Kérdezze Jerzy Buzeket, az Európai Parlament elnökét!

2011.08.23. 10:28
Orbán Viktor biztos támogatója volt a magyar EU-elnökség idején az Európai Parlament első kelet-európai elnöke, a néppárti Jerzy Buzek. A volt lengyel miniszterelnök kormánya négy fontos reformot valósított meg az országban, köztük a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer átalakítását. Az emberi jogok mellett elkötelezett, energiaügyekben is jártas konzervatív politikus – Schmitt Pál barátja – most az Index-olvasók kérdéseire válaszol.

„Ha nem akarunk a jövőben újabb válságot, akkor egységesebbnek kell lennünk. Több, és nem kevesebb Európa kell” – mondta Jerzy Buzek, 2010. szeptemberben, EP-elnökké választása után az Indexnek. Az erős Európát és hatékony, közös gazdaságpolitikát szorgalmazó elnököt sosem látott többséggel választották meg az Európai Parlamentben, 736 képviselőből 555-en szavaztak rá.

Kérdezzen emailben Jerzy Buzektől!

Most ön is kérdezhet az Európai Parlament elnökétől. Küldje el emailcímünkre kérdéseit, és mi továbbítjuk Jerzy Buzeknek!

A kérdéseket augusztus 26-ig, péntekig gyűjtjük, és aztán Jerzy Buzek válaszait a lehető leghamarabb közzétesszük.

A protestáns családból származó, konzervatív politikus megválasztásakor hangsúlyozta, hogy az emberi jogok és a keleti partnerség elkötelezettje lesz. Ennek megfelelően nagy drukkere volt a július 1-jével zárult magyar EU-elnökségnek és várakozással tekint a jelenlegi lengyel elnökségi ciklus elé is. EP-elnöksége idején négy alkalommal járt Magyarországon, többször, mint bármely más tagállamban, Schmitt Pált – korábbi EP-képviselő kollegáját – barátjának nevezte.

Már félidőben méltatta a magyar elnökség eredményeit, mondván: Magyarország betartotta ígéretét, és együttműködik az Európai Parlamenttel. Úgy értékelte, Magyarország segített az EU-nak túljutni az államadósság-válságon, és dicsérte a magyar vezetés konszenzusteremtő erejét. Buzek bizakodásának is szerepe volt abban, hogy a Fidesz médiatörvényét érő kritikák az elnökség elején megmaradtak a vita szintjén, és nem vezettek komolyabb állásfoglaláshoz az EP részéről.

Veterán a politikában

Buzek nem kezdő politikus, lengyel ellenzékiként már az 1980-as években, illegalitásban is politizált. 1997 és 2001 közötti miniszterelnöksége eredményektől és botrányoktól sem volt mentes. Koalíciós kormánya véghez vitte a önkormányzati rendszer, a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és az oktatás reformját, de a ciklus végére szinte teljesen elveszítette népszerűségét. A négy év során Buzek többször felajánlotta lemondását, koalíciós és párton belüli feszültséggel is kellett számolnia. 2000 nyarán a kisebbik párt, a liberális Szabadság Unió ki is lépett a koalícióból, miután a két kormánypárt között áthidalhatatlan ellentétek alakultak ki a reformok megvalósításának mikéntjét és hogyanját illetően. Igazságügy-miniszterét, a később repülőszerencsétlenségben meghalt Lech Kaczynskyt 2001-ben Lengyelország legnagyobb televíziójában vádoltak meg csalással, majd le is váltották miniszteri posztjáról.

Később Buzek politikai ellenfeleként Kaczynsky sikeres pártot szervezett, amellyel meglehetősen sok szavazatot szívott el Buzek pártjától, 2001-ben a Szolidaritás Választási Szövetség elvesztette a választást.

Jerzy Buzek legközelebb 2004-ben került ismét kapcsolatba a politikával, amikor saját körzetében, Sziléziában EP-képviselővé választották. Nem volt tagja pártnak, ismertségét használta fel a kampányban. Energiaügyi kérdésekben és környezetvédelemben járatos politikusként látott el feladatokat az Európai Parlamentben.

35 éves lánya, Agata Buzek modell és színésznő gyerekkorában súlyos betegségen, járványos gyermekbénuláson esett át, Németországban kezelték.

Jerzy Buzek twitter oldalán közzétett bejegyzései gyakran szólnak emberi jogi témákról. Konzervatív lengyel politikusként is szót emelt például egy ugandai meleg aktivista erőszakos halála miatt.

Jerzy Buzek pontokban

  • 1940. július 3-án született, a Német Birodalom (ma Csehország) területén, Śmiłowicében.
  • Vegyészmérnökként végzett a sziléziai műszaki egyetemen, 1969-ben doktori fokozatot szerzett. Egyetemi tanár, tagja a Lengyel Tudományos Akadémiának, több egyetemen díszdoktorrá avatták. Több mint kétszáz tudományos dolgozat szerzője, főként környezetvédelmi és energetikai témában.
  • A nyolcvanas évektől aktívan politizált, a Szolidaritás tagja, kongresszusainak és sztrájkbizottságainak elnöke volt.
  • 1992 és 1997 között a Nemzetközi Energiaügynökség tagja volt.
  • 1997-ben, a Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) színeiben került be a lengyel törvényhozásba, a Szejmbe, miniszterelnök volt 1997-től 2001-ig.
  • 2001 és 2004 között visszavonult a politikától, tudományos munkájára koncentrált.
  • 2004-ben a sziléziai körzetből, pártonkívüliként került be az Európai Parlamentbe, ahol néppárti képviselő lett. Tagja volt az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának.
  • 2009. július 14-én nagy többséggel választották az Európai Parlament elnökévé.
  • Megbízatása két és fél év után, a jelenlegi európai parlamenti ciklus felénél jár le, utódja a megállapodás szerint a szociáldemokrata Martin Schulz lesz.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.