Mária
18 °C
28 °C

Kilenc ország baloldali vezetője támogatja Junckert

2014.06.21. 15:15 Módosítva: 2014-06-21 16:29:15

Kilenc uniós ország baloldali vezetője azt támogatja, hogy a volt luxemburgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére, írja az MTI.

Francois Hollande francia államfő jelentette be ezt szombaton, miután meghívására Párizsban egyeztetett Elio di Rupo belga, Bohuslav Sobotka cseh, Helle Thorning-Schmidt dán, Matteo Renzi olasz, Victor Ponta román és Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Werner Faymann osztrák kancellár.

A megbeszélésen jelen volt Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) eddigi elnöke, akit szerdán választott meg az EP szociáldemokrata képviselőcsoportja a frakció vezetőjének.

Az informális találkozó célja Laurent Fabius francia külügyminiszter előzetes tájékoztatása szerint az volt, hogy előkészítse a június 26-27-i brüsszeli európai csúcstalálkozót, amelyen döntések fognak születni Európa jövőbeni irányairól és azokról, akik vezetni fogják Európát. A baloldali állam- és kormányfők még a brüsszeli csúcs előtt egységes álláspontot akartak kialakítani.

Juncker megválasztásához a 28 uniós ország állam- és kormányfője többségének támogatására, valamint legalább 376 európai parlamenti képviselő támogatására van szükség. Az Európai Unióban jelenleg 12 országban van baloldali kormány, közülük nyolcnak a vezetője vett részt a párizsi egyeztetésen.

Az Európai Néppárt konzervatív jelöltjének baloldali támogatásáért cserébe a belga Herman Van Rompuyt várhatóan egy baloldali politikus fogja követni az Európai Unió elnöki székében. A francia sajtóban az utóbbi napokban több név is felmerült, többek között Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök, Enrico Letta volt olasz és Jean-Marc Ayrault volt francia kormányfő neve.

A baloldali vezetők gazdasági és szociális témákról is egyeztettek Párizsban. Francois Hollande tájékoztatása szerint a baloldali vezetők egyetértettek abban, hogy a stabilitási és növekedési paktumot "minden rugalmasságát" kihasználva kell kezelni. Diplomáciai források szerint a pénteken sürgősséggel sszehívott egyeztetés egyik fő célja volt az is, hogy baloldali kollegái "megfékezzék" Matteo Renzi olasz miniszterelnököt, aki gyakorlatilag feltételül szabta Juncker támogatásához annak elfogadását, hogy a szerkezeti reformok, illetve a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés beindítását célzó kiadásokat nem, vagy ne mindet kelljen figyelembe venni a deficit megállapításánál, vagyis biztosítsanak nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosítsanak a tagállami kormányoknak a reformokhoz és a gazdaságélénkítéséhez.

Angela Merkel kancellár csütörtökön egyértelműen állást foglalt az uniós stabilitási és növekedési paktum körül kibontakozott német, illetve olasz-francia diskurzusban. Hangsúlyozta, hogy az egyezményt be kell tartani, nem pedig a megváltoztatásán gondolkodni. A kancellár ezzel gyakorlatilag elutasította a koalíciós partner szociáldemokraták felvetését is, amely szerint lazítani kell azon a szabályon, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot.

Ahogy azt a héten már megírtuk, bár igazán senki nem akarja Junckert, mégis neki van a legtöbb esélye az új Európai Bizottság vezetésére. Ha Juncker valóban megkapja a megbízatást, az precedensértékű lesz.

Eddig a tagállamok vezetői választották ki az Európai Bizottság elnökét, most viszont a jelöltállítási procedúrával az Európai Parlament kivette ezt a jogosítványt a kezükből. Sokak szerint ez rendkívül veszélyes, hiszen úgy ragadott magához egy jogkört az EP, hogy az nem szerepel az uniós alapszerződésben. Ez egyértelműen a nemzetállamok meggyengítése, miközben egyre több uniós ország vezetésében merül fel, hogy éppen vissza kellene szerezni bizonyos jogköröket Brüsszeltől, nem pedig továbbiakat átruházni.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.