Az egyezmény terrorcselekményekre szánt pénzalapok felkutatását, azonosítását, befagyasztását és lefoglalását szorgalmazza. Az így lefoglalt pénzösszegekből a merényletek áldozatainak vagy közvetlen hozzátartozóinak kártalanítására ösztönzi az államokat. A konvenció felszólítja a pénzügyi intézményeket, hogy a szokatlan vagy gyanús pénzátutalásokról jelentésben számoljanak be kormányaiknak.
A banktitok nem kifogás
A konvencióhoz csatlakozott államoknak kötelessége, hogy bíróság elé állítsa az ilyen jellegű bűncselekmények tetteseit vagy kiadja a vétkeseket. Ezek az országok nem tagadhatják meg az együttműködést például banktitokra hivatkozva, ezért jogrendjüket esetleg módosítani kell a konvenció előírásainak megfelelően.
Az ENSZ-közgyűlés Franciaország indítványára 1998-ban kezdte meg az egyezmény kidolgozását, végleges szövegét 1999. december 9-én fogadta el. A dokumentumot idén április 2-ig 132 ország írta alá és 26 állam - az életbe lépéshez szükséges minimumhoz képest néggyel több - ratifikálta. A hatályba lépési folyamatot láthatóan felgyorsították az Egyesült Államok ellen szeptember 11-én elkövetett terrortámadások, hiszen 22 ratifikálás a merényletek után történt - írta az AP.