Erik, Alexandra
9 °C
18 °C

Orbán negatív példaként került elő az EB elnökjelöltjeinek vitáján

000 Par7881113
2014.05.16. 02:01
Oroszországról, a lobbiérdekekről, az európai értékek fontosságáról is vitáztak egymással az Európai Parlament frakciói által támogatott csúcsjelöltek, akik közül valaki majd José Manuel Barroso utódja lehet az Európai Bizottság élén. Bár elvileg lehetséges, hogy nem közülük kerül ki a befutó, a jelöltek ezt nagyon valószínűtlennek tartják. Magyarország ismét szóba került: Orbán Viktort negatív példaként hozta fel a liberális elnökjelölt.

Ez nemzetállami kompetencia, de a diszkrimináció tilalmát európai szinten ki kell kényszeríteni, máskülönben előfordulhat egy európai országban is az, amit Magyarországon Orbán Viktor tett, amikor saját pártjának értékeit beemelte az alkotmányba – mondta Guy Verhofstadt, a liberálisok bizottsági elnökjelöltje az európai értékek és a vallási szimbólumok viselésére vonatkozó kérdésre az európai bizottsági elnökjelöltek tévévitáján.

Mint mondta, Orbán ötpercenként változtatja az alkotmányt, hogy új értékeket foglaljon bele. Szerinte egyes alapértékek, például a vallásszabadság, a sajtószabadság annyira fontosak, hogy uniós szinten kell őket garantálni.

Verhofstadt, Martin Schulz, a szocialisták, Jean-Claude Juncker, a jobbközép néppártiak, Ska Keller, a zöldek, és Alexisz Ciprasz, a radikális baloldal jelöltje nyolc kérdésre válaszolva fejtették ki, hogy mit hogyan csinálnának, ha a május 25-i európai parlamenti választás eredményeként belőlük válna az Európai Unió legnagyobb hatalmú vezetője. Az európai bizottsági elnökjelöltek egymáshoz is intézhettek kérdéseket, és a vita a várakozásokhoz képest kifejezetten élő és tartalmas volt.

Martin Schulz(b) és Jean-Claude Juncker
Martin Schulz(b) és Jean-Claude Juncker
Fotó: John Thys / AFP

„Az Európába vetett bizalmat akarom visszaadni az embereknek” – mondta Schulz, mert szerinte ennek elvesztésével tűnt el Európa valódi tőkéje. A moderátor kérdésére, hogy mennyire vehető komolyan a mostani EP-választás eredménye, úgy válaszolt, hogy szerinte a következő bizottsági elnök személyében most ott áll a pódiumon.

Ska Keller szerint a bizalom visszaszerzéséhez a civilekre kell odafigyelni. Ezzel egyetértett Verhofstadt is, aki szerint a személyes adatok védelme lenne kiemelten fontos, míg Juncker általában az európai polgárok védelmét emelte ki.

Variációk egy témára

Az elnökjelölteket arról is kérdezték, hogy mi a 2014-es választások tétje:

  • Verhofstadt szerint választóvonal lesz az idei év, eldől, hogy Európa elindul-e a valódi egységesülés útján, vagy visszafejlődik nemzetállamok közösségévé
  • Juncker a pénzügyi válságra adott megoldások folytatását, a digitális piacba való befektetést és a munkahelyteremtést tartotta fontosnak
  • Schulz a szegénység és a munkanélküliség, visszaszorítását emelte ki. Schulz konkrét javaslata az volt, hogy az EU, az Európai Befektetési Bankkal együttműködve nyújtson kedvezményes hitelt a kis- és középvállalatoknak azokban az európai térségekben, ahol az átlagnál magasabb a munkanélküliség
  • Ciprasz válaszában felvetette az állami tartozások elengedését, ami, tekintve, hogy Görögországban továbbra is fenntarthatatlan az államadósság szintje, nem meglepő kijelentés egy kommunista politikustól
  • Keller zsákutcának nevezte a megszorításokat és a zöld gazdaságba, illetve az ezzel létrejövő tartós munkahelyekbe fektetne be.

Mi legyen Oroszországgal?

Verhofstadt szerint Európa jelenleg túl gyenge Oroszországgal szemben. Egységesebb, erősebb európai fellépés kell, ehhez nagyobb összefogás a nemzetek között. Schulz a diplomáciai erőfeszítések után gazdasági szankciókat is bevetne, ha nem javul a helyzet.

Ciprasz nem akar katonai beavatkozást sem Oroszország, sem a NATO részéről. Keller az oroszok és az ukránok közötti párbeszéd erősítését tartja fontosnak, ugyanakkor szükségesnek nevezte az Oroszországba irányuló európai fegyverszállítások azonnal felfüggesztését. 

A lobbisták bűvkörében

A gazdasági lobbi túlzott befolyása elleni küzdelemről is kikérték az aspiránsok véleményét. A zöldek szerint túl sok van lobbistából Brüsszelben, és hiányzik a kötelező lobbiregiszter, míg a liberálisok szerint nem a lobbisták száma, hanem az általuk jelenlévő korrupció a fő probléma.

A néppárti jelölt viszont azt emelte ki, hogy a korrupció egy működési struktúra különösen a déli államokban, és amíg ezen nem változtatnak a tagállamok és Brüsszel, addig nem lesz érdemi változás.

A szocialisták szerint viszont, amíg az EB nem dolgoz ki hatékony átláthatósági stratégiát, addig nem lesz változás. Schulz felvillantotta, hogy bizottsági elnökként az adóparadicsomok és az adóelkerülés ellen lépne fel, mert az EU évi 1000 milliárd eurót veszít el így, ami adócsalók zsebében landol.

A vízióikról a következőt tudtuk meg:

  • Ska Keller szerint a munkanélküliség csökkentésére, állásteremtésre, szociális védelemre, a klímaváltozás elleni küzdelemre szavaz, aki a zöldekre szavaz
  • Verhofstadt a gazdaság rendbetételére és munkahelyekre, munkahelyekre és munkahelyekre koncentrálna
  • Jean-Claude Juncker a régi és az új Európa kompromisszumkeresésén keresztül boldogulna
  • Alexisz Ciprasz népszavazásokkal adna döntési jogkört az európaiaknak
  • Martin Schulz azt szeretné, hogy lássák a polgárok, mi és miként történik odabent az uniós politikában, majd hozzátette, hogy meg kell adni az esélyt egy jobb jövőre, különösen a fiataloknak

A szocialista Martin Schulzot, a két legesélyesebb jelölt egyikét a vita után arról kérdeztük, mit mondott volna még el, ha több ideje lett volna. „Rengeteg a munkanélküli, bizonyos régiókban 40-50 százalékos a fiatalok munkanélkülisége, így a fiataloknak kilátásaik sincsenek. Nagyon sok adót nem fizetnek be, erre kéne koncentrálni, nem a közszolgáltatásokat, nyugdíjakat, fizetéseket, csökkenteni, valójában ezek a dolgok érdeklik az embereket – kifejtettem a véleményemet, de sajnálom, hogy mindez nem kapott elég hangsúlyt a vitában” – mondta. Arra a kérdésre, hogy miért nem vetette a többi jelölt szemére, hogy nem beszéltek eleget erről, elmondta: „Saját magamért beszélek, nem a többiek támadása a stratégiám.”

A csúcsjelöltekre könnyebben szavaznak

Most, hogy a legfőbb európai politikai erők csúcsjelölteket állítottak, az emberek érezhetik, hogy közvetlenebb beleszólásuk van az EP-frakciók mellett a Bizottság elnökének kiválasztásába is, mondta Klaus Welle, az EP főtitkára azon a beszélgetésen, melyet a vitára meghívott újságíróknak tartott az Európai Parlament. Szerinte demokratikusabb és személyesebb lesz a rendszer, miután a választás eredményét figyelembe kell venni az Európai Bizottság elnökének kiválasztásánál.

Csúcsjelölt már volt korábban is az EP-választásokon, de érdekes módon csak egy: a néppárti José Manuel Barroso. Most újdonság, hogy a legfontosabb képviselőcsoportok mind állítottak egy jelöltet, ahogy az is, hogy ezek a jelöltek vitákon próbálják meggyőzni egymást és a választókat igazukról, bár elvileg még így is elképzelhető, hogy a leendő bizottsági elnök nem a legnagyobb frakcióból kerül ki, vagy külsős, eddig nem ismert jelölt lesz.

Az idei választás a rendszer főpróbája egyben, így nem lehet előre megjósolni, hogy már novemberre összeáll-e az új Bizottság, vagy csak sokkal később. Annyi viszont biztos, hogy a parlamentben a képviselőcsoportok június 24-én alakulnak meg, és július 16-án választhatja meg az új EP először az új bizottsági elnököt.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
3799 Ft
3230 Ft