Valter
9 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Nem sült el túl jól az ukrán magyarázkodás

2017.11.08. 23:40

Kedden a Európai Néppárt uniós parlamenti frakciója külügyi munkacsoportja egyeztetett Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel a nemrég elfogadott új oktatási törvényről. A jobbközép néppárti csoportnak tagja a Fidesz-KDNP is, amelynek sajtóközleménye szerint az ukrán miniszter „a már jól begyakorolt panelek ismertetésével kívánta meggyőzni az EP képviselőit az ukrán oktatási törvény és főként annak 7. cikkelyének indokoltságáról, helyességéről és jogkiterjesztő jellegéről, ezúttal sikertelenül. A képviselők egyértelműen felhívták a miniszter figyelmét az oktatási törvény kisebbségekre gyakorolt jogszűkítő hatásaira, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az országban élő európai uniós anyaországokkal rendelkező kisebbségeket.”

A miniszter a nem várt hozzászólások, bírálatok után védekezésből támadásra váltott, azt a kérdést intézte a képviselőkhöz, hogy miért nem akarják, hogy a nemzeti kisebbségek megtanuljanak ukránul. Az oktatási miniszter beszámolója után a képviselők hozzászólásaikban kiemelték: a törvény igenis elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, időzítése a lehető legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szerezve. A román és magyar képviselők külön megjegyezték, hogy bár az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény, valójában az elfogadott intézkedés az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is.

A képviselők hangsúlyozták: a törvény alkotmányos jogoktól fosztja meg az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. Több képviselő kifogásolta, hogy az ukrán fél csak  a törvény elfogadása  után kezdeményezett párbeszédet.  A néppárti politikusok arra kérték az oktatási minisztert, hogy mielőbb találjanak olyan megoldást, ami mind az ukránoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek megfelelő. Többen egyetértettek abban, hogy minden országban fontos az államnyelv ismerete, de nem erőszakos eszközöket kell alkalmazni, hanem a módszereken változtatni.

Az ülésen részt vevő Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő nehezményezte, hogy az ukrán miniszter csak most mutatkozik késznek a párbeszédre, azonban a törvény előkészítő szakaszában, a 2016 novemberi és 2017 januári EP-képviselőkkel közösen írt levelükre nem érkezett konstruktív válasz. A kárpátaljai magyar képviselő kiemelte az ukrán fél hibás következtetéseit és érveit az új oktatási törvény kapcsán, többek között azt, hogy a külső független teszt ukrán nyelvből nem a nyelvismeret szintjét méri, hanem a lexikális tudást és fogalmazási készséget. Ezt támasztja alá az is, hogy a statisztikai adatok alapján számos ukrán tannyelvű iskola rosszabb eredményt produkált. „Ha a miniszter szerint ez nem így van, akkor az ukrán ajkú diákok sem tudnak ukránul?” - tette fel a kérdést a néppárti politikus.

Lilija Hrinevics prezentációjában továbbra is szerepel a beregszászi iskolák 75 százalékos bukási arányát kiemelő adat, amit Bocskor Andrea megcáfolt. Beregszász városi tanácsának határozatára utalva kérte, hogy ne rontsák a nemzetközi fórumokon a település hírnevét ezzel a téves adattal, amellyel ellentétben a városi iskolák csupán egyharmados negatív eredményt értek el. A miniszter nemzetbiztonsági elvre való hivatkozását Bocskor Andrea kétségbe vonta és nevetségesnek minősítette, hogy pont a 150 ezer fős magyarság és 400 ezer fős román közösség veszélyeztetné Ukrajna területi egységét.

(EPP)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.