Ágnes
2 °C
11 °C

Orbán: El kell fogadni az intellektuális és politikai harcot a baloldallal

2017.03.30. 13:29 Módosítva: 2017.03.30. 13:58
Nem kell félni a baloldal kritikájától, amikor „populistának hívnak minket”, mert tudjuk, hogy nem vagyunk azok, mondta Orbán Viktor az Európai Néppárt máltai kongresszusán.

A kormányfő csütörtökön a keresztény-konzervatív Európai Néppárt (EPP) máltai kongresszusán kijelentette: el kell fogadni az intellektuális és politikai harcot a baloldallal, nem kell félni a baloldal kritikájától, amikor „populistának hívnak minket”, mert tudjuk, hogy nem vagyunk azok. Szavait a hallgatóság nagy tapssal fogadta, számol be az eseményről az MTI.

Érdekesen hangzik a miniszterelnök szájából ez a kijelentés, hogy el kell fogadni az intellektuális és politikai harcot a baloldallal, ugyanis pont ő az, aki régóta kerüli azokat a helyzeteket, ahol kérdőre vonhatják a tevékenységét. Évek óta nem vállalt nyilvános vitát semmilyen politikussal az Országgyűlésen kívül, és újságíróknak is csak a kormánybarát közmédiában ad interjút. 

Orbán Viktor hangsúlyozta: az EPP-nek Európa zászlóshajójának kell lennie, olyan pártnak, ahol van helye a nemzeti büszkeségnek és a keresztény identitásnak.  Megjegyezte: a baloldalnak világos akcióterve van Európa megváltoztatására, de az végzetes lenne Európa számára.

A miniszterelnök emlékeztetett: Közép-Európa évtizedeken át szenvedett a kommunizmus és a szovjet megszállás miatt, és hálásak a térség országai, amiért csatlakozhattak az EU-hoz. Európa a világ legjobb helye, „egyelőre” – jelentette ki.

A migráció veszélyezteti Európát

A kormányfő szerint a migráció a terrorizmus trójai falovának bizonyult, és a liberális politikai korrektség nyelve képtelen megérteni a migráció valódi veszélyeit. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bíróságát is sürgősen meg kellene reformálni, mert a döntései veszélyt jelentenek az európai emberek biztonságára és meghívólevelet a migránsoknak.

Azután mondta ezt Orbán Viktor, hogy a strasbourgi székhelyű bíróság kimondta: az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkeresőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik.

2017-03-30T100302Z 1700019771 LR1ED3U0RWRZM RTRMADP 3 EU-FUTURE
Fotó: Darrin Zammit Lupi / Reuters

Orbán megjegyezte: a migránsok inkább párhuzamos társadalmakban akarnak élni, mint a többségi társadalom részévé válni. Közép-Európa álláspontja szerint ha így megy tovább, muzulmán többség lesz Nyugat-Európában még a mi generációnk életében – közölte. Hozzáfűzte: a Nyugat „ideológiai nyomás alatt” tart minket, miközben Közép-Európa meg akarja reformálni a migrációs politikát.

Kijelentette: Magyarország megvédi az EU határait, anélkül, hogy nagyobb hozzájárulást kapna ehhez az EU-tól, és közben támadások is érik Brüsszel részéről. Ez az igazi szolidaritás – mutatott rá. A kormányfő megerősítette, hogy minden jogi eljárást az EU területén kívül kellene elvégezni, és míg segíteni kell azoknak, akik bajban vannak, a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, nem pedig a bajt idehozni.

Lehet, hogy a déli határon húzódó kerítés megépítésének és üzemeltetésének a költsége mellett eltörpül az uniós támogatás, de nem igaz, hogy az EU nem ad nagyobb hozzájárulást a migráció kezelésére Magyarországnak. Az uniós büdzsében több, mint 85 millió eurós (kb. 26 milliárd forintos) keret áll a rendelkezésünkre 2020-ig a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapból (ISF). Az AMIF forrásaiból 24 millió eurót címkéztek Magyarországnak „a befogadó kapacitások javítására, a menekültügyi eljárások uniós normákkal való összhangjának biztosítására, a migránsok helyi és regionális szintű integrációjára, valamint a visszatérési programok hatékonyságának növelésére.” Kimondottan határvédelemre, „a tagállami határigazgatás és -őrizet, különösen modern technológiákkal történő fejlesztésére” az ISF-ből lehet pályázni. Itt 61,4 millió euró (kb. 19 milliárd forint) a magyar keret.

Európai külpolitika kell

Az EU külpolitikáját is meg kell reformálni, erről is őszintén kell beszélni, még ha fájdalmas is. „Nagy hibákat követtünk el”, az uniós külpolitika hozzájárult a Közel-Kelet és Észak-Afrika destabilizációjához, és nem mentség, hogy ezt az Egyesült Államokkal együtt tettük – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangoztatta: fel kell ébredni, új európai külpolitika kell, ahol a stabilitás áll a középpontban. Kiemelte továbbá a Nyugat-Balkán stabilitásának jelentőségét is, ennek érdekében pedig fel kell gyorsítani az érintett országok európai integrációját. Úgy vélte, a jövőt illetően komoly veszélyek állnak fenn, erről őszintén és nyíltan kell beszélni, mert ez a feltétele a sikeres jövőnek.

A Fidesz pártcsaládja tart az orosz veszélytől

Az új európai külpolitikának az Európai Néppárt szerint magában kell foglalnia azt, hogy fellépünk az orosz propaganda, a dezinformációs kampány, és az Európa-ellenes erőknek nyújtott támogatással szemben, mert ezek „aláássák az Európai projektet és a transzatlanti együttműködést egyaránt, illetve általánosságban a nyugati demokráciákat is” – áll a Fideszt is sorai között tudó pártcsalád csütörtökön jóváhagyott nyilatkozatában, amit Ujhelyi István szocialista EP-képviselő mutatott meg a Facebookján.

„Oroszország folyamatos törekvései, hogy elferdítsenek tényeket, manipulálják a valóságot, gyanakvást szítsanak a demokratikus berendezkedéssel szemben és beavatkozzanak nyugati államok választásaiba teljességgel elfogadhatatlanok” – írja az Európai Néppárt.

Arról nem ejt szót a nyilatkozat, hogy elég erős a gyanú, hogy Moszkva pont Magyarországot használja egyik eszközeként az információs háborúban, amit a nyugati demokráciákkal vív.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.