A tálibok készek tárgyalni az afgán kormánnyal, közölte a fundamentalista mozgalom szóvivője hétfőn, egy nappal Hamid Karzai elnök tárgyalási ajánlata után. "A nemzet javára és érdekében készek vagyunk tárgyalni a kormánnyal" - jelentette ki az AFP francia hírügynökségnek Juszuf Ahmadi szóvivő.
Az esetleges tárgyalásokat a dél-koreai kormány megbízottaival nemrég folytatott megbeszélések mintájára tartotta elképzelhetőnek Juszuf Ahmadi. Szöul 21 elrabolt dél-koreai túsz kiszabadulása érdekében bocsátkozott tárgyalásokba a tálib felkelőkkel, és hosszas alkudozás árán augusztusban elérte, hogy hathetes fogság után állampolgárai visszanyerjék szabadságukat.
"Ahogyan megbeszéléseket folytattunk a dél-koreai kormánnyal, úgy tárgyalásokat kezdhetünk egy magasabb szinten az (afgán) kormánnyal is" - mondta a hivatalos tálib szóvivő telefonon adott nyilatkozatában.
Karzai a békéért
Az afgán államfő vasárnap fordult ismételten tárgyalási ajánlattal a tálib lázadókhoz az évek óta tartó vérontás befejezése érdekében. "A béke nem valósulhat meg tárgyalások nélkül" - közölte az elnök, hozzátéve, hogy minden hazatérő afgánt örömmel fogadnak, aki kész hozzájárulni a békéhez, a stabilitáshoz és a fejlődéshez Afganisztánban.
"Ha volna egy címem a tálibokhoz, és elküldhetnék valakit egy olyan hatósághoz, amely hivatalosan a tálib vezetésnek nyilvánítja magát, akkor megtenném - toldotta meg. Karzai kérte Pakisztánt, hogy segítsen kapcsolatba lépni a tálibokkal, akik Kabul szerint a szomszédos ország hegyek szabdalta határvidékein bujkálnak. Iszlámábád ezt következetesen tagadja.
Nyitottak a párbeszédre
Az afgán elnök nem először ajánlott béketárgyalásokat a táliboknak. Januárban a síiták legszentebb ünnepe, az asúra alkalmából mondott beszédében úgy fogalmazott: "Továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre és a tárgyalásra azokkal az ellenségeinkkel, akik a megsemmisítésünkre törekednek és a vérünket ontják." Áprilisban, részletek említése nélkül, már arról számolt be, hogy az afgán kormányzat különböző szervei találkozót tartottak a tálib felkelők képviselőivel, sőt maga is tárgyalt egyes tálib vezetőkkel.
A fundamentalista tálib rendszer 2001-ben történt megdöntése óta a mozgalom több száz tagja egyezett ki a kormánnyal, a befolyásos lázadóvezérek azonban visszautasítják a tárgyalásra szóló felhívásokat, amelyekben a központi hatalom gyengeségének jelét látják. Karzai tárgyalásokat ajánlott a fundamentalista Hizb-i-Iszlami Gulbuddin mozgalmat vezető Gulbuddin Hekmatjarnak is, és 2005-ben létrehozott egy megbékélési tanácsot.
Jogszerűségre intettek
Az Európai Unió felszólította Pakisztánt, hogy tartsa tiszteletben saját legfelsőbb bíróságának döntését, és engedje meg, hogy Sarif az országban tartózkodjék. Christiane Hohmann, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagjának szóvivője kijelentette, a legfelsőbb bírósági döntés egyértelmű, azt tiszteletben kell tartani. Ha jogi ügy merül fel Sariffal szemben, akkor esélyt kell neki adni arra, hogy pakisztáni bíróság előtt védje meg magát, tette hozzá.
A washingtoni Fehér Ház pakisztáni belügynek minősítette Sarif újabb száműzetését, ugyanakkor ismét felszólította Iszlámábádot, hogy a jövendő választások legyenek szabadok és igazságosak. Gordon Johndroe szóvivő elmondta, hogy ez ügyben az Egyesült Államok folytatja tárgyalásait a különböző pakisztáni felekkel. Mindazonáltal nem volt hajlandó kommentálni azt a tényt, hogy Musarraf kormánya felülbírálta a pakisztáni legfelsőbb bíróság döntését.