Bíróságon követeli szülei kihantolását Zoe Ceausescu, Nicolae és Elena Ceausescu lánya, adta hírül a Transindex. A nő szerint szülei nem abban a sírban fekszenek, amelynél az caucescui "aranykor" hívei minden decemberben megemlékeznek. Zoe Ceausescu ezért beperelte a honvédelmi minisztériumot és a bukaresti temetőket üzemeltető kht.-t.
A Ceausescu-lány az exhumálás után igazságügyi orvos szakértővel vizsgáltatná meg a földi maradványokat. A per első tárgyalását április 1-re tűzték ki egy bukaresti kerületi bíróságon. A temetkezési kht. vezetője szerint Zoenak joga van kihantoltatni a holttesteket, hiszen régen lejárt a törvényben rögzített hétéves határidő, ameddig nem szabad hozzányúlni az eltemetett holtakhoz.
A holttestek többször is eltűntek szem elől
Elképzelhető, hogy valóban nem a Ceausescu-házaspár fekszik a kérdéses sírban, egy alezredes és egy ezredes neve alatt, mivel a haláluk és eltemetésük között eltelt öt nap történetének több részlete a mai napig homályos. A Ion Iliescu körül csoportosuló Nemzeti Megmentési Front 1990 áprilisáig nem engedte adásba a perről és a kivégzésről szóló vágatlan felvételt.
A Ceausescu-házaspárt 1989. december 25-én végezték ki; haláluk után néhány óráig az új hatalom nem tudta, ki kinek adta át a holttesteket. Victor Stanculescu tábornok, a hadsereg akkori parancsnoka 25-én este nem találta a diktátorpár holttestét a Ghencea stadionnál, ahová elvileg katonai helikopteren szállították őket a sortűz helyszínéről.
A holttestek csak 26-án hajnalban kerültek elő a közeli laktanyában sátorlapba csavarva, innen a katonai kórházba szállították őket, ahol lemosták és hűtőkamrába tették őket. A következő napokban a Nemzeti Megmentési Front ülésezéssel volt elfoglalva, a temetésre senki sem gondolt, mondta Gelu Voican Voiculescu, a forradalom bizarr figurája, Iliescu bizalmasa.
Stanculescu végül 30-án reggel elrendelte, hogy ássák meg a sírokat, délutánra a papírmunkával is elkészültek. A sírokat nem tüntették fel számmal a temetői nyilvántartásban, és nem a Ceausescu-házaspár neve szerepel a temetői jegyzőkönyvben, illetve a sírokon. Ezt azért tették, hogy a tömeg ne ássa ki és gyalázza meg a holttesteket.