Kedden felszólalt az Iráni elnök az Egyesült Nemzetek közgyűlésében, és bírálta a világ nagyhatalmait. Mahmúd Ahmadinezsád egyszer sem ejtette ki az Egyesült Államok nevét, de nyilvánvalóan többször támadta, amikor az emberi jogok védelmezőjének szerepében fellépő, de azokat valójában megsértő, titkos börtönöket működtető, világszerte embereket elrabló, állampolgárainak telefonjait lehallgató, levelezését felbontó és szuverén államokat mindenféle ürüggyel megszálló "bizonyos hatalmakról" beszélt.
Az iráni elnök fárszi nyelven mondott beszédében kijelentette: az arrogáns hatalmak elveszítették hitelüket, "a népek és kormányok nem kötelesek alávetni magukat igazságtalanságaiknak".
"Hivatalosan kijelentem, hogy az arrogancián alapuló anyagias gondolkodás kora véget ért (...) az igazság győzedelmeskedni fog (...) a bebörtönzöttek hazatérnek, a megszállt területek felszabadulnak, Palesztina és Irak felszabadul a megszállók uralma alól, az amerikai Európa népei felszabadulnak a cionista nyomás alól" - jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád.
Bizonyos nagyhatalmak
Az iráni elnök pontokba szedve sorolta, hogy nézete szerint milyen kihívásokkal néz szembe a világ. Ezek között említette a család szent intézményének szétverésére irányuló szervezett kísérleteket, a támadásokat a nők ellen, akik egyes társadalmakban már csak a nyilvánosság tárgyai. Ahmadinezsád szerint a nagyhatalmak megsértik az emberi jogokat, a palesztin nép pedig több mint hatvan éve szenved az illegális a cionista rezsim elnyomásától.
Mint mondta, Irakot a tömegpusztító fegyverek miatt és egy diktátor hatalmának megdöntése céljából szállták meg. Előbbit nem találták meg, a diktatúra megszűnt, a megszállás mégis folytatódik. "Egyes hatalmak semmilyen más népet és emberéletet nem tisztelnek, önző módon csak saját érdekeiket, vállalataik és barátaik profitját tartják szem előtt - mondta.
Az iráni elnök szerint a két világháborút túlélt, sok egyéb viszályon, a hidegháborún túljutott Európa népei "bizonyos nagyhatalmak" fegyverkezésének árnyékában, fenyegetettségben élnek.
Békés céllal
Ahmadinezsád azt mondta, egyes hatalmak úgy hiszik, több joguk van, mint másoknak. Az ENSZ mai rendszerét a második világháborúban győztes nagyhatalmak alakították ki nem az igazságosság, hanem saját érdekeik alapján, és a Biztonsági Tanács egyes hatalmak vétójogával az ő érdekeiket szolgálja. Irak népe hová forduljon panasszal, miután a BT jóváhagyta a katonai megszállást? - kérdezte, majd azt mondta, a BT nem képes a mai problémák kezelésére, az ENSZ reformjára van szükség.
Az iráni elnök - aki három év alatt harmadízben mondott beszédet az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megnyitóján - kijelentette: Irán békés céllal fejleszti nukleáris programját és az iráni atomkérdés lezárult, már csak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrző tevékenységének megszervezése a feladat. Azt mondta, az iráni atomprogram mindig teljesen átlátható volt, és a nyugati katonai fenyegetések, az illegális szankciók ellenére Irán lépésről lépésre kifejlesztette polgári célú atomenergia-termelését.
Felszólalók még
Az ENSZ Közgyűlés 62. ülésszakának hivatalosan a Föld felmelegedése ellen vívott küzdelem a központi témája. Az október 3-ig tartó gyűlésen 193 felszólaló, köztük 99 államfő tart beszédet.
George W. Bush kedden, még az iráni elnök előtt, közvetlenül Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő után szólalt fel. Az Egyesült Államok elnöke dicsérte a nemzetközi együttműködést, a világszervezetet pedig arra buzdította az amerikai elnök az ENSZ-közgyűlésben, hogy tegyen többet kötelezettségeinek teljesítéséért, szálljon szembe a nemzetközi közösség ellen intézett kihívásokkal.
Bush a Közgyűlésben arról beszélt, hogy a nemzetközi közösségnek kötelessége támogatni a demokrácia útján elinduló államokat, a diktatúrák ellen pedig együtt kell felemelnie szavát. Iránt csak érintőlegesen említette meg, röviden utalt arra, hogy a perzsa állam azok közé az országok közé tartozik, ahol az emberek félelemben, szabadságjogaiktól megfosztva élnek.
George Bush felszólalása idején háborúellenes tüntetők százai gyűltek össze az ENSZ New York-i székháza előtt. A tiltakozók nemcsak az iraki háború ellen tiltakoztak, hanem az ellen is felemelték szavukat, hogy Amerika mintegy 300 terroristagyanús személyt törvényellenesen tart fogva Guantánamón. A rendőrség őrizetbe vett tucatnyi tiltakozót, aki polgári engedetlenségi akció jegyében letérdelt a járdán, és a hatóságok felszólítására sem tágított.
Nicolas Sarkozy francia elnök az ENSZ Közgyűlésében tartott bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott, hogy háborúhoz vezethet, ha hagyják, hogy Irán atomfegyverhez jusson. "Ha hagyjuk, hogy Irán megszerezze az atomfegyvert, akkor elfogadhatatlan stabilitási kockázatnak tesszük ki a térséget és a világot" - mondta Sarkozy, aki a békéltető politikát illetően arra figyelmeztetett, hogy "a gyengeség és a lemondás nem békéhez vezet, hanem háborúhoz".
Magyarországot képviselő Göncz Kinga külügyminiszter a jövő héten hétfőn szólal fel a Közgyűlésben. Göncz Kinga bő egy hetet tölt az ENSZ székhelyén, tizenhat kétoldalú találkozó szerepel a programjában, egyebek közt lobbizni kíván a magyar nem állandó tagságért az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
- Budapest, IX. kerület Mester utca 85.
- Alapterület 94 m2 Szobák 4+1 db Vételár 82,49 M Ft
- Budapest, III. kerület Erdőalja út 85.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
Rovataink a Facebookon