Géza
-12 °C
-4 °C

Kérdőre vonták az igazságügyi minisztert az Európai Parlamentben

2017.02.27. 19:35 Módosítva: 2017-02-28 09:22:45
A média függetlensége, a menedékkérők őrizetbe vétele, a civil szervezetek vegzálása volt a terítéken az Európai Parlamentben.

Lépéseket kell tenni, hogy a határellenőrzés valódi határvédelem legyen, jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn az Európai Parlamentben a belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén. Azokra a kritikákra reagált, amelyeket magyar civil szervezetek és európai parlamenti képviselők fogalmaztak meg a kormány  tervével kapcsolatban, hogy automatikusan őrizet alá kellene venni a Magyarországra érkező menedékkérőket.

Ha valaki menedékjogi védelmet kér, csak kivételes esetben vehető őrizetbe, ezt az ENSZ Menekültügyi „Genfi” Egyezménye, és egy európai uniós irányelv is kimondja.

„Nagyon erősen vitatható szabályok ezek, mert akkor születtek, amikor nem volt migrációs válság, és sokkal kevesebb kérvényt kellett elbírálni” – vélekedett a miniszter az uniós szabályokkal kapcsolatban. A kormány jogi összecsapásra készül az európai uniós intézményekkel, mert ha nem történik változás, két veszélytől tart: „nem tudjuk, melyik nap hol csap le ránk a terrorizmus”, és megszűnhet a schengeni szabad utazás.

A kormány szerint a gyakorlatban ezeket a szabályokat nem lehet betartani, mert ha nem korlátozzák a menedékkérőket a szabad mozgásukban, akkor továbbállnak Magyarországról, mielőtt el lehetne bírálni, hogy valóban jogosultak-e nemzetközi védelemre. Tavaly kilencezer leadott kérelmezőből nyolcezer tett így, nem várták meg, hogy Magyarországon menekültnek nyilvánítsák őket, mondta a miniszter. Az őrizetbe vételt úgy kell elképzelni, hogy tartózkodási helyeket jelölnek ki a menedékkérőknek, amin belül mozoghatnak szabadon, és el is hagyhatják őket – de a szerb-magyar határon például csak Szerbia felé, tisztázta Trócsányi az EUrologus kérdésére.

Trócsányi László
Trócsányi László
Fotó: Soós Lajos / MTI

„A konténerekben megfelelő körülményeket kell biztosítani, a gyerekeknek foglalkozásokat kell tartani, de a biztonságon kell, hogy legyen a hangsúly” – szögezte le. 

„Magyarország már korábban is elhíresült róla, hogy széles körben őrizet alá veszi a menedékkérőket – mutatott rá Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. – A mostani terv azért aggasztó, mert nem előzné meg döntés az őrizetbe vételt, ami ellen fellebbezni lehetne, eltűnne a jogi védelem lehetősége. Személyenként kell megvizsgálni, hogy kinél indokolt az őrizet alá vétel.”

Ahmed H. fegyházbüntetése

Az Európai Parlament emberi jogi szakbizottságának a meghallgatásán többen tiltakoztak a szíriai Ahmed H. ügyében is, akit a 2015. nyári röszkei események kapcsán első fokon terrorvádak miatt elítéltek tíz évi fegyházra. Az ítélet ellen decemberben az Egyesült Államok külügyminisztériuma is szót emelt .

„Nem tagadjuk, hogy kövek és megafon volt Ahmed H.-nál, és hogy rendőrök és más menedékkérők is megsérültek az incidensben – mondta Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója. – De úgy gondoljuk, hogy nem a terrorcselekmény vádja a megfelelő jogi kategória arra, amit elkövetett.”

Trócsányi László kiemelte, hogy az ítélet még nem jogerős, és elzárkózott tőle, hogy bármilyen véleményt megfogalmazzon a független bíróság ítéletével kapcsolatban.

Vegzálják a civil szervezeteket Magyarországon?

Szóba kerültek a kormány részéről magyarországi civil szervezeteket érő vádak: hogy a jogvédő szervezetek külföldi fizetett ügynökök, akik a magyar belpolitikát felhatalmazás nélkül akarják alakítani.

„Miért gondolják azt, hogy csak megválasztott képviselők beszélhetnek politikai kérdésekről Magyarországon?” – tette föl a kérdést Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője. Ha stigmatizálják a független civil szervezeteket, például azzal, hogy Soros György fizetett ügynökeinek nevezik őket, azzal „a demokrácia alapvető természetét kérdőjelezik meg” – mutatott rá Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke.

Trócsányi reakciójában elmondta, hogy hatvanezer civil szervezet működik Magyarországon, ezek „élnek és virulnak”, ahogy egy demokráciában evidens. Megjegyezte, hogy éppen az ő közbenjárásával hoztak egy szabályt, amely a korábbi egyéves várakozás helyett azonnal lehetővé teszi az új civil szervezetek bejegyzését. „Ezért nem kívánok semmilyen köszönetet, de objektivitást igen” – tette hozzá.

A szervezetek vagyonnyilatkozatai kapcsán valóban terveznek változtatást. Ez arról fog szólni, hogy a külföldi támogatások összegét, amelyeket eddig is nyilvánosságra kellett hozni, ezentúl a bíróság előtt kell bejelenteni.

Szabad a média?

A magyar újságírók 87 százaléka úgy gondolja, hogy a politika tartja ellenőrzés alatt a médiát, és nem fordítva, ahogy demokráciában működnie kellene – mondta Kapronczay Stefánia. Felidézte, hogy az elmúlt hónapokban a TV2-t kormányközeli üzleti körök vették meg, a Népszabadságot gyanús körülmények között szüntették meg, hogy az állami hirdetések aránytalan üzleti előnyt biztosítanak a kormányközeli médiának, hogy újságírókat kitiltanak a Parlamentből.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója azzal magyarázta a kormánypárti média feltűnő túlsúlyát, hogy 2010 előtt hozzászoktunk, hogy a liberális média teremti meg az értelmezési kontextust, és mindössze annyiról van szó, hogy ez a trend most változik.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.