Az Európai Parlament a Terminátorra készül

2017.01.13. 10:02 Módosítva: 2017.01.13. 13:59
Szabályokat kérnek a robotokra, nehogy az emberek ellen forduljanak.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt

robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte

az Európai Bizottságtól, írja az MTI. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

Pygmalion, Frankenstein Asimov

„A Mary Shelley Frankensteinje által megalkotott szörnytől a Pygmalion klasszikus mítoszán és a prágai gólemen át – a kifejezést megalkotó – Karel Čapek robotjáig az embereket mindig is foglalkoztatta az intelligens gépek építésének lehetősége, amelyeket az esetek többségében emberi tulajdonságokkal rendelkező androidokként képzeltek el” - indít erősen a szöveg. Az irodalmi hivatkozásokból nem is futnak ki ennyivel. Megjegyzik például, hogy „mivel addig a pillanatig, amikor a robotok saját erejükből vagy alkotóik segítségével öntudatra nem ébrednek, Asimov törvényeit úgy kell tekinteni, hogy azoknak a robotok tervezői, gyártói és üzemeltető a címzettjei, mivel ezek a törvények nem alakíthatók át
gépi kóddá”.

A magyarra is lefordított jelentéstervezetben a képviselők arra figyelmeztettek, hogy a robotok egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan modern eszközök fejlesztésében, mint az önvezető autók, repülőgépek, drónok, az ipari, mezőgazdasági, szolgáltató- vagy szórakoztatóipari eszközök, például játékok.

NEgI4IMuSrZkkj 2 a
Fotó: Paramount Pictures

Felvetetődött, hogy

az egymással is kommunikálni tudó, adatok gyűjtésére és feldolgozására, valamint önálló tanulásra képes gépek egyfajta „jogi személyiséget” kapjanak.

A képviselők javaslata szerint a robotikában rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázásáért, valamint a szabványok és a biztonsági előírások rögzítése miatt közös európai alapelveket, jogi és ipari keretrendszert kell kialakítani a jelenleg elérhető vagy a következő 10-15 évben piacra kerülő robotok szabályozására. Azt is megjegyzik, hogy több külföldi ország, például az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kína és Dél-Korea szabályozási intézkedéseket fontolgat, sőt, bizonyos mértékben már tett is. Ha az EU korán lép, nem neki kell majd a többiekhez igazodnia.

Felhívták a figyelmet: sok uniós polgár tart attól, hogy a robotok átvehetik a munkahelyek nagy részét. Ugyan új állásokat is teremthetnek, de inkább a magasan képzett szakembereknek, miközben leválthatják az alacsonyabb képzettségűeket. Ezért arra kérték az uniós bizottságot, vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek.

Listázást és robotetikai kódexet kérnek

Az uniós parlamenti képviselők egy robotikáért felelős uniós intézmény felállítását is sürgették, amely technikai, etikai és szabályzási tanácsokkal látná el a tagországi hatóságokat.

Az intézmény feladata lenne egy etikai kódex kidolgozása a mesterséges intelligenciát használó eszközökre

– figyelembe véve a robotok szociális, környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatásait -, valamint azok gyártóira, akik biztosítják az eszközök megfelelő működését, a jogi, biztonsági és etikai normákat. Nyilvántartási rendszert kérnek a fejlett robotokra és kritériumokat a számítógépek vagy robotok szerzői jogi védelem alá tartozó műveinek besorolására „saját szellemi alkotásként”.

Legyen alapjövedelem a gépek miatt?

A kiborgok se maradtak ki: a bizottság szerint az emberi test tökéletesítése gépekkel „összetett kérdéseket vet fel”, ezért kéri, hogy „a kórházakban és más egészségügyi intézményekben állítsanak fel robotetikával foglalkozó bizottságokat, amelyek feladata a betegek gondozását és kezelését érintő, szokatlan, bonyolult etikai problémák vizsgálata és megoldásuk elősegítése”.

A sci-fi agymenések mellett olyan jogi problémákat is felvetnek, mint például ki felel a kárért, ha a robotok már önálló döntéseket is képesek hozni, és azt is vizsgálnák, milyen és mennyi munkahely szűnhet meg a közeljövőben a robotizálás miatt. Itt persze nem állnak meg, és a javaslattervezet felveti, hogy legyen kötelező biztosítás a robotokra és „a munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatások figyelembevételével komolyan fontolóra kell venni egy általános alapjövedelem bevezetését”.

Van, aki már robotapokaliszistől fél

Európa tétlenül nézi, amint egyre nagyobb szerepre tesznek szert a robotok, és ez csak erősödni fog a vezető nélküli autók megjelenésével. Annak érdekében, hogy a robotok biztosan az emberek szolgálatában maradjanak, erős jogi keretek kellenek – hangoztatta Mady Delvaux, a robotbiztonsági kampányt vezető luxemburgi szocialista európai parlamenti képviselő. A politikus szerint

„ilyen szabályok nélkül valós fenyegetéssé válhat egy olyan apokaliptikus forgatókönyv, amelyben a robotok az emberek ellen fordulnak”.

A jelentéstervezet se viccel:

„végső soron lehetséges, hogy néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia olyan módon múlja felül az ember szellemi kapacitását, amely – ha nem készülünk fel rá – kihívás elé állíthatja az emberiség képességét arra, hogy a saját teremtményét irányítsa, és következésképpen akár azon képességét is, hogy saját sorsát irányítsa és biztosítsa a faj túlélését”.

A javaslathoz közel 400 módosító indítványt adtak be a Politico szerint, de a végső szöveg csak kicsit változott és nagy többséggel, mindössze két ellenszavazattal fogadták el.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.


  • Hírek
  • Hírek