Valér
-1 °C
0 °C

Beindult a szájkarate Münchenben

2017.02.18. 15:38
Röpködtek a beszólások a biztonságpolitikai konferencia pódiumbeszélgetésén.

Élesen bírálta egymást Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapjogokért felelős első alelnöke pénteken az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia első pódiumbeszélgetésén, amelyen az Európai Unió jövőjéről volt szó.

1. menet: Timmermans vs. Waszczykowski

Witold Waszczykowski szerint az Európai Bizottság elszakadt az európai élet mindennapi valóságától és a brüsszeli „elefántcsonttoronyból” szemléli a világot. Tétlenkedik vagy rossz válaszokat ad a kihívásokra.

Ezt jelzi például a migrációs válság kezelése - emelte ki a jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa. Szijjártó Péter 2015-ben elmondta neki, hogy Magyarországon 104 ország állampolgárai vonulnak át. Nincs ennyi országban fegyveres konfliktus vagy üldöztetés, vagyis az EU területére jogtalanul behatoló emberek jelentős része „nem menekült, hanem migráns”.

Ez azért óriási csúsztatás, mert a KSH Statisztikai Tükre szerint „a 2015-ben Magyarországon regisztrált menedékkérők döntő többsége szíriai, afgán és pakisztáni állampolgár volt”.

Frans Timmermans is rámutatott a lengyel diplomácia vezetője „alternatív tényeket” terjeszt. Kiemelte, hogy az EU sokkal több az eurónál és az egységes belső piacnál, lényegét a közös értékek jelentik, amelyeket uniós alapszerződésben is benne vannak. Közöttük szerepel a jogállamiság és az is, hogy a kormányok nem avatkozhatnak bele az igazságszolgáltatás ügyeibe - emelte ki a holland szocialista politikus.

„Engedtessék meg nekünk, hogy a saját alkotmányunkat tiszteljük, és ne Brüsszel vízióját” - jegyezte meg Witold Waszczykowski, kifejtve kormánya álláspontját, miszerint az erős nemzetállamokra alapozva kell felépíteni az EU jövőjét. A Bizottság alelnöke azzal válaszolt, hogy „valóban több hazafiságra van szükség, de nem nacionalizmusra”.

2. menet: Brok vs. Waszczykowski

A közönségből Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német kereszténydemokrata (CDU) elnöke emlékeztetett, hogy az EU a szolidaritás jegyében 50 milliárd eurót fordít a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására. Úgy tűnik, a lengyel kormány „nagyon szelektíven” viszonyul a szolidaritáshoz, így a védelmi politika erősítését támogatja és elfogadja a strukturális támogatásokat, míg más közös döntéseket nem – utalt a menekültek tagországok közötti elosztása körüli vitákra.

A lengyel külügyminiszter szerint az uniós támogatások 70-80 százaléka visszakerül az EU nyugati részére, és nem az új tagállamokat gazdagítja, az pedig nem igaz, hogy Lengyelország nem szolidáris a menekültügyben, hiszen több mint egymillió ukrán menekültnek nyújt védelmet. Azt is felemlegette, hogy a Németországot Oroszországgal összekötő, ám Lengyelországot megkerülő Északi Áramlat II. földgázvezeték megépítése sem szolidáris.

3. menet: Schäuble vs. Waszczykowski

A pódiumbeszélgetés egy további résztvevője, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter erre azzal válaszolt, hogy a vezetékrendszer kiépítése üzleti vállalkozás, amit hatáskör hiányában nem tud befolyásolni a kormány.

A CDU-s politikus arról is beszélt, hogy EU-s szabályok megalkotásának csak akkor van értelme, ha a tagállamok be is tartják azokat. Az EU jövőjéről szólva kiemelte: elengedhetetlen, hogy a tagállamok a szuverenitásuk egy részét átruházzák az EU-ra.

4. menet: Grybauskaitė vs. majdnem az egész NATO

Dalia Grybauskaitė litván elnök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az EU mellett a NATO is mélyreható reformra szorul. „Szégyenletes”, hogy a szövetség tagállamainak túlnyomó többsége nem teljesíti azt a közös vállalást, miszerint a hazai össztermék (GDP) legkevesebb két százalékának megfelelő összeget fordítsák védelemre.

(MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.