Donald Trump rezsimváltást emlegetett, Irán azonnal Vlagyimir Putyinhoz fordult

„Az Egyesült Államok és Izrael nagy vörös vonalat lépett át az iráni nukleáris létesítmények megtámadásával” – jelentette ki Abbas Araghchi iráni külügyminiszter vasárnap Isztambulban, ezzel is beszólva Donald Trump „nagy, gyönyörű törvényének”.

A miniszter ezt követően bejelentette, hogy hétfő reggel Vlagyimir Putyinnal találkozik Moszkvában, hangsúlyozva, hogy „Oroszország Irán barátja, stratégiai partnerségünk van”. A külügyminiszter megjegyezte, Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és Kínával együtt próbáltak határozattervezetet javasolni a katonai akciók felfüggesztésére.

Donald Trump erre reagálva Truth Social-bejegyzésben vetette fel az iráni rezsimváltás lehetőségét.

Politikailag nem korrekt a rezsimváltás kifejezést használni, de ha a jelenlegi iráni rezsim képtelen Újra Naggyá Tenni Iránt, miért ne lehetne rezsimváltás? MIGA!

(Make Iran Great Again – a Make America Great Again mintájára.)

Egy másik nyilatkozatában Trump úgy fogalmazott, hogy „ez a hadművelet nemcsak katonai siker, hanem történelmi lehetőség is arra, hogy végre nagyobbá tegyük Iránt – akár egy új vezetéssel”.

Ezek a mondatok azért érdekesek, mert az amerikai kormány hivatalosan még nem hirdette ki azt, hogy rezsimváltást szeretne Iránban, sőt az elnök kijelentései ellentmondanak kormányzati tisztviselőinek korábbi álláspontjának.

Pete Hegseth védelmi miniszter vasárnap reggel hangsúlyozta, hogy a művelet „nem rezsimváltásról szól”, míg J. D. Vance alelnök azt nyilatkozta, hogy nem céljuk megszállás vagy háború Iránnal, csak a nukleáris fenyegetés megszüntetése.

Trump külön kiemelte a műveletet irányító több mint 125 repülőgép sikeres munkáját, és „monumentális” károkról beszélt. Az amerikai külügyminisztérium világszerte biztonsági riasztást adott ki, figyelmeztetve az amerikai állampolgárokat „az Egyesült Államok polgárai és érdekei elleni lehetséges tüntetésekre”.

Iráni válaszreakciók és katonai fenyegetések

Iránban hivatalos közlemények és parlamenti vezetők egyaránt jelezték, hogy a megtorlás elkerülhetetlen.

Izrael elszenvedi minden tettének következményét – a válasz hamarabb jön, mint gondolnák

– fogalmazott Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető.

Irán fegyveres erői közölték, hogy minden Izraelnek szállított katonai segítséget „legitim célpontnak” tekintenek, legyen az hajó vagy repülőgép. Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárásának tervét – a világ olajszállításának mintegy negyede halad át ezen a keskeny tengeri átjárón, ami globális olajpiaci pánikot okozhat. Eközben egész éjszaka folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák Iránban, miután Izrael katonai célpontok ellen indított támadást.

Irán ENSZ-nagykövete, Amir Saeid Iravani sürgősségi biztonsági tanácsi ülést kért, az amerikai csapásokat „előre megfontolt agressziónak” nevezte, amelyek „felháborító, súlyos és példátlan megsértését” jelentik az ENSZ Chartának és a nemzetközi jognak. Kína és Oroszország nagykövetei „provokatívnak, destabilizálónak és nemzetközi jogba ütközőnek” nevezték az amerikai–izraeli hadműveletet, és azonnali deeszkalációt sürgettek. Kína külügyminisztériuma közleményében arra figyelmeztetett:

Az erő alkalmazása nem oldja meg a problémákat, csak elmélyíti a válságot.

António Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap esti közleményében hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak kötelessége hiteles, ellenőrizhető bizonyítékokat szolgáltatni arról, hogy Irán nukleáris fegyver előállítására készült, és az ezzel kapcsolatos veszély „közvetlen és elkerülhetetlen” volt.

Az ENSZ szerint bármiféle preventív katonai fellépés kizárólag egyértelmű és bizonyítható fenyegetés esetén igazolható a nemzetközi jog alapján. A BT-tagállamok közül többen is jelezték, az eddig ismert amerikai hírszerzési információk nem elegendők egy ilyen horderejű támadás indoklására.

Brüsszel is megszólalt: vissza a diplomáciához

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az érintett feleket, hogy

azonnal állítsák le a katonai akciókat, és térjenek vissza a diplomáciai tárgyalásokhoz.

A politikus szerint a jelenlegi helyzet „veszélyes fordulatot vett”, és fennáll a kockázata annak, hogy a konfliktus regionális háborúvá szélesedik. Borrell kiemelte, az iráni nukleáris programról korábban is sikerült nemzetközi egyezmények keretében megállapodni, és „nem katonai, hanem politikai eszközökre van szükség a feszültség enyhítéséhez”.

Az EU álláspontja szerint a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) ugyan mára gyakorlatilag összeomlott, de nem lehetetlen újratárgyalni vagy módosítani, ha a felek hajlandók kompromisszumokra. Borrell egyúttal megerősítette, az EU kész közvetítőként fellépni Washington, Teherán és Jeruzsálem között, „mielőtt túl késő lenne”.

Eközben megkezdődtek a tárgyalások a légtér megnyitásáról, hogy az Izraelben ragadt külföldiek és a külföldön ragadt izraeliek hazajuthassanak. Egyelőre azonban az iráni közlekedési minisztérium szóvivője bejelentette a belföldi és nemzetközi járatok törlésének meghosszabbítását csütörtök hajnalig. Izrael pedig korlátozott repüléseket tervez indítani a Ben-Gurion nemzetközi repülőtérről hétfőn.

(Borítókép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai részt vesznek egy ülésén az ENSZ székházában 2025. február 24-én New Yorkban. Fotó: Liao Pan / China News Service / VCG / Getty Images)