Vlagyimir Putyin meglepő üzenetei azt mutatják, Oroszország már nem bírja sokáig a háborút

Bendarzsevszkij Anton nemrégiben tett közzé egy posztot a Facebook-oldalán, amelyben felhívja a figyelmet, hogy egyes orosz kormányzati megszólalások arra utalnak, hogy Oroszország nyitna a Nyugat felé, és hamarosan lezárná a háborút Ukrajnával. Bejegyzésében kiemeli, hogy Moszkva eddig nem jutott egyezségre a békét szorgalmazó Egyesült Államokkal, ugyanis Oroszország „nem akar békét, inkább húzza az időt, mert abban bízik, hogy katonai úton fogja elérni a céljait”.

Azonban a külpolitikai szakértő úgy véli, hogy ez az időhúzás most puhatolózássá és óvatos közeledéssé kezd átalakulni. Az orosz vezetés az utóbbi időben egyre nyíltabban beszélt arról, hogy a konfliktus megviseli az ország gazdaságát, és Bendarzsevszkij szerint az oroszok nem mondanának ilyeneket, ha nem akarnának valamit üzenni is a Nyugatnak.

A várva várt jelzés, nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél hétben érkezett meg. Előbb június 19-én, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozta nagy meglepetésre, hogy a számok alapján jelentős gazdasági lassulás tapasztalható, és – idézem a minisztert – »már a recesszió határán vagyunk«

– írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Facebook-oldalán. Egy ennél is nyilvánvalóbb jelzésként értékelte azt, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott Minszkben az Eurázsiai Gazdasági Unió éves találkozóján. Az államfő úgy fogalmazott, hogy csökkentenék a jelenlegi magas védelmi kiadásaikat – Putyin elnök szerint jelenleg a GDP 6,3 százaléka megy erre a célra –, és szeretnék a számukra megfelelő feltételekkel befejezni a „speciális katonai műveletet” – vagyis a háborút Ukrajna ellen.

Véletlen nyilatkozatok nincsenek, és nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország küldi a jeleket a Nyugat és még inkább Trump irányába, hogy legkésőbb 2026-ig ők érdekeltek lennének egy lezárásban. Ez persze lehetne maszkirovka, vagyis megtévesztés, de minek?

– értékelte a vezető orosz politikusok megszólalásait a biztonságpolitikai szakértő.

Ősszel már tisztábban láthatunk

Bendarzsevszkij Anton az Index kérdésére emlékeztetett rá, hogy a Kreml Donald Trump februári beiktatása után kezdett el először nyitni a Nyugat felé, mert abban bízott, hogy az új republikánus elnök majd elengedi Ukrajna kezét. Azonban amikor Moszkva rájött, hogy Ukrajna mögül az új amerikai adminisztráció sem hajlandó kihátrálni, egyszerűen átállt az időhúzás taktikájára, amit eddig folytatott. A szakértő szerint ehhez képest jelentenek változást a korábban említett jelek, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már „letekerné a katonai költségvetést”.

Májusban ugyanis elindult az orosz nyári offenzíva, ha az oroszok képesek látványos katonai győzelmet aratni, akkor ezzel azt demonstrálhatják, hogy nincs patthelyzet, hiszen sikerül előrehaladni. Viszont ha nem, akkor az orosz katonai vezetés számára is nyilvánvalóvá válik, hogy itt katonai patthelyzet alakult ki.

Szóval mi következhet? Ez egy lassú folyamat, az oroszok valószínűleg megvárják a nyári offenzíva végét, ami nagyjából az őszi esőzés időszakáig tarthat. Ha továbbra is marad a patthelyzet, és nincs nagy, átütő erejű orosz eredmény, akkor az oroszok még mindig vissza tudnak térni ahhoz a felvázolt forgatókönyvhöz, amit az amerikai diplomácia az elmúlt hónapokban az asztalra tett

– foglalta össze előrejelzéseit Bendarzsevszkij Anton az Indexnek, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az oroszok attól még ugyanúgy megpróbálják majd érvényesíteni az akaratukat a béketárgyalásokon.

Miért pont 2026?

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy ő a konfliktus kezdetén – amikor már látszott, hogy katonai patthelyzet alakult ki – azon a véleményen volt, hogy a felek 4-5 évig lesznek képesek fenntartani ezt a felőrlő háborút, utána kimerülnek. „Ukrajna esetében a kimerülés elsősorban az emberi élőerőt jelenti, 2026-tól kezdve egyre nehezebb lesz, és egyre kevesebb embert tudnak majd bevonni” – részletezte.

Oroszország kimerülése pedig kettős lesz. Egyrészt gazdasági, másrészt katonai. Gazdasági azért, mert az orosz társadalom egyre jobban megérzi a háborús költekezés pusztító hatásait. Katonai azért, mert Moszkva már nehezen képes pótolni bizonyos kulcsfontosságú hadieszközöket.

Oroszország esetében a kimerülés gazdasági szempontból is, de sokkal inkább az eszközpark tekintetében lesz probléma. A szovjet korszakban felhalmozott orosz eszközök kezdenek kifogyni. És amíg a lőszerekből és rakétákból valóban képesek voltak felpörgetni a gyártást, addig a tüzérségből és harckocsikból nem. Ezek is fogyóeszközök, és annyit nem képesek pótolni, amennyi elfogy

– részletezte Bendarzsevszkij.

A szakértő hozzátette, hogy Oroszországnak persze „vannak tartalékai, és ha fokozódnak a gazdasági problémák, akkor ezekből a tartalékokból lehet költeni vagy megszorításokat alkalmazni, de az orosz vezetés valószínűleg nem akarja megvárni, hogy ezek a kimerülésből adódó problémák megjelenjenek, és a lakosság a saját bőrén kezdje érezni a megszorításokat. 2026 lehet az az év, amikor az orosz gazdasági teljesítmény, az infláció, az életszínvonal egy olyan időszakba jut, hogy ezek problémát jelentenek majd”.

Valószínűleg az oroszok és az ukránok sem akarják megvárni, hogy ezek a kimerülésből adódó problémák jelentkezzenek. Ezért jó esély van arra, hogy a következő fél-egy év a konfliktus befagyasztását vagy a felek valamiféle megegyezését hozza

– zárta gondolatmenetét az Indexnek Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, külpolitikai szakértő.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin a Kreml falánál 2025. június 22-én Moszkvában. Fotó: Contributor / Getty Images)