Kompromittáló részleteket húzott ki a brit kormány a legfőbb ügyész az iraki háború jogosságáról szóló, még a két évvel ezelőtti invázió előtt keltezett jelentéséből, állítja több brit újság is. Lord Goldsmith az információs szabadságot garantáló törvények értelmében nyilvánosságra hozott, 2003. márciusi állásfoglalásából kiderül, hogy két héttel a hadművelet kezdete előtt még nem támogatta a háborút. A harcok megindulása előtt három nappal azonban már úgy vélte, adott a háború jogi háttere.
Goldsmith március 7-én írt levelében még arról beszél, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai nem adnak elég jogi alapot a háborúra. Március 17-én a parlamentben azonban már úgy vélte, a háború jogszerűen megindítható.
Eltűnt sorok
Goldsmith parlamenti beszédét követően lemondott az igazságügyi minisztérium jogtanácsadója. Elizabeth Wilmshurst 2003. március 18-án keltezett levelében azt írta, újabb ENSZ-határozat hiányában a háború jogtalan. Az idén márciusban nyilvánosságra hozott levélből Wilmshurst szerint egy részt kihúztak.
A Channel 4 magántelevízió értesülései szerint a kihúzott részben Wilmshurst azon lamentál, hogy a minisztérium jogi osztálya az Iraknak ultimátumot szabó 1441-es ENSZ-határozat előtt és után sem látta megalapozottnak a háború megindítását. A kihúzott passzusban arról is beszél, hogy Goldsmith is ezt az álláspontot képviselte még március eleji levelében.
Magára vállalta
Lord Goldsmith nem kívánt reagálni a felvetésekre. Szóvivőjén keresztül csak annyit közölt, hogy négy hete, a parlamentben már elmondta, hogy két évvel ezelőtti beszédében saját álláspontját képviselte, amikor megalapozottnak nevezte az iraki háborút.
Wilmshurst levelének cenzúrázása miatt ugyanis a brit sajtó háborúellenes lapjaiban, így a radikálisan baloldali Independentben és a konzervatívokat támogató, az utóbbi időben bulvárosodó Timesban rögtön az merült fel, hogy Goldsmith a kormány nyomására változtatta meg véleményét. Az ügy szereplői közül senki sem utalt azonban erre. Wilmshurst is csak annyit reagált a felvetésre, hogy azért mondott fel az igazságügyi minisztériumnál, mert személy szerint nem tudott egyetérteni az Irak elleni háborúval.