vlagyimir Putyin: Hazugság, hogy Moszkva támadást tervez a NATO ellen;
• Új célpontot jelölhetett ki az orosz hadsereg;
• Személyesen tervez részt venni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a júniusi NATO-csúcson;
• Vészjósló forgatókönyvek láttak napvilágot, Ukrajna egyiknek sem örülhet;
• Vlagyimir Putyin kész találkozni Volodimir Zelenszkijjel, minél hamarabb befejeznék a konfliktust.

Tartsanak velünk ezúttal is!