Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kevésbé bízunk a kormányban, mint az EU-ban

2014.03.06. 19:46
A gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését és a béke fenntartását várjuk az EU-tól, a gazdasági helyzetet rossznak tartjuk, az EU legtöbb vívmányából nem érezzük, hogy gyakorlati hasznunk lenne – tudtuk meg a legfrissebb Eurobarométer felmérésből. Mit gondol, ki szereti az Erasmus programot a legjobban a régióban?

Javult a magyarok véleménye az Európai Unióról, de összességében pesszimisták és elszigeteltek vagyunk, derül ki a magyarországi Eurobarométer jelentésből, melyet csütörtökön ismertettek az Európa Pontban. A kutatás címe Európai uniós állampolgári attitűdök, a közvéleménykutatást az Európai Bizottság megbízásából az EU összes országában elvégezték. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: a nemzeti jelentések idén először tartalmaznak regionális kitekintést, így nemcsak az uniós átlaggal, de a környező országok eredményeivel is össze lehet vetni az eredményeket. 

Erősebb kötődés

A magyar közvélemény az uniós átlaghoz képest sokkal jobban bízik az EU-s intézményekben, és a kötődése is erősebb Európához. A magyar eredmények megfelelnek a régiós átlagnak, bár ezen belül nagyok az eltérések: a környéken a csehek szeretik a legkevésbé, a lengyelek a leginkább az EU-t.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet ügyvezető igazgatója azt mondta, közvéleménykutatóként szakmailag komoly problémákat vet fel az anyag. Alaptévedésnek nevezte, hogy olyan dolgokról kéri ki az emberek véleményét az Eurobarométer, amiről nincs is véleményük, konkrétan a bankunióra és gazdasági koordinációra vonatkozó kérdéseket emelte ki.

Érdekelne, ha megkérdeznénk, mi az az Európai Bizottság, kíváncsi lennék, tudják-e a választópolgárok.

– tette hozzá Mráz, aki szerint a saját politológus hallgatói sincsenek tisztában a kérdéssel a tesztek alapján. Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója szerint a politikai pártok EU-hozzáállása nem tükröződik az adatokban, kivéve talán az Európai Bizottság népszerűségének csökkenését, mely a Fidesz EU-kritikus retorikájának előtérbe kerülésével lehet összefüggésében.

Szabó Márk, a Central European Policy Center elemzője szerint Magyarországon erős a bizalom az EU intézményeiben, mely puhítja a döntéshozók sokszor markánsabb negatív képét. Szabó szerint világosan elkülönülnek trendek a régióban: az egyik véglet Lengyelország EU-szimpátiája, mely elsősorban biztonságpolitikai okokból erősebb, mint a többi országokban. A másik véglet Csehország, ahol az erős EU-ellenességnek intézményes hagyományai vannak. Magyarországon és Szlovákiában Szabó szerint az „erős kormányzati felhatalmazás” köszön vissza a kormányzat iránti bizalomban (ami egyébként abszolút értelemben nem is olyan hatalmas).

De mi van a jelentésben?

Az egyik első kérdés arra vonatkozott, hogy egyáltalán mire jó az unió: az európaiak az EU szerepét elsősorban a gazdaságélénkítésben látják, nálunk is toronymagasan ez az elvárás vezet, ezt követi a béke megteremtése és az életszínvonal emelése.

Az Európai Unió szerepe, célja a válaszadók szerint

abra 3o
Fotó: Eurobarométer

Az EU legfontosabb hozadékának az emberek és áruk szabad mozgását tartjuk (a magyarok egyharmada jelölte be ezt), de emellett majdnem kétszer annyi magyar tartja az EU legfontosabb vívmányának az Erasmus programot (10 százalék), mint az EU-s arány (6 százalék). Az Erasmus program egyébként az egész régióban nálunk a legnépszerűbb.

Az EU-s közvéleménynél 6 százalékponttal több magyar gondolja, hogy az EU jó irányba halad (a magyarok 32 százaléka), ez a fél évvel ezelőtti adathoz képest 4 százalékpontos növekedés. A magyarok pozitívabbnak látják Magyarország irányát is, mint a többi régiós ország: a románok 15 százaléka van ezzel így, nálunk az arány 30 százalék.

Jobban bízunk

Általában jobban bízunk az uniós intézményekben, mint az EU-s átlag: az Unióban általában 47 százalékunk bízik, ez a régióban a legmagasabb eredmény, az uniós átlag 32 százalék. Az Európai Bizottságban a magyarok fele bízik, ez nagyjából tíz százalékos csökkenés, de így is messze az uniós átlag fölött van, ami 35 százalék. Az Európai Parlamentbe vetett bizalomra ugyanez igaz: két százalékponttal csökkent, így 58 százalék, míg az uniós átlag 39. Boros Tamás kiemelte: lehet, hogy a kelet-európaiak bizalma azért nagyobb, mert kevesebb tapasztalatuk van uniós szintű korrupcióról, mint hazairól.

Egész Európában jellemző, hogy az emberek a nemzeti intézményekben kevésbé bíznak, mint az EU-ban, így van ez nálunk is. Ezzel együtt a magyar közvélemény az uniós és régiós átlaghoz képest is inkább bízik saját kormányában: a magyarok 37 százalékára igaz ez, az EU-s átlag 23, a román és cseh arány 16, a lengyel 19 százalék. 2013 tavaszhoz képest nőtt a kormányban inkább megbízók aránya 6 százalékponttal, a bizalmatlanoké 7 százalékponttal csökkent.

A európai gazdasági helyzetről uniószerte lehangoló a közvélemény, nálunk és általában Európában is drasztikusan többen tartják rossznak, mint jónak a helyzetet. Mégis igaz, hogy a magyar válaszadók az EU-átlaghoz képest inkább gondolják úgy, hogy az EU a helyes irányba halad a gazdasági válság leküzdésében. Ennek elérésére azonban mind uniós, mind pedig a régiós átlaghoz képest jóval kevesebben tartják a tagországok közötti szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt hatékony eszköznek.

Milyennek ítéli az európai gazdasági helyzetet?

abra6
Fotó: Eurobarométer

Fizessenek a bankok

Az előző felméréshez képest jobbnak ítéljük meg a munkaerőpiaci kilátásainkat, de összességében messze az uniós és régiós átlag alatt vagyunk: az unióban 54, Csehországban 59 százalék látja pozitívnak a helyzetet, nálunk csak 38 százalék.

A válságkezelés eszközeiről a magyar átlag az EU-s közvéleményhez hasonlóan gondolkozik: a magyarok 62 százaléka szankcionálná a túlköltekező országokat, 79 százalékunk támogatja a bankok profitalapú adóztatását, 63 százalék támogatná az EU-s bankuniót, és a magyarok kicsit több mint a fele hisz a közös pénzügyminiszteri pozíció létrehozásában.

A magyarok 59 százaléka tartja magát uniós állampolgárnak, ez megegyezik az uniós átlaggal, bár fél évvel ezelőtthöz képest nálunk ez emelkedés, az EU-s átlagban csökkenés. A magyarok 54 százaléka mondta azt, hogy kötődik az EU-hoz, pedig a felmérésből kiderült, hogy az EU legtöbb vívmányából a legtöbb embernek még nem származott gyakorlati haszna.

Az Európai Unió vívmányaiból eredő gyakorlati haszon

abra11
Fotó: Eurobarométer

Mráz az adatok kapcsán kiemelte: az EU-nak nincs olyan szerethető EU-s projekt, amit azonosíthatnának az unióval az emberek: a békeprojekt (az az elképzelés, hogy az egyesült Európa megelőzi a háborúkat) sokaknak mára közhelyszerű, és a gazdasági válságban a közös pénznem népszerűsége is csökkent.

Elszigetelt Magyarország

A felmérés azt is vizsgálta, mennyire elszigeteltek az országok – öt tényezőt néztek meg ehhez, például, hogy olvasunk vagy nézünk-e tévét idegen nyelven, vagy kapcsolatba léptünk-e külföldiekkel. Az öt tényezőből négyből Magyarország végzett az utolsó helyen, csak a külföldi utazás kategóriában tudott leszorítani minket Románia a dobogó második fokára.

Más tagországokba irányuló kapcsolatok, idegen nyelvű tájékozódás az elmúlt 12 hónapban

abra12
Fotó: Eurobarométer

Mi akkor a tanulság?

Az Európai Unió olyan bonyolult, hogy nem biztos, hogy ha elkezdjük elmagyarázni az embereknek, növekedni fog a népszerűsége.

– mondta például Mráz Ágoston Sámuel.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.