Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kezdenek beérni a szankciók, Oroszország kénytelen hozzányúlni a pénzügyi tartalékaihoz
• A háttérben is zajlik a háború, a NATO egyértelmű felszólítást küldött az Egyesült Államoknak
• Káosz a Fehér Házban: Donald Trump tudta nélkül, titokban állíthatták le a fegyverszállítást Ukrajnába
• Kulcsfontosságú városok elleni végső támadásra készülhetnek az oroszok, átírhatják a háború menetét
• Vlagyimir Putyin újabb országot készül bevonni a háborúba
• Pokrovszk alatt tombolnak a harcok: az ukránok feltartóztatják az orosz áttörést
• Trump újra belépett a háborús térbe és támogatásáról biztosította Zelenszkijt
• Olyan lépésre kényszerült a Kreml, amire a háború kitörése óta nem volt példa
• Zelenszkij bejelentette: Ukrajna közösen gyárt fegyvereket az Egyesült Államokkal és Dániával

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Oroszország keleti részén, Vlagyivosztok térségében felrobbant egy gázvezeték július 5-én, szombaton. A detonáció miatt egy vízvezeték is megsérült. A két létesítmény Oroszország 155. dandárját látta el, amely így most gáz és vezetékes víz nélkül maradt – adta hírül az RBK Ukrajina.

A portál közölte, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint a detonáció után tűz ütött ki, amiben a Japán-tenger mellett futó fővezeték több szakasza is megsemmisült. 

Hozzátették, ez az infrastruktúra a 155. tengerészgyalogos dandáron kívül több más katonai létesítmény gázellátásáért is felelős.

Az orosz csapatok szombaton Kupjanszk városát és a Harkivi területet támadták, az akciókban egy 66 éves férfi megsebesült – számolt be róla a harkivi területi ügyészség.

A beszámoló szerint Kupjanszk orosz légitámadások, tüzérségi tűz és dróntámadások célpontjává vált. Délelőtt egy falut ért orosz légitámadás, a várost délután vették célba, majd az esti támadásban egy 66 éves férfi megsérült, és orvosi ellátásban részesült.

Az ukrán vezérkar délután közölte, hogy szombatra virradó éjjel az ukrán erők csapást mértek Oroszország hadiipari komplexumának egyik fontos létesítményére, a csuvasföldi Csebokszáriban működő VNYIIR-Progressz vállalatra. A közlemény szerint az üzem olyan adaptív antennarácsokat gyárt, amelyeket Sahíd típusú drónokban, Iszkander–K rakétákban, irányított légibombák korrekciós moduljaiban, valamint más olyan precíziós fegyverekben használnak, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni támadásokra használ.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy kétnapos látogatást tett Harkiv megyében, amelyet szavai szerint „újabb orosz offenzívák veszélye fenyeget”. A főparancsnok a térségben szolgáló ukrán egységeket kereste fel.

Katonáink az elmúlt egy hét alatt több mint hatvan ellenséges rohamot vertek vissza. Naponta körülbelül tíz összecsapás történik, és ez a jövőben is folytatódni fog

– írta bejegyzésében Szirszkij az MTI szerint. 

Az ukrán légierő jelentése szerint szombatra virradó éjjel Oroszország 322 drónnal támadta Ukrajnát, ezek közül a légvédelem 292-t lelőtt.

António Guterres, az ENSZ főtitkára az AFP hírügynökség jelentése szerint elítélte Oroszország újabb súlyos légitámadás-sorozatát. „Guterres határozottan elítéli az Oroszország által végrehajtott súlyos drón- és rakétatámadások sorozatát” – áll az ENSZ közleményében, amelyben a világszervezet teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólította fel a feleket.

Az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy a Harkiv megyei Csuhujiv elleni súlyos orosz dróntámadás sebesültjeinek száma 11-re nőtt, köztük van egy 10 éves fiú és egy 14 éves lány. Halina Minajeva, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy a település egy részében áramszünetet okoztak az orosz csapások.

Továbbá a Kijev elleni pénteki súlyos orosz légitámadás halálos áldozatainak száma kettőre nőtt, miután egy súlyosan megsebesült 25 éves férfi meghalt a kórházban – hozta nyilvánosságra szombaton Vitalij Klicsko, a város polgármestere. Rajta kívül még 25-en sebesültek meg az ukrán fővárosban – írta az MTI.

Az orosz hatóságok biztonsági aggályok miatt lefújták a 2025-ös szentpétervári haditengerészeti parádét, ami hagyományosan az ország legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye – adta hírül a The Moscow Times.

A lap közölte, hogy erről egy helyi hírportál, a fontanka.ru számolt be először névtelen forrásokra hivatkozva.

A Haditengerészet Napi ünnepséget minden évben Szentpéterváron rendezik meg, amely az orosz Balti Flotta bázisa, és hagyományosan július utolsó vasárnapján tartják. Ezenkívül kisebb parádékat tartanak Vlagyivosztokban és Kalinyingrádban is.

A 2025-ös rendezvényt eredetileg július 27-re tervezték, azonban jelentősen lecsökkentették a programot: a források szerint csupán az egyik téren tartanak majd nyilvános rendezvényt, valamint egy koszorúzást. A rendezvény előkészületeit már azelőtt leállították, hogy bármiféle próba elkezdődhetett volna.

A The Moscow Times megjegyezte, hogy a 2024-es parádé előtt a sajtóban több hír is megjelent arról, hogy az orosz biztonsági szolgálatok szerint Ukrajna akcióra készül az eseményen részt vevő hadihajók ellen. Hozzáteszik, a fenyegetés annyira komolynak tűnt, hogy a The New York Times információi szerint Lloyd Austin akkori amerikai védelmi miniszter kétszer is telefonált orosz kollégájának, hogy felhívja a figyelmét a veszélyre, valamint ukrán tisztviselőket is megkeresett, arra kérve őket, hogy ne hajtsanak végre támadásokat.

Szlovákia továbbra is elutasítja az Európai Unió Oroszország elleni újabb szankciós csomagjára tett javaslatát, mert az Európai Bizottság képviselőivel folytatott tárgyalások nem oszlatták el Pozsony aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy az EU megszüntetné az országnak az orosz energiától való függőségét – közölte szombaton a szlovák külügyminisztérium a CTK cseh hírügynökséggel. 

Stefan Kornelius, a német kormány szóvivője pénteken kijelentette, hogy Németország elvárja: Szlovákia most már mielőbb hagyja jóvá az Oroszország elleni újabb szankciókat, miután – állítása szerint – Szlovákia aggályait eloszlatták. Pozsony korábban többször is bírálta az Európai Bizottságnak azt a tervét, amellyel 2027 végéig fokozatosan leállítana minden orosz gázimportot a REPowerEU projekt keretében, amelynek célja, hogy az unió felszámolja a tagországok függőségét az orosz energiától.

Az MTI szerint a bizottság energiaügyi főigazgatóságának képviselői csütörtökön Pozsonyban tárgyaltak a szlovák gazdasági minisztériumnak, valamint üzleti és ipari szövetségeknek a képviselőivel.

A tárgyalások azonban nem oszlatták el azokat az alapvető aggályokat és fenntartásokat, amelyek a REPowerEU projekttel kapcsolatban Szlovákia részéről továbbra is fennállnak. Ezért Szlovákia fenntartja álláspontját az Oroszországi Föderáció elleni 18. szankciós csomag ügyében

– közölte a szlovák külügyminisztérium. Hozzátették, hogy készek folytatni a párbeszédet az Európai Bizottsággal.

A javasolt új szankciócsomag Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziója miatt elsősorban az energetikai és a bankszektort célozza meg. Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban kijelentette: garanciákat és biztosítékokat vár az Európai Bizottságtól az orosz gázszállítások leállítására vonatkozó javaslat kapcsán. Szerinte egy ilyen lépés a gáz árának növekedéséhez vezetne. Fico rámutatott: megvan a veszélye annak, hogy Szlovákiát – amelynek 2034-ig van gázszállítási szerződése a Gazprom orosz állami gázvállalattal – választottbíróság elé idézik a terv elutasítása miatt.

Míg az Oroszország elleni új szankciók elfogadásához az EU tagállamainak egyhangú beleegyezésére van szükség, addig a gázimport leállításáról szóló intézkedéseket elég minősített többséggel jóváhagyni – hívta fel a CTK. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia és Magyarország elutasító álláspontja ebben az ügyben felülbírálható.

Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter szerint fokozni kell a nemzetközi nyomást Oroszországra, hogy az leállítsa a brutális éjszakai támadásokat és komolyan vegye a béketárgyalások lehetőségét. A diplomata az X-en emlékeztetett: mióta Ukrajna jelezte hajlandóságát egy tűzszünetre és valódi béketárgyalásokra, Moszkva egyre intenzívebben bombázza ukrán városokat.

A támadások következtében a civil áldozatok száma folyamatosan nő. A július 3-ról 4-re virradó éjszaka során a lengyel nagykövetség konzuli részlege is megsérült Kijevben – bár személyi sérülés nem történt.

Varsó külügyminisztere, Radoslaw Sikorski erre reagálva ismételten hangsúlyozta: Ukrajnának sürgősen további légvédelmi rendszerekre van szüksége – írja az Ukrinform. 

Újabb civil áldozatokat követelt az orosz hadsereg péntek reggeli, rakétákkal és drónokkal végrehajtott támadása Kijev ellen. A városi katonai adminisztráció szombati közlése szerint a sebesültek száma 31-re nőtt, a halálos áldozatoké pedig kettőre emelkedett – egyikük a kórházban halt bele sérüléseibe.

A hatóságok együttérzésüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóinak, miközben az orosz agresszió továbbra is folyamatos fenyegetést jelent a civil lakosság számára – írja az ukránInterfax. 

Az orosz hadsereg állítása szerint közel 500 ukrán katona esett el július 4-én a front különböző szakaszain. Alexander Savcsuk, az orosz taktikai csoport szóvivője közölte, hogy a csapások több ukrán dandárt értek, köztük gépesített, ejtőernyős, tengerészgyalogos és területvédelmi egységeket. 

A támadások helyszínei között volt Krasznoarmijszk, Dimitrov, Petrovszkoje és Grodovka is. A jelentés szerint két páncélozott harcjármű, öt szállítójármű és két tüzérségi eszköz is megsemmisült.

Az olasz Ansa hírügynökség információi szerint további 60 ukrán katona vesztette életét, orosz közlés szerint, a Dnyeper térségében, ahol több ukrán védelmi brigádot értek találatok, például Antonivka és Novoandrijivka környékén.

Július 4-én Alexus G. Grynkewich amerikai légierős tábornok átvette a NATO európai főparancsnokságát (SACEUR) a belgiumi SHAPE-ben tartott ünnepségen. A posztot eddig betöltő Christopher G. Cavolit a szövetség főtitkára, Mark Rutte méltatta, kiemelve a leköszönő tábornok szerepét a NATO védelmi stratégiájának modernizálásában és Ukrajna támogatásának megerősítésében – közölte a The Kyiv Independent. 

Cavoli nevéhez fűződik többek között a Balti-tenger térségének megerősítése a tenger alatti infrastruktúrát fenyegető veszélyek idején, valamint a németországi NATO-parancsnokság létrehozása, ami az ukrán katonai támogatás koordinálását szolgálja. Meghatározó szerepe volt a 2023-as vilniusi csúcson elfogadott regionális védelmi tervek kidolgozásában is, amelyek a hidegháború óta a legnagyobb átalakítást jelentik a szövetség haderejében.

Cavoli alatt valósult meg a „Steadfast Defender” hadgyakorlat is, a NATO eddigi legnagyobb katonai műveleti próbája 90 ezer résztvevővel. Emellett vezetése alatt integrálták Finnországot és Svédországot a NATO katonai struktúrájába.

Grynkewich, aki korábban a Joint Staff műveleti igazgatója volt, Rutte szerint mély tapasztalattal és stratégiai látásmóddal érkezik, különösen a légi hadviselés terén. Mostantól ő irányítja az Allied Command Operations munkáját – azt a tisztséget, amelyet elsőként Dwight D. Eisenhower töltött be.

Újabb orosz támadások érték Harkiv régiót, hat településre csapott le az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában – közölte Oleg Szinyehubov, a régió kormányzója. A támadásokban egy 55 éves nő életét vesztette Kupjanszkban, további 15 civil megsérült, köztük két gyermek: egy 10 éves fiú és egy 14 éves lány.

A legnagyobb pusztítást Csuhujiv városában jegyezték fel, ahol 11 sebesültről számoltak be. A Dél-Szlobozsán és Kupjanszk közötti frontszakaszokon az orosz erők több irányból próbálták áttörni az ukrán védelmi vonalakat, összesen 18 támadást indítottak, ám az ukrán csapatok mindenhol visszaverték az ostromot – közölte az Interfax. 

Az ukrán hadsereg július 5-én csapást mért az oroszországi Voronyezs régióban található Boriszoglebszk légibázisra – közölte az ukrán vezérkar. A repülőtéren Szu–34, Szu–35S és Szu–30SM típusú harci repülőgépek állomásoznak – tájékoztatott az Ukrinform. 

A különleges műveleti erők más ukrán védelmi egységekkel együttműködve hajtották végre a támadást, amely során találat ért egy irányított bombákat tároló raktárt, valamint egy kiképző-harci repülőgépet is. További károkról egyelőre nem érkezett megerősített információ.

A művelet célja az orosz légicsapás-képesség gyengítése. Egy nappal korábban egy Moszkva környéki gyárat is célba vettek, ami iráni típusú drónokhoz gyárt robbanófejeket.

Pár órára megszakadt a Zaporizzsjai Atomerőmű külső áramellátása, mivel megsérült az erre szolgáló nagyfeszültségű vezeték, de az Ukrenergo ukrán energiaipari vállalat szakembereinek sikerült kijavítaniuk a hibát – adta hírül az Ukrinform.

Miután a Zsaporozzsjai Atomerőmű több órán át dízelgenerátorokról kényszerült áramellátásra, most ismét az ukrán kormány által ellenőrzött területről kap áramot

– közölte a cég.

Megjegyezték: a dízelgenerátoros üzemeltetés az utolsó lehetőséget jelenti az atomerőmű létfontosságú életfenntartó rendszereinek működtetésére.

A portál közölte, hogy orosz tüzérségi támadás miatt pár órára megszakadt az erőmű áramellátása, mivel az egyik lövedék eltalálta a kettő közül az utolsó, még épségben lévő és erre szolgáló vezetéket.

Hozzátették, a javítási munkálatokat nem tudták azonnal megkezdeni, mivel a területre életveszélyes lett volna kimenni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 7549 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrán hadsereg egységei 2025 első félévében több mint 230 000 orosz katonát öltek vagy sebesítettek meg, tettek harcképtelenné – adta hírül az RBK Ukrajina.

Ezeket az adatokat Olekszandr Szirszki, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte egy Facebook-bejegyzésben. 

2025 első felében az ukrán védelmi erők már több mint 230 000 orosz megszállót tettek hatástalanná

– írta a tábornok.

Hozzátette, ugyanebben az időszakban 1311 tankot és 2885 páncélozott szállító harcjárművet is megsemmisítettek.

Egy héten belül másodszor is sikeres csapást mért Ukrajna az orosz 8. hadsereg parancsnoki állására – adta hírül az RBK Ukrajina.

Július 3-án az ukrán védelmi erők a héten másodszor is sikeres csapást mértek az orosz fegyveres erők 8. Egyesített Fegyverzetű Hadseregének parancsnoki állására

– áll az ukrán hadsereg tájékoztatójában.

Hozzátették, hogy ezen felül Donyeck régió oroszok által elfoglalt részén a 20. gépesített lövészhadosztály parancsnoki állását szintén sikeresen támadták.

Állandó, nagy pontosságú csapásaink jelentősen csökkentik az ellenség azon képességét, hogy a régióban műveleteket tervezzen és hajtson végre. Minden olyan erőfeszítés, amely Ukrajna szuverén területe megszállásának folytatására irányul, pontos megtorlással fog találkozni, és sokba fog kerülni az ellenségnek

– jelentették.

Emlékeztettek, hogy Ukrajna addig fogja folytatni a harcot, amíg Moszkva valamennyi csapatát vissza nem vonja a határain belülre.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij megegyezett Trumppal, hogy erősítik az Ukrán légvédelmet
• Orosz támadás érte a lengyel nagykövetséget, Putyin lépéseire figyel a világ
• Rekordmennyiségű drónt lőttek ki az oroszok a Trump–Putyin-egyeztetést követően
• Már több mint egymillió orosz katona esett el a háborúban – állítja Kijev
• Kijev berendelte Magyarország ukrajnai nagykövetét a tojásból kikelő Zelenszkij miatt
• Titkos megállapodásra készül Németország az Egyesült Államokkal

Tartsanak velünk ezúttal is!