Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Mintha eltörném valaki lábát, és lecseszném, hogy nem tud járni

K  AP20170916100
2017.10.03. 12:49
Katalónia továbblép a függetlenségi folyamatban, mondja Josep-Maria Terricabras európai parlamenti képviselő, aki felháborítónak tartja az Európai Bizottság a vasárnapi népszavazással kapcsolatos tétlenségét.

Ön egész életében a katalán függetlenségért harcolt. Mit gondol, valaha elnyeri Katalónia a függetlenségét?

Josep-Maria Terricabras

Josep-Maria Terricabras, az Esquerra Republicana katalán baloldali párt Európai Parlamenti képviselője, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportban foglal helyet.
A hivatását tekintve filozófiaprofesszor 1946-ban született Calellában, bölcsész diplomáját (1972) és doktori címét (1985) a barcelonai Universidad Autonomán és a Münsteri Egyetemen (1977) szerezte. Kutatott Cambridge-ben, a Saint John’s College-ban és a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen is, jelenleg a Gironai Egyetem oktatója, szakterülete a kortárs filozófia és Ludwig Wittgenstein életműve. Oktatási területen 1989 óta vállal közfeladatokat, 2000-ben a katalán parlament Bevándorlásügyi Vegyes Bizottságának tagja. 2003-ban a barcelonai önkormányzat Állampolgári Bizottságában lett tag. 2014-ben került be az Európai Parlamentbe, ahol a zöldek és az Európai Szabad Szövetség közös frakciójában ül. Utóbbi csoport nem önálló államban élő nemzetek képviselőit gyűjti.

Igen és nagyon hamar, mert a katalán nép így döntött. Az emberek sokat gondolkodnak az alkotmányról és nem látják, hogy mi zajlik Barcelona és Katalónia más részein. Ha kell, segítség nélkül is kivívjuk a függetlenségünket, ebben biztos vagyok. Döntéseket kell hozni. Ha az Európai Unió úgy reagál a vasárnap történtekre, ahogy reagált, akkor az EU-nak nincs is értelme és jobb lenne, ha nem is létezne!

Azt nem nagyon kell magyarázni, hogy a népeknek joguk van az önrendelkezéshez, sokan ugyanakkor úgy gondolják, hogy Katalónia olyan széleskörű autonómiát élvez a spanyol államon belül, amiről mások csak álmodozni szeretnének. Hogyan lehet az Európai Unión belül a függetlenség mellett érvelni?

Igen, ez valóban egy nagyon széles körben elterjedt nézet azok körében, akik nem ismerik a katalán valóságot. A valóság ezzel szemben az, hogy a központi kormány jó ideje befagyasztotta a katalán önkormányzat forrásait. Ezt nehezen lehet autonómiának hívni, inkább beszélhetünk olyasfajta függésről, ami egy gyermek és a szülei között van. A madridi kormány nem csak a népszavazás ellen foglalt állást, de bünteti is azokat, akik részt vesznek a függetlenségi törekvésekben. Szerkesztőségekbe törtek be, nyomdákat állítanak le, weboldalakat tesznek elérhetetlenné. Vasárnap az volt az érzésem, mintha nem is 2017-et írnánk, hanem újra a Franco-rendszerben élnék. [Francisco Franco az 1936-1939-es spanyol polgárháborúban, Adolf Hitler támogatásával került hatalomra, a diktatúrája megszüntette többek között a katalán autonómiát is – a szerk.]

A spanyol kormány nem ismeri el a népszavazás legitimitását, a katalán pedig győzelemről beszél. Milyen politika lehetőségei maradnak a feleknek azok után, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazott az állampolgárokkal szemben?

Nem hátrálunk meg. Kedden általános sztrájkkal tiltakozunk a rendőri erőszak ellen. Szerdán az Generalitat [a katalán autonóm közösség kormányzatának] elnöke ismerteti a népszavazás eredményét, ami alapján beterjeszti a katalán parlament elé a függetlenségi nyilatkozatot. Ennek alapján kezdődhet meg a tárgyalás a függetlenségi folyamat menetéről.

Maga Carles Puigdemont, a Generalitat elnöke is elismerte, hogy voltak szabálytalanságok a szavazás rendjében. Nem csak a választókat akadályozták meg sok helyen, hogy leadják voksukat, de arról is vannak hírek, hogy nem ellenőrizték megfelelően a szavazást. Voltak, akik több helyen is szavazhattak, ráadásul úgy, hogy nem is katalán lakosok. Lehet ilyen körülmények között szabályos népszavazásról beszélni?

Junckerék közvetítenének, de a madridi kormány mögött állnak

A jogi helyzet értékelésén túl az Európai Bizottság a széthúzással szemben az összefogás és a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozta hétfőn. A kiadott közleményben felszólították a feleket, hogy a szembenállás helyett kezdjenek tárgyalásokba. „Az erőszak soha nem lehet a politika eszköze. Bízunk Mariano Rajoy miniszterelnök vezetői képességeiben, hogy ezt a nehéz helyzetet kezelje az alkotmányosság és az alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával” – áll a hétfőn kiadott közleményben.

Éppen az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban érte a legtöbb kritika a Bizottságot, amely magára az európai alapszerződés védelmezőjeként tekint. Sokan azt kifogásolták, a Bizottság miért nem képvisel határozottabb álláspontot, hiszen a szavazás, a szólásszabadság és véleménynyilvánítás kifejezése is volt, amelyek védelmében más esetekben határozottan kiállt a testület. Azért is sok kritika érte a Bizottságot, mert túl későn ítélte el az erőszakos cselekedeteket, ráadásul csak általánosságban fogalmazva, miközben más európai vezetők, mint például a belga miniszterelnök még vasárnap megtették ezt.

Nemzetközi megfigyelők szerint is rémes körülmények voltak a vasárnapi szavazáskor, ez kétségtelen. Az viszont szerintem mellékes kérdés, hogy voltak-e, akik szabálytalanul szavaztak, mert biztos voltak, de ha azt vesszük figyelembe, hogy a szavazóknak a rendőrségi brutalitást leküzdve kellett szavazniuk, akkor kész csoda, hogy több mint kétmillió ember ment el szavazni. A visszaélésekre hivatkozni és emiatt a katalánokat hibáztatni olyan, mintha valakinek eltörném a lábát és után lecseszném, hogy nem tud járni.

Beszéljünk arról, ami itt Brüsszelben és az európai intézményekben zajlik. Az Európai Bizottság általánosságban elítélte az erőszakot, ugyanakkor a legtöbb európai politikussal együtt a madridi kormány mögött áll és azon az állásponton van, hogy a népszavazás törvénytelen volt, ha pedig Katalónia egy törvényes népszavazáson nyerné el a függetlenségét, akkor ezzel az EU-n kívül is találná magát. Mit gondol a Bizottság hozzáállásáról?

Erre csak azt tudom mondani, hogy a Bizottság nem képes kiállni az európai polgárok szabadságának védelmében, amikor békés tüntetőket vernek meg, törik el a kezüket-lábukat, csak tovább rombolja az EU-intézményekbe vetett bizalmat. Katalónia egyébként kiváló partnere lenne az EU-nak, ha úgy vesszük, jelenleg nettó befizetői lennénk az uniónak. Ettől függetlenül azt is látni kell, hogy az EU-n kívül is van értelmes élet, főleg, ha az EU így viselkedik. Ott van Norvégia, Svájc, Izland példája. Van példa, amiből kiindulhatunk.

Az Európai Néppárt és a szocialisták múlt héten elutasították az önök javaslatát (Josep-Maria Terricabras a zöldek és a kisebbségi nemzetek képviselőiből álló Európai Szabad Szövetség frakciójának a tagja). Ebben rendkívüli vitát kezdeményeztek a katalán helyzetről az Európai Parlamentben. Számít arra, hogy megváltozik a nagy frakciók hozzáállása?

Úgy tűnik, a vasárnapi rendőri akciók kinyitották a szocialisták csipáját és elképzelhető, hogy megszavazzák: legyen nyílt vita. Ha nem lesz, akkor is megtaláljuk a módját, hogy elmondhassuk a véleményünket. Ha más nem, legalább vita legyen az EP-ben, még ha pozitív döntésre, nyilatkozatra nem is számíthatunk. (Az Európai Parlament módosította a plenáris ülés napirendjét és szerda reggel megvitatják a rendőrségi vasárnapi fellépését. Interjúnk még a döntés előtt készült.)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.