Gusztáv
-8 °C
-1 °C

Tucatnyi fideszest küldtünk Brüsszelbe

2014.05.25. 19:00

Öt magyarországi párt szerzett európai parlamenti mandátumot a most véget ért választáson az Index mandátumbecslése szerint. A negatív részvételi rekordot hozó szavazáson – cikkünk megjelenésekor végleges adatok még nincsenek, de arra lehet számítani, hogy 30 százalék alatt lesz a részvétel – becslésünk szerint fölényes győzelmet aratott, a 21-ből 12 képviselői helyet szerzett a Fidesz-KDNP.

A kormányzó jobboldali  pártszövetség, ha kissé rontott is, lényegében megismételte ezzel az öt évvel ezelőtti eredményét. Becslésünk szerint most 53-55 százalékos eredményt ért el, míg négy éve 56,36 százaléka volt (akkor a mostaninál eggyel több, 22 magyar EP-helyből kettővel több, 14 mandátumuk lett).  

Ez az eredmény azért nagy siker a Fidesznek, mert 2009-ben a gazdasági válság legmélyén voltunk – abban az évben több mint 6 százalékos volt a gazdaság visszaesése, százezres nagyságrendben nőtt a munkanélküliség egy év alatt, és elszálltak a devizaárfolyamok, millióknak megnehezítve a hiteltörlesztést –, amikor ellenzékben értek el nagy sikert. Most viszont négy év kormányzás után vannak, és jelentősen javították eredményüket a másfél hónappal ezelőtti parlamenti választáshoz képest (akkor 45 százalékon végeztek).

Noha több közvélemény-kutató is azt mérte a választások előtt, hogy a Jobbik népszerűbb párt az MSZP-nél, becslésünk szerint a választáson a szocialisták értek el jobb eredményt: úgy számolunk, hogy a szavazatok 17-17,5 százalékát szerezték meg, míg a Jobbik 15-15,5 százalékon zárt. Ez nem nagy különbség, azonban épp elég volt ahhoz, hogy legyen köztük egymandátumnyi különbség. Becslésünk szerint az MSZP 4 mandátumot szerzett, a Jobbiknak pedig 3 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben (2009-ben szintén 4 és 3 mandátumot szereztek, akkor kicsivel nagyobb volt köztük a szavazatkülönbség: a szocialisták 17,4 százalékon végeztek, a Jobbikra a 14,8 százaléknyian szavaztak).

A legnehezebb, mint minden esetben, a kis, 5 százalék körüli pártok eredményének megbecsülése volt; különösen annak fényében, hogy a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM pártszövetség önállóan még nem mérette meg magát választáson. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a két pártnak csak az egyike tudott 5 százalék fölé kerülni, kissé valószínűtlenebb, de még szintén előfordulhat, hogy mindketten 5 százalék alatt maradtak – ebben az esetben vagy a Fidesz, vagy a Jobbik szerzett eggyel több képviselői helyet –, és igen kicsi az esélye annak, hogy mindketten 5 százalék fölötti eredményt értek el (ha mégis, akkor valószínűleg a Fidesz-képviselők száma lesz 12 helyett 11). Becslésünkben azzal számoltunk, hogy a DK kissé 5 százalék alatt teljesített, míg az Együtt-PM-nek, ha csak határon is, de összejöhet a parlamentbe jutás.

A parlamenti választáson kevéssel 5 százalék fölötti eredményt elérő LMP-nek viszont most kevésbé kell izgulnia: becsléseink szerint kis mértékben még javította is akkor 5,3 százalékos eredményét, és 5,5-5,6 százalék körüli szavazataránnyal szerezte meg a párt első EP-mandátumát.

A mostani mandátumbecslést több tényező könnyítette, több viszont nehezítette az április 6-i parlamenti választásról készített – mint utólag kiderült, egészen pontos, a Fidesznek éppen kétharmadot jelentő 133 helyet és az LMP bejutását is eltaláló – becslésünkhöz képest. Néhány pontban felsoroljuk ezeket, illetve azokat a szempontokat, amiket figyelembe véve készült a becslés.

  • Felbomlott az áprilisi ötpárti baloldali pártszövetség, az MSZP hosszabb idő után, egy markáns hangú listavezetővel (Szanyi Tibor), de egy nagyon tompa kampány után most méreti meg magát először egyedül (a pártszövetség áprilisban nem egészen 26 százalékot kapott)
  • Amit írtunk is, az akkori pártszövetség két pártja most először indult a választáson. Áprilisban az látszott, hogy a bajnaista Együtt-PM egyéni jelöltjei a pártszövetség átlagánál jobban teljesítettek, míg a DK-sok rosszabbul. És bár igaz, hogy a megállapodásba később bevont DK rosszabb egyéni körzeteket kapott, ez nem magyarázza a gyengébb eredményüket, azt, hogy egyéni jelöltjeik fele (a 13-ból 6) a balos listás szavazatoknál rosszabbul szerepelt (miközben az Együtt-PM 22 jelöltjéből 18 ért el jobb és csak 4 rosszabb eredményt a balos pártlista eredményénél). Persze ezt azzal is lehet magyarázni, hogy a DK sokkal inkább egyszemélyi, Gyurcsány Ferencre épülő párt, míg az Együtt-PM-ben sokkal kisebb Bajnai Gordon túlsúlya – kérdés, hogy ennek milyen hatása volt most, amikor egyéni jelöltekre nem, csak listákra kellett/lehetett szavazni. A becslésünkben azzal számoltunk, hogy az Együtt-PM ért el jobb eredményt, ezt valószínűsítették a vezető politikusok népszerűségi mutatói (a Mediánnál Bajnai a 10., Gyurcsány a 20. legnépszerűbb politikus) és a pártok becsült támogatottsága (az öt kutatóintézetnél az Együtt-PM 3-6 százalékon áll, átlaguk 4,6 százalék, a DK 2-6 százalék között, átlaguk 4 százalék) is.
  • A részvételi adatoknak is nagy jelentőségük van. A mostani EP-választás hatalmas érdektelenségbe fulladt a 30 százalék körüli részvétellel, és az alacsony részvétel kedvezett a stabil és elkötelezett szavazótáborral rendelkező Fidesznek.
  • Emellett fontos szempont volt a szavazási hajlandóság területi megoszlása – ez vetette vissza becslésünkben a közvélemény-kutatók által mért népszerűségéhez képest a Jobbikot, és erősítette kissé a baloldalt. A délután 5 órakor közölt részvételi adatok szerint Budapesten 31,4 százalékos, ezen belül egyes kerületekben 40 százalék fölötti volt a választási részvétel. A másik végletet azok az észak-alföldi és északkelet-magyarországi megyék jelentik, ahol egyébként erősnek számít a Jobbik: Hajdú-Bihar megyében 20 százalék alatti, Szabolcsban épp csak 20 százalékos, Borsodban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 21-22 százalékos volt a választási részvétel.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.