További Külföld cikkek
Török áfium
|
A "kis figyelmességek" szokása még a török hódoltság idején honosodott meg, így ezzel is magyarázható, hogy miért éppen Havasalföldön a leggyakoribb a kenőpénz segítségével történő ügyintézés. A lefizetéshez néhol elég kávét és cigarettát adni, gyakoribb azonban a lezárt boríték zsebbe csúsztatása.
A csúszópénz mértékét inkább a gazdasági szintkülönbségek, mintsem a kulturális eltérések határozzák meg. Moldvában például szegényebbek az emberek, mint Dél-Romániában, ahol pedig kevéssel elmaradnak az erdélyi életszínvonaltól - írja a lap.
Gazdag Erdély, szegény Moldva
Szakértők szerint az erdélyiek és a bánságiak ritkábban folyamodnak "ajándékozáshoz", ezek értéke nagyobb az átlagnál, és leginkább készpénzt tartalmazó borítékot adnak. Ezt az értéket csupán a bukaresti "csúszópénzszokások" múlják felül, ahol az üzleti tétek is lényegesen magasabbak, mint az ország egyéb részeiben.
A Világbank felmérése szerint egy romániai állampolgár átlagosan körülbelül 3 millió lejt (mintegy huszonötezer forintot) fizet évente azért, hogy valamilyen téren előnyre tegyen szert, míg a magáncégek átlagosan jövedelmük 3 százalékát költik el ilyen szándékkal.
Kicsiben intézik
A hivatalnokok részéről már-már elvárássá vált, hogy bizonyos - amúgy a feladatkörükben szereplő - kérdésekre csak az érdekelt "figyelmessége" után válaszolnak. A román átlagember már gondolkodás nélkül egy doboz csokoládéval, cigarettával vagy kávéval készül az orvoshoz, iskolai felvételire, közigazgatási hivatalokba. Ezzel szeretné elérni, hogy sorbanállás és kioktató, elutasító válasz nélkül, kellő odafigyelésben részesüljön.
Az efféle figyelmességek azonban leggyakrabban már kenőpénznek minősülnek, például ha a rendőr zsebébe csúsztatnak pár százezer lejt, a kihágásért járó jókora büntetéstől való eltekintéséért cserébe, vagy 10 eurót az alapos vámvizsgálat elkerüléséért - írja a Krónika.