Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Forradalmi változásokat szeretnének az európai választásokra

2015.11.12. 18:08
Az Európai Parlament modernizálná a választási szabályokat: netes szavazást, európai pártokat, európai csúcsjelölteket akarnak.

Az Európai Parlament (EP) megelégelte, hogy minden EU-s ország máshogy bonyolítja le az EP-választást. Rendbe szednék a nemzeti szabályozásokat, csúcsjelöltek köré szerveznék a kampányt, és az online voksolást is szeretnék elterjeszteni a tollal ikszelgetés mellett – ezek a fő elemei egy szerdán megszavazott javaslatuknak, melyről a tagállami miniszterek később döntenek.

Elmúlt már a huszadik század, ki akar papíron szavazni?

„A fiatalokat ösztönözni kell az európai választásokon való részvételre. Az internetgeneráció a városházára vagy egy iskolai szavazóhelyiségbe nem megy el szavazni, ehelyett inkább egy kattintással a neten választana” – mondta a téma egyik felelőse, a német szocialista Jo Leinen képviselő.

Nem mindenütt ugyanaznap tartják az EP-választást. 2014-ben május 22. és 25. között kerüt rá sor. Négy országban kötelező volt megjelenni, különben bírságot kellett fizetni.
Nem mindenütt ugyanaznap tartják az EP-választást. 2014-ben május 22. és 25. között kerüt rá sor. Négy országban kötelező volt megjelenni, különben bírságot kellett fizetni.
Grafika: Európai Parlament

Az online szavazás a külföldön élők dolgát is megkönnyítené. A szabály szerint minden külföldön élő európai polgárnak az Unió területén bárhol le kell tudnia adni a szavazatát az európai parlamenti választásokon.

Ezzel szemben a jelenlegi helyzet az, hogy a csehek, az írek, a máltaiak és szlovákok saját jelöltjeikre csak otthon szavazhatnak, még levélben sem küldhetik el a voksukat. Magyar jelöltekre külföldről a külképviseleteken lehet voksolni – a tavalyi EP-választáson az EUrologus a brüsszeli magyar nagykövetségen dobta be a szavazólapját az urnába.

Szóljon az EU-ról a választás

„Az európai parlamenti választások túlságosan nemzeti választások maradtak” – mondta egy október végi vita során a témáért felelős lengyel néppárti képviselő, Danuta Hübner.

Az EP-választásnak nincsenek jól ismert európai arcai, mi sem európai, hanem magyar pártokra szavazunk, jórészt magyar belpolitikai ügyek és a pártok itthoni kampánya alapján döntünk.

Magyarországon 18 éves kortól választható valaki, Görögországban és Olaszországban viszont 25 éves korig kell várni, hogy valaki indulhasson az EP-választáson.
Magyarországon 18 éves kortól választható valaki, Görögországban és Olaszországban viszont 25 éves korig kell várni, hogy valaki indulhasson az EP-választáson.

Az Európai Parlament azt szeretné, ha az Európai Bizottság elnöke – aki körülbelül az EU „miniszterelnöke” – azokból a jelöltekből kerülne ki, akiket az európai pártok hivatalosan jelölnek erre a posztra. A jelölteknek egyúttal az európai parlamenti választásokon is indulniuk kellene, és ők lennének a kampány fő arcai.

Az európai választásokon használt szavazólapokon ugyanolyan módon kell feltüntetni az európai politikai pártok logóját és nevét, mint a velük szövetségben álló hazai pártokét, kérik a képviselők. A nemzeti pártok választási kampányanyagain is egyértelművé kell tenni, hogy az adott párt melyik európai pártcsaládhoz tartozik.

Egységes rendszert minden EU-s országban

A mostani szabályozás a tagállamokra hagyja, hogy milyen rendszerben bonyolítják a voksolást. Ennek az az eredménye, hogy az eseményt nem mindenütt ugyanaznap tartják,  más a jelöltség alsó korhatára, nem ugyanaz a bejutási küszöb. Van, ahol zárt listákat kapunk, mint Magyarországon, de van, ahol a szavazók válogathatnak a jelöltek között a listán.

A 2014-es választáson nem volt bejutási küszöb az Európai Parlamentbe Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Bulgáriában, Írországban, Szlovéniában, Dániában, Luxemburgban, Spanyolországban, Észtországban, Máltán, Nagy-Britanniában, Finnországban és Hollandiában. Magyarországon 5 százalék volt a minimum.
A 2014-es választáson nem volt bejutási küszöb az Európai Parlamentbe Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Bulgáriában, Írországban, Szlovéniában, Dániában, Luxemburgban, Spanyolországban, Észtországban, Máltán, Nagy-Britanniában, Finnországban és Hollandiában. Magyarországon 5 százalék volt a minimum.
Grafika: Európai Parlament

A nagyobb uniós tagállamok számára a Parlament 3-5 százalék közötti kötelező választási küszöb előírását javasolja, így Spanyolországnak és Németországnak is be kellene vezetnie a választási küszöböt. Németországban tavaly februárban minősítette másodszor is alaptörvénybe ütközőnek a bejutási küszöböt az alkotmánybíróság, ezután teljesen eltörölték azt.

Mielőtt bármilyen változtatás életbe léphetne a választási rendszerben, a tagállami kormányokat összefogó Tanácsban mindenkinek egyet kell értenie vele, és a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft