További Külföld cikkek
- Áttörést hozhat a meggyilkolt kétéves szerb kislány ügyében az új vizsgálat
- Itt egy új dal Kim Dzsongunról, eléggé szürreálisra sikerült
- A horvát államfő gengszternek nevezte az alkotmánybíróság tagjait
- Nagy bejelentést tett a Netflix
- Az El Niño a vártnál korábban lecsengett, és senki sem tudja, mi jön utána
A globális piac nyilvánossága szabályoz
Az alapelvek - melyeknek kidolgozásában a nyolc résztvevő cég együttműködött az Amnesty Internationallel és a Human Right Watch-csal, valamint több szakszervezeti és üzletetikai figyelőcsoporttal - jogilag nem kötelező érvényűek. Támogatóik szerint azonban ez nem olyan nagy baj. Úgy vélekednek, az alapelvek mellett való nyilvános kiállás önmagában megnehezíti a társaságoknak megszegésüket, hiszen a mai globális piacon a szinte totális nyilvánosság gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy vállalat számára, hogy a szőnyeg alá söpörjön ilyen eseteket. A vezetők pedig tisztában vannak azzal, hogy a brandet ért károkat kijavítani, a bemocskolt image-t helyrehozni nagyon nehéz feladat.
Harold Koh, amerikai helyettes külügyminiszter úgy vélekedett a New York Timesnak, hogy ,,bármilyen elkötelezett is egy kormányzat, az emberi jogok védelmét egyedül nem vállalhatja. A globális piac azonban nagyon-nagyon komoly fegyver a szabadságjogokért küzdők kezében."
Ez csak az első lépés
,,Egy olyan területen, ahol semmilyen szabályozás nem létezik, ez is valami" - áll a Human Rights Watch sajtóközleményében. Kenneth Roth igazgató hozzátette: ,,Ez csak a kezdet. Az üzleti életnek, a kormányzatoknak, és az emberi jogi szervezeteknek még sok beszélnivalójuk van egymással." Az amerikai kormány szintén elismerte, hogy még sok tennivaló van a téren.
A résztvevők - általános emberjogi alapvetések tisztelete mellett - vállalják, hogy nem működnek együtt olyan őrző-védő vállalatokkal, amelyek kapcsolatba hozhatóak emberi jogok megsértésével, védelmi kérdésekben együttműködnek a helyi közösségek vezetőivel, valamint áttekinthetővé és nyilvánossá teszik őket. A dokumentumot aláíró cégek a BP Amoco, a Royal Dutch - Shell, a Chevron, a Texaco, az Enron, a Rio Tinto, a Freeport MacMoRan, és a Conoco.
Az ENSZ is próbálkozott már az önszabályozással
Hasonló, önkéntes megegyezésekre egyébként már több ízben sok került, legutóbb például a nyáron, amikor az ENSZ vett rá egy csoport transznacionális céget az alapvető emberi jogok és környezetvédelmi előírások melletti kiállásra. Többen úgy vélekednek, ez az egyetlen módja az óriások féken tartásának, hiszen jogilag kötelező érvényű nemzetközi szabályozásra semmi esély, az egyes országok pedig inkább a szabályozás lazításában érdekeltek, hisz szükségük van a befektetőkre. Mások szerint az egész értelmetlen, mindössze PR-munka a cégek részéről, vélt visszaélésekért és bűnökért bíróság elé állítani őket ez alapján nem lehet.