Szijjártó Péter: Brüsszel és az EU-tagországok többsége a háború hosszú távú folytatására készül
További Külföld cikkek
-
„Mást mond Moszkvában, mást Nyugaton” – kiakadt az orosz külügy - Szalay-Bobrovniczky Kristóf Washingtonban: Áttörés volt a találkozó, kinyílt a kapu a hosszútávú együttműködésre
- Kiderült mit ebédelt Orbán Viktor Donald Trumpnál
- Törökország elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu ellen népirtás vádjával
- Kína legmodernebb repülőgép-hordozója, a Fujian, szolgálatba állt
Brüsszel és a legtöbb európai uniós tagállam is az ukrajnai háború hosszú távú folytatására készül, nem érdekelt a béketárgyalások sikerében, és készen áll további sok ezer milliárd forintot küldeni Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Koppenhágában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács informális ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy ismét világossá vált, hogy Brüsszel és a tagállamok egy jelentős része is az ukrajnai háború hosszú távú folytatására készül, és nem érdekelt a békefolyamat sikerében.
Koppenhágában definícióként kezelték azt, hogy Ukrajnát pénzügyileg támogatni kell, s mivel nincsen egyetértés abban, hogy a befagyasztott orosz vagyon legyen-e ennek a fedezete, ezért világos, hogy Ukrajna pénzelésére vagy a nemzeti vagy pedig az európai uniós költségvetéseket lehet igénybe venni
– folytatta.
Majd hangsúlyozta, hogy most is nagy volt a nyomás a magyar kormányon, hogy engedjék be Ukrajnát gyorsítópályán az EU-ba, fogadjanak el újabb szankciókat Oroszország ellen, ezúttal már az energetika területén is.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a mostani tanácskozáson is „gyakorlatilag Ukrajnai Bizottságként lépett fel, teljesen Ukrajna érdekeit képviselve, szemben a tagállamok érdekeivel”.
„A mai napon az is világossá vált az, hogy Brüsszelben magasról tesznek a kárpátaljai magyar közösség sorsára. Ha az Európai Unió valóban segíteni akarna, akkor simán helyre tudná állíttatni az ukránokkal azt a 2015-ös helyzetet, amikor a kárpátaljai magyaroknak még teljes jogköreik voltak az anyanyelv használatára az oktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban” – vélekedett.
Illetve kiemelte, az is világossá vált, hogy Brüsszelben magasról tesznek a magyar energiabiztonságra, arra, hogy a magyar családokat, a magyar gazdaságot el lehet-e látni megfelelő energiaforrásokkal.
A miniszter szavai szerint ez abból is látszik, hogy máig nem válaszoltak a magyar és a szlovák kormány levelére, amelyben arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy legalább a saját döntésének feleljen meg, és lépjen fel az EU-tagországok energiabiztonságát veszélyeztető Ukrajnával szemben.
Végül pedig leszögezte, hogy a kormány mindezen nyomásgyakorlással szemben megvédi hazánkat és a gazdaságot, megvédi a magyar embereket a háború negatív hatásaitól.
Kifejtette, hogy ez négy dolgot jelent. Először is, minden támogatást megadnak Donald Trump amerikai elnök békeerőfeszítéseihez, hiszen kizárólag egy amerikai-orosz megállapodás hozhatja el a rendezést.
A második pont, hogy nem fogják hagyni, hogy Ukrajnát benyomják az EU-ba, mert azzal tönkretennék a magyar gazdákat, a magyar élelmiszerbiztonságot, és beengednék az ukrán maffiát Magyarországra. „Ezért nem fogjuk engedni azt, hogy a csatlakozási tárgyalások érdemi része, vagyis a konkrét tárgyalási fejezetek megnyíljanak” – fogalmazott.
„Harmadikként nem hagyjuk, (...) hogy a magyar emberek pénzét az ukrán hadsereg felfegyverzésére és finanszírozására használják, ezért továbbra sem támogatjuk, hogy mintegy 2500 milliárd forintot felhasználjanak az európai adófizetők pénzéből, az Európai Békekeretből minderre” – mondta.
„És végül negyedikként pedig nem hagyjuk, hogy Brüsszel és Kijev közösen kockáztassa Magyarország energiabiztonságát. Nem hagyjuk, hogy a rezsiköltségeket megemeljék Magyarországon, ezért nem fogjuk támogatni azon szankciós javaslatokat, amelyek olyan energiacégek ellen irányulnak, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásában” – fűzte hozzá.