Valér
2 °C
8 °C

Carla Del Ponte a Szerbiával parolázó NATO-t bírálja

2006.11.29. 14:23
Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv elnök, jelenlegi szerb miniszterelnök is tudott arról, hogy 2002 májusáig Szerbiai katonai létesítményekben bujtatták Ratko Mladicsot. A háborús bűnökkel vádolt hadseregparancsnok még mindig bujkál, Szerbiát ennek ellenére meghívták a NATO békepartnerségi programjába.

Sajnálkozását fejezte ki szerdán Carla Del Ponte hágai főügyész amiatt, hogy a NATO vezetői úgy döntöttek, meghívják Szerbiát is a szövetség békepartnerségi programjába.

Nem működik együtt maradéktalanul

"Az ügyészt nagyon meglepte a döntés. Sajnálja, hogy ez megtörtént, hogy a NATO megváltoztatta álláspontját, mert úgy tűnik, mintha ezzel díjaznák azt, hogy (Belgrád) nem működik együtt maradéktalanul a főügyésszel" - mondta Anton Nyikiforov, a hágai főügyész szóvivője.

A NATO rigai csúcsértekezletén szerdán meghívták Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót a NATO Partnerség a Békéért együttműködésébe. Ez változást jelent a NATO politikájában. Korábban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és különösen Hollandia ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina bizonyítsa be, megtesz mindent az 1992-95-ös boszniai háborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatására.

Eddig Mladics kiadatásához kötötték

Szerbiával - illetve korábban Jugoszláviával és Szerbia-Montenegróval - szemben az volt a legfőbb követelés, hogy fogja el és adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai népirtás és Szarajevó ostroma miatt vád alá helyezett volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, Ratko Mladicsot. Ugyanez a feltétel akadályozza Belgrád társulási tárgyalásainak folytatását az Európai Unióval.

Belgrád jóformán a Milosevics-rezsim bukása óta, immár hat éve egyik legfontosabb külpolitikai céljának tartotta a partnerségi szervezethez való csatlakozást.

Kostunica tudott róla

Belgrádban közben folyik a Mladics bujtatásában segédkezők tárgyalása, ahol Szrboljub Nikolics, a Jugoszláv Hadsereg egykori alezredese kedden kijelentette: a szerbiai államvezetés, köztük Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök, 2002 májusáig ismerte a háborús bűnökkel vádolt hadseregparancsnok tartózkodási helyét.

Nikolics szerint Boris Tadics szerbiai elnök csak akkor szerzett tudomást Mladics bujtatásáról, amikor 2002 májusában elhagyta a katonai létesítményeket.

Tadics ekkor megtiltotta, hogy hágai vádlottak lépjenek be katonai létesítményekbe, és hogy a katonaság tagjai kapcsolatba lépjenek velük, írja a BETA hírügynökség. Nikolics elmondta, hogy 2002 májusában egy katonai feljebbvalótól telefonon kapott parancs alapján szervezte meg Mladics elszállítását egy topcsideri katonai létesítményből.