Gettókban él a csehországi romák harmada
További Külföld cikkek
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
- „Mit csinálsz?” – kérdezte a tinédzser, akit iskolatársai szeme láttára szúrtak szíven
- Egy kiskutya fotójával csapta a szelet különböző nőknek az Instagramon a leghírhedtebb maffiavezér
- Döntött a brit parlament, Ruandába telepítik az illegális bevándorlókat
Mintegy 80 ezer roma, a kisebbség harmada él Csehországban gettókban, derült ki a prágai munkaügyi és népjóléti minisztérium által készíttetett országos szociológiai felmérésből, amelynek eredményét a héten hozták nyilvánosságra. "Szegényebbek és rosszabb körülmények között élnek a romák, mint eddig gondoltuk" - összegezte a szociológusok véleményét a Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági napilap.
A legsúlyosabb felismerés, hogy ez a mintegy 80 ezer roma ember külső segítség nélkül képtelen kitörni a gettókból és a saját lábára állni. A gettólakók minden ellenállás nélkül hagyják magukat kifosztani az uzsorásoktól, és nem érdekli őket, hogy járnak-e az iskolába a gyerekeik, vagy sem, ráadásul a fiatal cigánylányok egyetlen foglalkozása, megélhetési lehetősége az olcsó pénzért adott szex. Bizonyított tény, hogy a csehországi romagettók igen gyakran a városok és falvak vezetésének döntése következtében jönnek létre, miután azok egy helyre költöztetik a problémás lakosaikat.
Néhány tucat helyett 310 gettót találtak
A példa nélküli széleskörű szociológiai felmérés tíz hónapig tartott, a szakemberek csoportjai 170 csehországi városban és faluban összesen 310 gettónak minősíthető lakóhelyet találtak. Néhány lerombolódott tömbházakból állt, másutt néhány nehezen besorolható lakóházból, fabarakkból vagy elhagyott volt gazdasági épületekből, amelyeket a romák elfoglaltak. "Az ország északi részén szinte minden nagyobb város szélén megtalálható a roma gettó" - olvasható a jelentésben, így Prága környékén is több gettót találtak.
Korábban a témával foglalkozó szociológusok is legfeljebb néhány tucat gettóról beszéltek, most pedig kiderült, hogy több mint háromszáz ilyen település van. "A gettók és a gettólakók magas száma minket is komolyan meglepett" - jelentette ki Czeslaw Walek, a kormány romaügyi bizottságának titkára. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a falvakban ezek a települések fokozatosan elhalnak, de a városokban növekednek. A gettók lakói között egyre több a szlovákiai roma, akik rokonaik után költöztek ki Csehországba sorsuk jobbra fordulását remélve.
Az utóbbi 10 évben jöttek létre
A gettók döntő része az utóbbi tíz évben jött létre. "Nagy szerepet játszott ebben a lakóházak privatizációja, és a vagyoni kárpótlás, az, hogy a többségi lakosság - amelynek anyagi helyzete javul - egyre kevésbé kíván közösködni a romákkal. Nem igen látok lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk" - jegyezte meg Ivan Gabal, szociológus, akinek reményei szerint Prága erre a célra pénzt és támogatást kap az Európai Uniótól. A cseh kormány már bejelentette, hogy megpróbálja a pénzeket megszerezni. A munkaügyi és népjóléti minisztérium azt állítja, hogy ennek következtében 2008-2013 között mintegy kétmilliárd koronát fordít a gettók felszámolására és a romák megsegítésére.
"Még a legkedvezőbb esetben is legalább 30-40 évre lesz szükség a probléma felszámolásához" - vélekedett Gabal. Megjegyezte, hogy a kormányzatnak még nincsenek konkrét tervei a gondok megoldására, a legnagyobb kérdés mégis az, hogyan fogadják majd az elképzeléseket maguk a romák.