Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A menekültválság 5-10 év múlva érezteti majd a hatását

2016.06.07. 16:03 Módosítva: 2016.06.07. 16:55
Kiélezett versenyben a Zöldek (Die Grünen) által támogatott politikus, Alexander Van der Bellen nyert, néhány tízezer szavazat előnnyel az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer előtt a május 22-i osztrák elnökválasztáson. A szavazatszámlálást Brüsszelben is lélegzetvisszafojtva figyelték, mert még nem volt rá példa, hogy egy zöld és egy radikális jobboldali párt versenyezzen a legmagasabb közjogi méltóságért egy uniós tagállamban. Ulrike Lunacek, a Zöldek európai parlamenti alelnöke, és Harald Vilimsky, a Szabadságpárt EP-frakcióvezető-helyettese válaszolt a kérdéseinkre.

Ulrike Lunacek

Ulrike Lunacek az Európai Parlament 14 alelnökének egyike, 2009 óta EP-képviselő. Külügyekkel és emberi jogokkal foglalkozik, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó munkacsoport tagja, a Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség alelnöke. Májusban Belgrádban kijelentette, hogy Szerbia biztosan nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, amíg nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Az „azeri baltás gyilkos” ügyében is megszólalt: 2012-ben azért lépett föl, hogy az Európai Parlament követelje az azeri hatóságoktól: vonják vissza Ramil Safarovot hősi címét, és vegyék őrizetbe.

Harald Vilimsky

Harald Vilimsky bécsi születésű politikus, 2014 óta EP-képviselő, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport alelnöke, melyet egy éve a francia Nemzeti Front és az Osztrák Szabadságpárt vezetésével alapítottak. A parlament  állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában dolgozik. Bírálja a német kancellár befogadó menekültpolitikáját, a Törökországgal kötött egyezséget, és azt is, hogy az eurózóna mentőcsomagokkal menedzseli a görög államadósságot. Az FPÖ hét százalékot szerzett az előző EP-választáson, ezzel négy képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. 

Mit gondol, az osztrák politika alapjaiban változott meg az elnökválasztással? Egy parlamenti választáson már mások lennének az erőviszonyok?

Ulrike Lunacek: Az osztrák politika nem változott meg alapjaiban, csak annyi, hogy 1945 óta először nem az SPÖ (Osztrák Szocialista Párt) vagy az ÖVP (Osztrák Néppárt) jelöltje nyert. Egy parlamenti választásnak biztosan más lett volna a kimenetele, mert ott minden párt részt vesz és csak egy fordulót tartanak. Az elnökválasztás végén csak két jelölt marad, és elsősorban a személyiségekről, nem a pártokról szól. Magunkat csapnánk be, ha azt gondolnánk, hogy egy országgyűlési választást a Zöldek 50 százalékkal meg tudnának nyerni. Szerencsére az is teljesen irreális, hogy a Szabadságpárt majdnem 50 százalékot tudna elérni.

Harald Vilimsky:  Az osztrák szövetségi kormányzat politikája alapjában véve nem változott. Ellenkezőleg. A régi pártok ugyanúgy viselkednek, mintha ez a politikai földrengés meg sem történt volna. Az újonnan kinevezett Kern kancellár a munkaerőpiac menekülteknek történő megnyitásáról beszél, és a menekültek beengedésének szabott felső határt is vitatja. A Zöldek elnökjelöltje egy nappal a választás után arról beszélt, hogy ő az összes osztrák elnöke, mégis úgy tűnik, 24 órával a döntés után teljesen elfelejtette amit mondott, amikor az FPÖ-t úgy jellemezte, mint ami nem képes kormányozni. A szokásos napirendhez térünk vissza.  

Érződött nyomás az uniós testületek, döntéshozók részéről az elnökválasztás második fordulója előtt?

Ulrike Lunacek: Biztos, hogy nem, mert a közös Európánkban teljesen legitim módon aggódhatunk amiatt, ami egy másik tagállamban – akár demokratikus úton – történik, és ennek hangot is adhatunk. De a második forduló után nagyon örültem neki, hogy nem Marine Le Pen asszony (francia Nemzeti Front) és Geert Wilders úr (holland Szabadságpárt) gratuláltak, hanem az ausztriai és más tagállambeli Európa-párti erők erősödtek meg.

Harald Vilimsky: Úgy nézett ki ez a párbaj, hogy „Mindenki Hofer ellen”. A politikai pártoktól kezdve a balliberális ellenzéken keresztül a médiáig kialakult egy széles front a mi jelöltünkkel szemben. Különösen nagy volt a nyomás az uniós döntéshozatal részéről, például Martin Schulz EP-elnök és Jean-Claude Juncker EB-elnök személyében. Éppen ezért még inkább meglepő és biztató az, hogy a jelöltünk szenzációs 49,8 százalékos eredményt ért el a második fordulóban. Ez is azt mutatja, hogy az emberek többé nem hagyják, hogy pánikkeltéssel és nyílt fenyegetéssel megfélemlítsék őket. 

Elégedett azzal, ahogy Werner Faymann, az egy hónapja lemondott osztrák kancellár kezelte a menekültválságot? Az utódjának, Christian Kernnek mit kellene máshogyan csinálnia?

Ulrike Lunacek: Faymann anélkül állt rá az FPÖ és az ÖVP politikai vonalára, hogy megbeszélte volna az uniós partnereivel. Felső korlátot vezetett be arra, hogy hány menedékkérőt engednek be, lezárta a határokat és menekültstoppot hirdetett. Kernnek a kormányfő kollégáinál kell bedobnia magát, hogy biztonságos és törvényes módokat hozzanak létre a menekülteknek az unióba való bejutásra, például az UNHCR betelepítési programján keresztül, vagy azzal, hogy a külföldi követségeken is lehessen menedékkérelmet leadni. Csak így lehet megakadályozni, hogy még többen szörnyethaljanak a tengeren, és csak így lehet véget vetni az embercsempészetnek.

Harald Vilimsky: Faymann nagyon messze állt attól, hogy uralja a helyzetet. Faymann nem volt más, mint Angela Merkel német kancellár bábuja, aki rákényszerítette az európai népekre a „Willkomen” kultúrát és a „megoldjuk” szlogent. A legmagasabb szintű állami embercsempész szerepét játszotta, amihez a mostani kancellár is segédkezik, mivel különvonatokat bocsátott a menekültek rendelkezésére, és Németországba engedte őket. Éppen ezért nincsenek nagy elvárásaink Kernnel szemben: az elmúlt pár napban megmutatta, hogy Faymann politikáját fogja kőkeményen továbbvinni.

Orbán Viktor szerint a menekültek beáramlását meg kell akadályozni, ha Európa szeretné megőrizni az identitását. Egyetért ezzel?

Ulrike Lunacek: Nem tudjuk csak úgy kikapcsolni a menekültek mozgását. Áttörésre van szükség végre a szíriai béketárgyalásokon, törvényes menekültútvonalakra és a menedékkérők működő, szolidáris elosztására az uniós országok között. Ettől függetlenül: az európai identitás egy sokat kiállt, évezredeken keresztül állandó migrációs- és menekültáramlatnak, háborúnak és ezerféle szenvedésnek kitett identitás. Az EU alapelve az „együttműködés a konfrontáció helyett”, amivel sikerült véget vetni az öldöklésnek. Ebbe az unióba, az értékeibe és a törvényeibe lépett be Magyarország is 2004-ben.

Harald Vilimsky: Orbán azon kevés európai állami vezetők egyike, aki betartotta az európai szerződéseket a nagy migránshullám idején. Meglátásom szerint a magyar kormány bebizonyította, hogy hideg fejjel, az emberek érdekeit figyelembe véve, ésszerűen tud cselekedni. A mi véleményünk, hogy természetesen segíteni kell mindenkinek, aki tényleg segítségre szorul. Ennek nagy hagyománya van Ausztriában, Magyarországgal szemben is. De a gyereket a nevén kell nevezni. Ennek a népvándorlásnak nem a következő 2-3 évben, inkább a következő 5-10 évben lehet majd érezni a hatását. Ha úgy szeretnénk megőrizni a kontinensünket, ahogy ismerjük és szeretjük, akkor száz százalékig egyetértek Orbánnal.

Milyen változásokat fog hozni a brit népszavazás az Európai Unióba? Ausztriának részt kellene vennie a „mag” Európa szoros politikai együttműködésében?

Ulrike Lunacek: Még mindig kétséges, hogy mi lesz az eredmény, nem lehet kizárni, hogy Nagy-Britannia kilép, de remélem, hogy nem így történik, mert ez az összes EU-tagállam érdeke. Viszont nem mindenáron. Az Európai Unió több, mint egy közös piac. Az unió reformfolyamata nem állhat meg ezzel a népszavazással. Szociálisabb, demokratikusabb és környezettudatosabb EU-t kell építenünk. Az Európai Parlament figyelni fog rá, hogy ha Nagy-Britannia marad, a David Cameronnak felajánlott alkuból ne legyen „EU-kiárusítás”, ahol minden ország csak azokat a törvényeket veszi át, amik neki – gyakran nacionalista szempontok alapján – előnyösek. És igen, Ausztriának nagy erőbedobással a szorosabb uniós integrációért kell dolgoznia, és azt kívánom, hogy Magyarország és a többi visegrádi ország is így tegyen.

Harald Vilimsky: Természetesen fordulópontot jelentene abban, hogy Európa és az Európai Unió milyen irányba fejlődik a jövőben, és milyen döntéseket hoznak ennek érdekében. Végre decentralizációhoz vezethetne, és végre lehetőséget nyújtana a polgároknak, hogy jobban bevonjuk őket az EU döntéshozatalába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Maastricht és Lisszabon előtti, decentralizált Európai Közösség egy jobb és sikeresebb európai modell volt, és ma is az. A ma létező „mag Európát” határozottan visszautasítjuk. Annak ellenére, hogy gyakran hallunk szolidaritásról és közösségi döntéshozatalról, valójában ez nem más, mint Brüsszel egyirányú centralizációja.

Melyik magyar EP-képviselőkkel dolgozik együtt?

Ulrike Lunacek: Meszerics Tamással (LMP) és Jávor Benedekkel (PM). Most éppen Schöpflin Györggyel (Fidesz) is, aki több más képviselővel együtt egy rendszeres eljárást dolgoz ki a demokrácia, a jogállam és az alapjogok helyzetének figyelésére az ÖSSZES tagállamban.

Harald Vilimsky: Jelenleg nem dolgozunk együtt magyar képviselővel. Mindazonáltal ápoljuk a kölcsönös kulturális és történelmi baráti kapcsolatot a magyar néppel és politikusokkal. 

Nem fél, hogy Ausztria elveszti az első meccsét az Európa-bajnokságon? Milyen helyezésre várja a csapatot az EB végén?

Ulrike Lunacek: Ellenkezőleg, egy jó bemutatkozásra számítok és egy izgalmas meccsre! Ami ugye nem jelent még kiesést vagy feljutást egyik csapatnak sem! Az egyébként nagyon „tarka” osztrák csapat megmutatta a selejtezőben, hogy Európa legjobbjai közé tartozik, úgyhogy biztosan benne van egy dobogós hely! Én drukkolok!

Harald Vilimsky: Bajnokságon legutoljára 1934-ben, az olaszországi vb-n játszott Ausztria és Magyarország egymás ellen. Az osztrák „csodacsapat” a negyeddöntőben 2:1-re legyőzte Magyarországot. Úgy gondolom, hogy most is van egy csodacsapatunk, így azt mondom, hogy Ausztria 2:1-re megnyeri a meccset. Az elvárásaimat már most teljesítették. Benne vagyunk a legjobb 10-ben, és bejutottunk az Európa-bajnokságra. Minden más már csak hab a tortán. Mindazonáltal piros-fehér-piros csodában bízom! 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.