Judit
2 °C
7 °C

Egy kijelentés visszhangjai

2002.02.25. 12:26
Az összes érintett ország meghatározó lapjában volt visszhangja Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentésének. Egy cseh lap szerint a magyar miniszterelnök a választások előestéjén elővette a nacionalista kártyát. A lengyel vélemény szerint Orbán nyilatkozata megkérdőjelezi a visegrádi csoport négy országának "nehezen összetákolt" együttműködését. A pozsonyi Új Szó arra figyelmeztet: a dekrétum tartalma elsősorban nem magyar-szlovák, vagy magyar-cseh kérdés, hanem az alapvető emberi jogok tartományába tartozik.
A Právo című cseh baloldali lap jegyzetet közöl Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseiről, azt állítva, hogy a magyar kormányfő a választások előtt elővette a nacionalista kártyát.

Csehek: kacérkodás a nacionalizmussal

"Ma már semmi kétség sincs afelől, hogy a következő parlamenti választások előtt Orbán Viktor magyar kormányfő elővette a nacionalista kártyát" - írja a lap pozsonyi tudósítója Orbán a nacionalizmussal kacérkodik című jegyzetében. Példaként Orbánnak a Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseit idézi, amelyek szerinte "eddig példátlan módon elmérgesítették" a visegrádi csoporton belüli kapcsolatokat, és a tervezett kormányfői csúcstalálkozó elmaradásához vezettek, holott az az uniós csatlakozás szempontjából nagyon fontos lett volna. A szerző úgy látja: a közép-európai határok megváltoztatásának gondolatával való játszadozás "nagyon veszélyes nacionalista kártya".

"Orbán közelít Haiderhez"

Több lengyel napilap hétfői számában idézte Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseit és ezeknek a visegrádi együttműködésre gyakorolt hatását.

A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális újság kommentárja szerint a magyar miniszterelnök meggondolatlan kijelentéseivel megkérdőjelezte a visegrádi csoport négy országának "nehezen összetákolt" együttműködését. A Benes-dekrétumok nem tartoznak a közép-európai történelem dicsőséges lapjai közé, ezt a csehek és szlovákok is tudják, ám a konzervatív magyar miniszterelnök veszélyesen közeledett az osztrák populista Jörg Haiderhez, amikor a dekrétumok érvénytelenítéséhez kötötte a két ország EU-felvételét.

A baloldali Trybuna szerint a viszály hátterében a magyar választási kampány áll. A Fidesz a felmérések szerint 28-30 százalékos eredményre számíthat, és nincs esélye az önálló kormányzásra -állítja alap. A magyar miniszterelnök ezért koalícióról gondolkodik, és igyekszik megnyerni jó előre a nacionalistákat.

"Orbán bármire képes"

A visegrádi csúcs meghiúsulásának okaival kapcsolatosan egyetlen szlovák vagy cseh politikus, de még a média sem mondta ki a teljes igazságot - írja hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó.

A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor az Európai Parlament egyik képviselőjének kérdésére válaszolva fejtette ki véleményét a Benes-dekrétumokról, amikor a csehszlovákiai magyarok és németek jogfosztottságát "törvényesítő" dokumentumról azt mondta, hogy az ügy nem elsősorban magyar-szlovák, vagy magyar-cseh kérdés, hanem az alapvető emberi jogok tartományába tartozik.

A legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák napilap, a Novy Cas úgy ítéli meg, hogy a magyar miniszterelnök a választási győzelem érdekében "bármire képes és a saját szavainak, cselekedeteinek lehetséges kedvezőtlen következményeire sincs tekintettel". Mint írja, Orbán Viktor előbb a kedvezménytörvény kapcsán kezdett fenyegetőzni azzal, hogy a magyar parlament megnehezítheti Szlovákia NATO-csatlakozását, aztán tovább lépve "e hazárd retorikában" a múlt héten már a Benes-féle dekrétumok hatálytalanításáról beszélt.

"Visegrád szétporladt"

A fenti címmel és "A kitelepítésre vonatkozó egyértelmű szavaival Orbán nem csak barátokra tett szert" alcímmel közölt budapesti tudósítást hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Matthias Rüb, a konzervatív újság tudósítója úgy vélte, hogy a múlt héten alighanem jóvátehetetlen kárt szenvedett a visegrádi csoport. Fölmerül az elvi kérdés is, vajon belátható időn belül van-e értelme az informális csoport csúcstalálkozójának" - írta Rüb.

A visegrádi csoport 11 éves történetét bemutató visszatekintés után a német tudósító a szkeptikusoknak ad igazat, akik kezdettől fogva tagadták Közép-Európa kulturális egységének és a közép-európai összetartozásnak a gondolatát. Ennek okát Rüb abban látja, hogy a térség államaiban nem alakult ki nemzetek fölötti, regionális azonosságtudat, hanem előbb - részben agresszív - nemzettudat jött létre. A közös európai ház építése helyett megindult a versenyfutás a NATO- és az EU-tagságért.

A Benes-dekrétumokról
A Benes elnök által jegyzett dekrétum a második világháborút követően elrendelte az ország mintegy hárommillió német nemzetiségű lakosának teljes jogfosztását, vagyonelkobzását és száműzetését, s egyszersmind a több mint félmilliónyi csehszlovákiai magyarságot kollektíve elmarasztalta a fasizmus bűnében, s a németekéhez hasonló sorsot szánt nekik.

Benes elnök először 1942-ben szólt a nyilvánosság előtt a német kisebbség kitelepítésének tervéről, s ezt követően diplomáciai úton igyekezett minél teljesebb támogatást szerezni annak a megvalósításához, hogy Csehszlovákiának "tisztán szláv államnak kell lennie". Amikor kiderült, hogy Sztálin lelkesen támogatta a tervet, a csehszlovák politikusok (egyes szlovák kommunisták félénk óvása ellenére) azonnal a teljes német kisebbség száműzése mellett már napirendre tűzték a magyar lakosság kitelepítését is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?