Levezették a feszültséget
Védői szerint England felsőbb utasításra cselekedett. Parancsnoka, az azóta leváltott Janis Karpinski dandártábornok is hasonló vádakat fogalmazott meg. Ugyanakkor a bíróságon eddig meghallgatott két tanú - a hadsereg egyik vizsgálótisztje, Paul Arthur és Warren Worth bűnügyi nyomozó - tagadta ezt.
Arthur szerint az abu-grébi börtönben történtek miatt bíróság elé állított hét katona "csak viccelődött". "Nem gondolták komolyan, nem is hitték volna, hogy ez ekkora ügy" - mondta vallomásában. Véleménye szerint a katonák nem utasításra cselekedtek, csak "viccelődtek, hogy levezessék a feszültséget".
Ellentmondásos tanúvallomások
Mint mondta, Englandet egy esetben Charles Graner tizedes, az ügy egyik fő vádlottja utasította a pózolásra, de a közlegény "önkéntes résztvevője volt" az eseményeknek. Ezt megerősítette Worth vallomása is.
Igaz, a szembesítésekkor Worth önellentmondásba keveredett, amikor is elismerte, hogy az abu-grébi börtön biztonsági tisztjei a foglyok "megpuhítását" kérték az őröktől.
Bűnbakot keresnek
A börtönbotrány kirobbanása óta a Pentagon tagadja, hogy a foglyokat felsőbb utasításra kínozták volna. A közlegény védői ennek ellenére a szabályozatlan börtönviszonyokra és a rendszer alapvető hibáira hivatkoznak. "Ilyen kínzások olyan helyeken is történtek, ahol a védencem még csak nem is járt" - érvelt Richard Hernandez, a védelem vezetője. Véleménye szerint Englandből bűnbakot akarnak faragni. "A katonai titkosszolgálat vizsgálja a katonai titkosszolgálat hibáit. Mintha a róka vigyázna a tyúkketrecre" - sejtetett eltusolást az ügyvéd.
A hadsereg jelenleg kilencvennégy fogolykínzási esetet vizsgál Irakban, Afganisztánban és Guantanamón. Amennyiben England közlegényt bűnösnek találják a felsorolt vádpontokban - tisztességtelen magatartás, parancsmegtagadás és pornográf fotók készítése és birtoklása -, akár harmincnyolc év börtönre is büntethetik.