Blanka, Bianka
-2 °C
14 °C

A francia szélsőjobb elvitte a showt

2014.05.26. 02:04

FRANCIAORSZÁG: MARINE LE PEN TAROLT

Az este talán legnagyobb drámájának helyszíne Franciaország, ahol a szélsőjobb a 2009-es három darab mandátuma után a mostani 25 százalék fölötti eredményével és 22 mandátumával fölényesen győzött.

A francia miniszterelnök szerint a Nemzeti Front előretörése egy földrengés, a néppárti vezér is szomorú és szégyenli, hogy az ország ezt az arcát mutatta a világnak. Azért bíznak abban, hogy ez nem jelenti az ország szélsőséges irányba fordulását. A győztes Nemzeti Front közleményt adott ki, amiben arról beszélt, hogy a belügyminiszter irányításával csaltak, az emberek rossz szavazólapokat kaptak, aminek a célja az előretörésük megállítása volt. Az NF új francia nemzetgyűlést is akar. 

A győztes párt három képviselője az elmúlt öt évben nagyjából minden olyan közös európai kezdeményezést vétózni próbált, ami a francia, és úgy általában a nemzeti hatásköröket gyengítette volna. Nem akarták, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az európai költségvetés a korábbinál nagyobb legyen, bajuk volt a közös agárpolitikával (aminek egyébként Franciaország az egyik legnagyobb haszonélvezője), ellenezték, hogy az EU a szegény országok fejlesztésére költsön és nem értettek egyet azzal, hogy az Európai Bizottságnak nagyobb beleszólása legyen a nemzetállami költségvetési szigor betartatásában. Nem akarták, hogy az EU az USA-val szabad kereskedelmi megállapodásról tárgyaljon, és azt sem, hogy az uniónak saját diplomáciai szolgálata legyen.

Viszont kiálltak például az atomenergia mellett, és támogatták a génmanipulált élelmiszerek termesztésének korlátozását is. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy mindent elleneztek, ami Brüsszelt erősítette volna, és mindent támogattak, ami a nemzetállamok szuverenitásának megőrzéséről szólt. Feltehetően ezt a stratégiát a jócskán felduzzadt frakcióval is képviselni fogják az új EP-ben.

   2009-es eredmény 
részvétel: 40,63 % 
(összesen 74 mandátum)
2014-es EREDMÉNY
(összesen 74 mandátum)
Népi Mozgalom Uniója (UMP) (Európai Néppárt) 27,88 % / 30 mandátum 21,00 % / 18 mandátum
Szocialista Párt (PS) (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 16,48 % / 14 mandátum  14,50 % / 12 mandátum
Zöldek (EE) (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) 8,87 % / 15 mandátum  9,40 % /  8 mandátum
Demokratikus Mozgalom (MD) (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) 8,46 % / 6 mandátum  10,3 % /  8 mandátum
Baloldali Front (FG) (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) 6,48 % / 5 mandátum 6,50 % /  5 mandátum
Nemzeti Front (FN) (-) 6,34 % / 3 mandátum  25,4 % / 22 mandátum

BELGIUM A NACIONALISTA FLAMANDOKÉ

Belgiumban a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb a mandátumot a vasárnap éjfél után közzétett nem hivatalos eredmények szerint. 

Belgium 21 EP-képviselője közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok 12-t, a franciaajkú vallonok 8-at, a német kisebbség pedig egy képviselőt választhatnak. Az N-VA az összes voks 18,4 százalékát kapta, ezzel négy mandátumot szerez, 3-3 képviselője les Strasbourgban a flamand kereszténydemokratáknak, a vallon liberálisoknak és a vallon Szocialista Pártnak (PS) is.

Flandriában a nacionalisták és a kereszténydemokraták mellett a Flamand Liberálisok és Demokraták szerezhetnek még két mandátumot. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a), a flamand zöldek, és a szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) egy-egy politikusa. A franciaajkú közösség a PS és a liberális Reformer Mozgalom (MR) három-három politikusa mellett a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH) és az Ecolo vallon zöldpárt egy-egy jelöltjét juttatta mandátumhoz.

Az országban a szavazás az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára a részvétel kötelező. A részvétel Belgiumban 90 százalékos volt, igaz, itt kötelező a szavazás. (A győztest ugyan már tudjuk, de a részletes adatok csak később frissülnek be.)

   2009-es eredmény (összesen 22 mandátum) 2014-es EREDMÉNY (összesen 21 mandátum)
Kereszténydemokrata és Flamand (Európai Néppárt) FLAMAND 14,43% / 3 mandátum % / mandátum
Flamand Liberálisok és Demokraták Pártja (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) FLAMAND 12,75% / 3 mandátum % / mandátum
Szocialista Párt (Európai Szocialisták Pártja) VALLON 10,88% / 3 mandátum % / mandátum
Flamand Érdek (-) FLAMAND 9,85% / 2 mandátum % / mandátum
Reform Mozgalom (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) VALLON 9,74% / 2 mandátum % / mandátum
Ecolo (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) VALLON 8,55% / 2 mandátum % / mandátum
Szocialista Párt - Mások (Európai Szocialisták Pártja) FLAMAND 8,21% / 2 mandátum % / mandátum
Új Flamand Szövetség (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) FLAMAND 6,13% / 1 mandátum 18,4 % / 12 mandátum
Humanista Demokratikus Közép (Európai Néppárt) VALLON 4,99% / 1 mandátum % / mandátum
Zöld! (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) FLAMAND 4,9% / 1 mandátum % / mandátum
Dedecker-lista (Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége) FLAMAND 4,51% / 1 mandátum -
Belga Munkapárt (Egységes Európai Baloldal) VALLON - % / mandátum
Keresztényszocialista Párt (Európai Néppárt) NÉMET 0,19% / 1 mandátum % / mandátum

LUXEMBURG – A NAGY KÉRDÉS MÉG KÉRDÉS

Nem változtak az erőviszonyok Luxemburgban az elmúlt öt évben, az Európia Néppárthoz tartozó Keresztényszociális Néppárt kapta a szavazatok 37,65 százalékát, ezzel három mandátumot szerzett. 

Velük szemben óriási visszaesést könyvelhettek el a szocialisták, akik ugyan öt éve és most is egy képviselőt küldhettek Brüsszelbe, de ezt az eredményt akkor másodikként érték el 20 százalékot közelítő eredményükkel. Most a 12 százalékos szavazatarány sem jött össze, ezzel pedig a legkisebb támogatottsággal szereztek maguknak helyet. A második helyre 15 százalékkal a zöldek robbantak be, de ezzel ők is gyengébben teljesítettek, mint 2009-ben. A liberálisok most is harmadikok lettek. A három euroszkeptikus párt (az ADR-ben, a PID és a KPL) támogatottsága ugyan nem nevezhető elenyészőnek, ők erősödtek a korábbi eredményeikhez képest, de ezt a támogatottságot nem tudták európai mandátumra váltani.  

A luxemburgi részvételi arány 90 százalék volt, mondjuk ez csak úgy jött össze, hogy a törpeállamban kötelező a részvétel. Igaz, a résztvevők 10 százaléka 2009-ben érvénytelen szavazatot adott le, és nyilván most is voltak a választáson megjelentek között döntésképtelenek. 

   2009-es eredmény 
részvétel: 90,76 % (összesen 6 mandátum)
2014-es EREDMÉNY (összesen 6 mandátum)
Keresztényszociális Néppárt (Európai Néppárt) 31,36 % / 3 mandátum 37,65 % / 3 mandátum
Szocialista Munkáspárt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) 19,48 % / 1 mandátum 11,75 % / 1 mandátum
Demokrata Párt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) 18,66 % / 1 mandátum 14,77 % / 1 mandátum
Zöldek (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) 16,83 % / 1 mandátum 15,01 % / 1 mandátum

Az igazi kérdés most az, hogy vajon Jean-Claude Juncker volt miniszterelnök lesz-e az Európai Bizottság új elnöke, és hogy a liberális Charles Goerens vagy a zöld Claude Turmes lesz-e az új luxemburgi EU-biztos. 

Juncker, aki egy évtizeden át vezette a pénzügyminiszterekből álló, a közös valuta politikájának meghatározásáért felelős eurócsoportot, máig elsöprő népszerűséget tudhat magáénak, így az is elképzelhető, hogy Brüsszelből újra esélyes luxemburgi miniszterelnökjelöltként térne vissza.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.