Iván
9 °C
22 °C

Ma nehéz lenne EU-taggá válnunk

2014.12.17. 10:11 Módosítva: 2014-12-17 14:12:06
Most olvasóink is kérdezhettek Julia Redától, a német Kalózpárt EP-képviselőjétől, a Zöldek egyik alelnökétől szerzői jogokról, az EP-működéséről, Magyarországról. A legérdekesebbeket továbbítottuk, és a képviselőnő 11-12 között ebben a frissülő cikkben válaszolt rájuk.

Mit tart etikus kalózkodásnak? (gábor)

Azt hiszem az etikus kalózkodás az, ha a tartalmakat olyan emberek számára is elérhetővé tesszük, akik másképp nem juthatnak hozzá. Azt hiszem abban mindenki egyetért, hogy a könyvtár egy jó dolog: az embereknek meg kell adni a lehetőséget a művelődésre.

A szerzői jogok még azt is megnehezítik, hogy a vakok számára olvasható e-könyvek jelenjenek meg. De Németországban még arra is volt példa, hogy a kormány a szerzői jogokra hivatkozva próbálta megakadályozni közérdekű információként kiadott dokumentumok online terjesztését. Akik ezeket a kormányzati dokumentumokat írják, azokat megfizetik, ezért azoknak nyilvánosaknak kell lenniük. Ez a jog felülírja a szerzők jogait.

Meddig tud viccpárt maradni egy Kalózpárt, mikortól érzi úgy, hogy be kell tagozódnia? (Jani)

Azt hiszem, ez a kérdés valószínűleg a párt nevére vonatkozik. Azért választottuk, hogy megfogjuk azokat az embereket, akik az interneten keresztül cserélnek tudást, kultúrát. Azért választottuk ezt a nevet, hogy ismét pozitív tartalommal ruházzuk fel. Ez nem sértő, mert a kalózok coolok, és szabadelvűen élnek.

A mozgalom azonban sokat alakult. A legfontosabb ügyünk a szerzői jogok, de sok más is van. Digitális jogok, emberi jogok. A párt liberális álláspontot képvisel a menedékjogok kérdésében is. A név ma már talán túlságosan szűk kereteket is jelent.

Mi a véleménye a kalózpártnak a leszbikusok házasságkötéséről és gyermekneveléséről? Lehet-e általánossá tenni Európa-szerte? (péter)

Úgy véljük, az állam nem szólhat bele, ki hogyan éli az életét, mindenkinek ugyanolyan jogok járnak, beleértve a házasságot, az örökbefogadást, az öröklést, a gyerekek felügyeleti jogát is. Az állam nem kedvezhet egy családmodellnek a többi kárára.

Az országonként eltérő szabályozás miatt sok a probléma, remélhetőleg egyszer lesz általános uniós szabály.

Mennyire követte a magyarországi netadós tüntetéseket? (Bandi)

Örülök, hogy az emberek megértették, mik lennének a kormány tervének a szélesebb hatásai, és hogy ártana a szólásszabadságnak. Ami jó a társadalomnak, azt nem szabad így adóztatni. Ha az internetezés segíti az oktatást, nem szabad külön megadóztatni. Nagyon megterheli az összes olyan céget, ahol a munka zöme online zajlik. Szóval ha ennyire nyilvánvalóan károsak a hatások, akkor nyilván valami más van a dolog hátterében.

Általában olyasmire vetnek ki különadót, ami káros: például a dohányra. Miért vetnénk ki különadót az internethasználatra? A szolgáltatás ára általában nem függ az online forgalomtól, a hálózat működtetésének az árát nem befolyásolja, hogya valaki 1 vagy két gigabyte-nyi adatot küld vagy fogad. Az ilyen adó lehűti a gazdaság egy egyébként jól fejlődő területét.

Orbán most jegeli a tervet, és konzultációt ígér. Az embereknek látniuk kéne, hogy ez csak a tiltakozások leállítására szolgál.

Mi a véleménye a magyarországi eseményekről? (Ádám)

Nagyon aggasztanak az alkotmányos változtatások és az oktatási törvényt, a szólasszabadságot érintő változtatások. Ha Magyarország ma próbálna belépni az EU-ba, akkor ezek közül sok dologgal probléma lenne. Az EU nehezen tud olyan működő intézkedéseket hozni, amivel nyomást gyakorolhat kormányokra, hogy tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat. A szólásszabadságot és hozzáférést független információforrásokhoz.

Veszélyeztetik-e a demokráciát a szélsőséges baloldali és jobboldali pártok? (Tamás)

Nem lehet összehasonlítani a szélsőbalt a szélsőjobbal. Vannak országok, ahol még fasiszta pártok is megjelentek. Németországban még olyan városokban is tiltakoznak az iszlám ellen, ahol nem is élnek muszlimok.

Oktatásra van szükség, és a bevándorlókat befogadó közegre. A politikusok nem foglalkoznak az átlagember pénzügyi nehézségeivel, viszont nagyon odafigyelnek egyéb érdekek védelmére, például azokéra, akik adót akarnak kerülni. Az Uniónak nemcsak gazdasági, de szociális normákat is be kéne vezetnie. A gazdaság teljesítőképessége alapján magasabb bérekre van szükség, és ez a szélsőjobbot is gyengítené.

A baloldalon sokan az újraelosztás magas szintjét (a magas adókat) tekintik a problémának, és ezért magát az EU-t tekintik a baj forrásának, amivel nem értek egyet. Az EU-ra egyfajta nemzetek feletti demokráciaként kell tekinteni, ami szociális normák biztosítása érdekében hajtja végre az adóztatást. Ezt nem lehet tagországi szinten elintézni, a multik, ahogy látjuk, könnyen kijátsszák a határokat.

Az EU létrejöttének egyik oka épp a II. világháború és a fasizmus veszélyeinek tanulsáága volt. Aggasztó, hogy hasonló mozgalmaknak vagyunk a tanúi Európában.

Mi egy kalóz 3 fő jó tulajdonsága? :) (Zsolt)

Először is ott van a kalózok általános felfogása: ha megosztasz valamit valakivel, attól nekem nem lesz kevesebb. Nem kell birtokolnod valamit, hogy élvezhesd az előnyeit. Az internet segítségével erőforrásokat spórolunk meg.

Egy másik, hogy a hierarchia ellen vagyunk. Információval látjuk el az átlagembereket, hogy aztán ez alapján dönthessenek. Az átláthatóságot nagyon fontosnak tartjuk, ami szintén segít ebben.

A harmadik, hogy lehetővé tesszük a beleszólást a döntésekbe. Nem elég csak figyelni, részt is kell vállalni! Ezért használjuk a likvid demokráciát, ami egy átmenet a képviseleti és a bázisdemokrácia között. A Kalózpártban mindenki eldöntheti, ha részt akar venni egy döntésben, akkor megteheti, de a döntésjogát át is ruházhatja valaki másra. Más pártokban a pártelnökség hozza a döntéseket, mi lehetőséget adunk az embereknek, hogy beszálljanak.

A magyar kormánypárt kíváncsi rá, hogy a politikusok és az újságírók fogyasztanak-e drogot. Sőt, ha a szüleik beleegyeznek, az iskolásokat is tesztelnék. Erről mi a véleménye? (Gábor)

Ezek elnyomó intézkedéseknek tűnnek. Miért érdekel egy kormányt, hogy az újságírók drogoznak-e vagy sem? Nem a kormánynak kéne ellenőriznie az újságírókat, hanem fordítva.

Én a drogok ellenőrzött legalizásának vagyok a híve. A legtöbb problémát az illegális drogkereskedelem okozza. Ha boltban, személyire adnák, sokkal könnyebb lenne megóvni a droghasználók, fiatalok egészségét. Nem a drogteszt a megoldás, hanem az ellenőrzött legalizáció, hogy a droghasználók felelősen dönthessenek, a függők pedig segítséget kaphassanak.

Van-e valami elképzelésük, tervük, akármilyen elérhető anyaguk arról, hogy hogyan kellene megváltoztatni, segíteni a demokráciában való részvételt a XXI. században? Leginkább technikai dolgokra gondolok, mint pl online szavazás, az emberek döntéselőkészítéshez, döntéshozáshoz közelebb hozása. (Zoltán)

Az emberek javasolhassanak jogszabályokat az Európai Parlamentnek akár online gyűjtött aláírások alapján. Most ott van az Európai Polgári Kezdeményezés, de az nem kötelező érvényű az Európai Bizottságra nézve. Most a biztonsági követelmények is elég magasak, a bizottság programját kell használni hozzá, amit nehéz kezelni.

Az online eszközöket arra is próbálom használni, hogy bevonjam az embereket a munkámba. Ha én intézek kérdéseket a tanácshoz és a bizottsághoz, azokra meghatározott időn belül válaszolniuk kell.

Szerintem az EU-ban az egyik legnagyobb kihívást a nyelvek jelentik. A részvételt segítő igazán jó programok nemcsak igen vagy nem választ ajánlanak egy kérdésre, hanem az emberek megoldási javaslattal is előállhatnak. Olyan lehetőségre lenne szükség, hogy az emberek a saját anyanyelvüket használhassák ehhez.

A kalózpárt képviselőjeként Ön a felelős az EP-ben a szerzői jogi uniós irányelvek megítéléséért. Rablóból lesz a legjobb pandúr? (Gergő)

Szerintem a kalózok képviselik a legradikálisabb álláspontot az információ szabad áramlásának elősegítésében. Nekem az a dolgom a parlamentben, hogy egyezségre jussunk. Ha egyszerűen csak a kalózok programját tenném az asztalra, az nem működne. Arra akarom használni a tapasztalatainkat, hogy megmutassam, a mostani rendszer nem működik jól.

Csak a jogtulajdonosok jogait harmonizálja, a fogyasztókét nem. Minden tagállam eldönti, milyen jogokat biztosít a fogyasztóknak, például oktatási célból. Mindez azonban nem kötelező érvényű az egész EU-ra nézve.

Alapszintű jogokat biztosítani kellene az internethasználóknak.

Önmagában az a tény problémákat jelent, hogy minden országban más szerzői jogi szabályozás van. A magáncélú másolásokhoz kapcsolódó díj például nyomtatók, CD-romok esetében teljesen más minden országban. Ha importálnak egy CD-t Németországból, akkor fizetni kell a magyarországi forgalmazónak. Ez megemeli az árat is. Az Egyesült Királyságban olyan szabályozást vezettek be, amiben nincs magáncélú másolásokhoz kapcsolódó díj. Az országok különböző szabályozásai miatt nehéz megtudni, hol, mi után kell fizetni.

Egy másik országban nem nézhetnél a BBC-n adott livestreameket például, ami szembemegy az EU információáramlásra vonatkozó törekvésével.

Ezért használják az emberek a fájlcserélőket. Sok tartalom nem érhető el legálisan tagállamokban, és amíg a fájlcserélő szolgáltatások jobban működnek, mint a kereskedelmi lehetőségek, addig az emberek nem akarnak majd fizetni. Ha azonban van hozzáadott érték a kereskedelmi termékhez, nem kell várni, jó a minőség, akkor meg fogják venni. De ehhez vonzóvá kell tenni ezeket.

Egy olyan általános európai szerzői jogi szabályozás, amiben nincsenek benne ezek a díjak, nagyon fontos lépés lenne.

Hogy látja a Kalózpárt jövőjét? Hogy áll ezen a téren Magyarország? (Tamás)

A siker attól függ, hogy mi történik az Unióban. Például a hozzánk hasonló új cseh párttal. Először a svéd kalózok vitték a prímet, aztán jöttünk mi. A problémák, amikre a kalózpártok alapulnak, globálisak, és nem mindig ugyanazok az országok vannak a frontvonalban. Németországban épp lecsengőben van a lelkesedés, ki kell találnunk, hogy hogyan tovább.

A magyar progresszív pártok töredezettek, a zöldfrakcióban (EFA) két magyar párt egy-egy képviselője ül. Nincs sok személyes kapcsolatom a magyarországi kalózokkal, de pár éve egy rendezvényen találkoztam hozzánk hasonló szervezetekkel.

Az EP egyetlen kalózpárti tagja

„Juliának hívnak, én vagyok a kalóz az Európai Parlamentben” – így mutatkozik be a blogján a 28 éves Julia Reda, a német Piratenpartei egyetlen EP-képviselője, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség egyik alelnöke. Reda tagja a jogi bizottságnak, de emellett póttagként benne van például a belső piaci és fogyasztóvédelmi, valamint a petíciós bizottságban is.

2009-ben csatlakozott a német Kalózpárthoz. Előtte hat évig a szociáldemokratáknál politizált, és azért hagyta ott őket, mert nem álltak ki egyértelműen az internet szabadsága mellett. „Egy szabad Európát akarok, nyitott határokkal – írja magáról. – Ehhez meg kell védeni és ki kell terjeszteni a kommunikációs rendszereket, lazítani kell a szerzői jogi korlátokon, és átláthatóbbá, könnyen elérhetővé kell tenni az európai intézményeket.”

Tíz százalék közeléből estek nagyot

A Német Kalózpárt a 2011 őszén tartott berlini tartományi választáson elért, csaknem kilencszázalékos eredménnyel robbant be a köztudatba. A hagyományos pártpolitikai szerkezeten kívüli formációként egyre több emberhez tudtak eljutni, és 2012 nyaráig három tartományi választáson is átlépték az ötszázalékos bejutási küszöböt, országos támogatottságuk már a tíz százalékhoz közelített. Utána azonban belső viták, rosszul kezelt konfliktushelyzetek miatt a támogatottságuk visszaesett, és 2013-ban nem tudták megközelíteni a Bundestagba jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Kalózpárt az idei EP-választáson 1,4 százalékot ért el, de idén februárban a német alkotmánybíróság eltörölte az EP-választáson a parlamenti küszöböt, így már az 5 százalék alatt teljesítők is mandátumhoz juthattak. Többek között éppen a Kalózpárt fordult az alkotmánybírósághoz, a testület pedig úgy ítélte meg, hogy „minden választó szavazatának ugyanolyan eséllyel kell rendelkeznie."

A Kalózpárt azt mondja magáról, hogy nem tartozik egyik politikai táborba sem, és szavazóbázisát az összes társadalmi rétegből gyűjti. A 2006-ban alakult párt a hagyományos témáját, a digitális forradalmat és az információs szabadságot tekintve többek között az állam működésének átláthatóságát és a magánszféra védelmét tűzte ki célul.

Úgy gondolják, hogy mindenkinek biztosítani kell az internethez, a digitális kommunikációhoz való hozzáférést. Hatalmas jelentőségűnek tartják, hogy a digitális eszközök elterjedésével elérhetővé vált az emberiség évezredes álma: hogy a tudás és kultúra összességét elérhetjük, tárolhatjuk, és megőrízhetjük. Alapvető, hogy minden szellemi termék másolható legyen – magyarázzák.

A következő pár hónapban ő lesz az, aki a Parlament nevében ítéletet mond majd a szerzői jogokat EU-s szinten összehangoló, vagy inkább összehangolni próbáló irányelvről. Az üggyel megbízott parlamenti jelentéstevőként az ő feladata utánajárni, hogy a 2001-ben életbelépett szabályozás valóban sikerült-e közelítenie egymáshoz a tagállami szerzői jogi szabályozásokat. Arra tippelünk, hogy siralmas eredményekről fog beszámolni.

Az Európai Bizottság kedden tette közzé jövő évi munkatervét, amiben a digitális közös piac megteremtését nevezték az egyik legfontosabb célnak. Ezen belül is megkerülhetetlen feladatnak tartják azt, hogy leegyszerűsítsék a szerzői jogi szabályok átláthatatlan összevisszaságát az EU-s országokban. Julia arról írt, hogy már most megrohanták a lobbisták, hogy az ő érdekeiknek megfelelően alakítsa a jelentését.

A droghasználatról azt mondják, hogy a drogok tiltása nem jó megoldás, nem ez fog elvezetni egy drogmentes társadalomhoz. Ellentmondásnak tartják, hogy olyan szereket tiltanak Európában, amelyek nem is okoznak függőséget, míg például az alkohol vagy a dohánytermékek törvényesen hozzáférhetőek. Valódi veszélyességük alapján kategorizálnák a drogokat.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.