Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

A csetnik, a kick boxos és a tudós

2002.12.08. 22:49
Szerbiában vasárnap este nyolc órakor befejeződött a megismételt köztársasági elnökválasztás. Az előző, szeptember 29-én és október 13-án megtartott elnökválasztás érvénytelen volt, mivel a második fordulóban a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. A részvétel most az őszinek is alatta marad.
Nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi megismételt szerbiai elnökválasztás érvénytelen volt, mivel a részvételi arány nem érte el a minimálisan szükséges ötven százalékot. A választást felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevu szervezet adatai szerint a részvételi arány 44,8 százalékos volt.

Kostunica kapta a legtöbb szavazatot

A szavazópolgárok 57,9 százaléka Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőre, 36 százaléka Vojiszlav Seselj radikális pártvezérre és 3,4 százaléka Boriszlav Pelevicsre, a Szerb Egység Pártja elnökére adta voksát.

A CESID nem hivatalos adatai régiókra bontva: Belgrád - 45,4 százalékos részvétel; Kostunica 66,2, Seselj 28,4, Pelevics 2,2 százalék. Vajdaság - 42,5 százalékos részvétel; Kostunica 54,5, Seselj 40, Pelevics 2,8 százalék. Szerbia középso része (Vajdaság és Koszovó nélkül) - 45,9 százalékos részvétel; Kostunica 56,3, Seselj 37, Pelevics 4,2 százalék. Koszovó - 35,8 százalékos részvétel; Seselj 56, Kostunica 40,7, Pelevics 2,7 százalék.

A megismételt szerbiai elnökválasztáson három órával a szavazóhelyiségek zárása előtt 32,3 százalékos volt a részvételi arány, amiből nagy biztonsággal a szavazás kudarcára lehet következtetni. Az említett adat a választásokat felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevű szervezettől való.

A jelöltek
Boriszlav Pelevics 1956-ban született Belgrádban. Közgazdász. Részt vett a korábbi Jugoszlávia területén zajló háborúban, ahol megsebesült. Élvonalbeli kick box versenyző volt. A Jugoszláv Kick Box Szövetség elnöke, a Jugoszláv Olimpiai Bizottság tagja, a Kick Box Világszövetség elnöke. Szerzője a Kick box - elmélet és gyakorlat című tankönyvnek. A 2000. évi választásokon a Szerb Egység Pártja 14 mandátumot szerzett a szerb törvényhozásban. Tagja a Koszovó és Metohija Bizottságnak.
Vojiszlav Kostunica Belgrádban született 1944-ben. A belgrádi egyetem jogi karán diplomázott 1966-ban. Ugyanott nevezik ki tanársegéddé 1970-ben. 1974-től dolgozik a Társadalomtudományi Intézetben, 1981-től a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetben tudományos munkatársként, és egy ideig igazgatóként. Felelős- és főszerkesztőként tagja volt több jogi és filozófiai folyóirat szerkesztőségének. Tagja a szerbiai PEN Klubnak. 1989-ben egyik alapítója a Demokrata Pártnak. Alapításától, 1992-től elnöke a Szerbiai Demokrata Pártnak. A szerbiai Szkupstinában 1990-től 1997-ig képviselő. Megnyerte a 2000. szeptember 24-i elnökválasztást.
Vojszlav Seselj Szarajevóban született 1954-ben. Ebben a városban végezte el az egyetemet. Diplomamunkáját a militarizmus és a fasizmus kapcsolatáról írta. 1989-ben Vid napján (az 1389-es rigómezei csata napja) megkapja a csetnik vajda címet. Szerb Radikális Párt néven egyesíti a Szerb Csetnik Szövetséget és a Nemzeti Radikális Pártot 1991-ben. Az 1997-es szerb elnökválasztáson 1,1 millió szavazatot szerez, második fordulóra kényszerítve ezzel a szocialista párt jelöltjét, Milan Milutinovicsot, a jelenlegi szerb elnököt. Seselje ezt követően koalícióra lép a szocialistákkal és az egyesült baloldallal, ahol Mirko Marjanovics kormányában alelnök. A 2000. évi választásokon pártja 23 mandátumot szerez. Jelenleg a belgrádi egyetem jogi karán tanár.

Valószínűleg érvénytelen

Az előző, kudarcba fulladt választás második fordulójában zárás előtt három órával, 17 órakor 32,6 százalékos volt a részvétel, vagyis 0,3 százalékkal meghaladta a mostanit. Akkor végül is 45,46 százalékos volt a részvétel, s valószínű, hogy ezúttal is ekörül alakul a számadat, vagyis a választás érvénytelen lesz.

Érdekes módon alacsonynak mondható a részvétel a Vajdaságban, azon belül is a magyarok lakta településeken. Miközben 14 órakor Szerbiában - Koszovóval együtt - átlagosan 20,8 százalékos volt a választási arány, Zentán 10, Magyarkanizsán 10,68, Szabadkán pedig 16,3 százalékos volt a részvétel a CESID adatai szerint. Az előző, sikertelen választáson ezekben a városokban volt a legmagasabb a részvételi arány, a magyarság szinte egyhangúlag Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettesre adta voksát, aki ezúttal nem indult.

Nem szólította részvételre

A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem szólította részvételre a magyarságot, mondván, sem erkölcsi, sem politikai joga nincs ahhoz, hogy ezt megtegye, mert egyik jelölt programjában sincs szó a kisebbségek gondjainak megoldásáról, a polgári társadalom kiépítéséről és az európai integrációról.

Kasza József, a VMSZ elnöke vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a Vojislav Kostunica jugoszláv államfő és pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) rossz vajdasági politikája oka az alacsony részvételnek. Kostunica és a DSS politikája miatt legfeljebb ekkora részvétel várható - mondta Kasza, aki arra figyelmeztetett, hogy nem szabad "elhanyagolni" a Vajdaságot és a nemzeti kisebbségeket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?