Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szijjártót hazugsággal vádolta a néppárti vezérszónok

2017.12.07. 12:13 Módosítva: 2017-12-07 19:00:18

Kevés képviselő érdeklődése mellett kezdődött meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (rövid nevén LIBE) Bizottságában a közmeghallgatás Magyarország helyzetéről, aztán ahogy előrehaladt az ülés, lassan megtelt a terem a brüsszeli Európai Parlamentben. Eddig még nem volt arra példa az Európai Unió történetében, hogy az alapszerződés hetes cikke alapján az Európai Parlament vizsgálta volna, hogy egy tagországban érvényesülnek-e az uniós alapértékek. A képviselőtestület májusban utasította rá a LIBE-t, hogy mondjon véleményt arról, kezdeményezzenek-e ilyen eljárást, amelynek a végén bizonyos uniós jogokat (például a kormány szavazati jogát az uniós döntéshozó Tanácsban) felfüggeszthetnek. Lengyelországgal szemben szintén ilyen procedúrát kezdtek előkészíteni.

A LIBE-ülés elején a magyar eljárás ügyének európai parlamenti felelősévé tett Judith Sargentini arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folytatott politikája szisztematikusan aláássa a demokratikus intézményrendszer működését Magyarországon, ami összességében veszélyt jelenthet az alapszerződések (az uniós kvázi-alkotmány) érvényesülésére, ezért van szükség a jelentésére. A képviselő szerint a mostani vizsgálat egyben teszt is az EU-nak arra, hogy a hasonló helyzetben lévő országokkal szemben hogyan tudják megvédeni az intézmények az európai értékeket, ha azok sérülnek egy-egy országban. Biztosította a parlamentet, hogy a jelentése tények alapján, a magyar felekkel együttműködésben készül majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) sajtótájékoztatót tart miután meghallgatást tartott a jogállamiság magyarországi helyzetérő az Európai Parlament belügyi állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) 2017. december 7-én.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) sajtótájékoztatót tart miután meghallgatást tartott a jogállamiság magyarországi helyzetérő az Európai Parlament belügyi állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) 2017. december 7-én.
Fotó: Kkm / MTI

Szijjártó Péter külügyminiszter szólalt fel elsőként a meghívottak közül, aki üdvözölte, hogy ilyen kitüntetett figyelem övezi Magyarországot az Európai Parlamentben. Szerinte a magyar és a LIBE-bizottság álláspontjai a lehető legtávolabb állnak egymástól. Nemzeti büszkeségről, hazaszeretetről és határvédelemről is gyökeresen mást gondolnak. Sokaknak nem tetszik majd a bizottságban, amit mond, de a magyaroknak se tetszik szerinte, ahogy ez a bizottság támadja Magyarországot. Szijjártó Péter szerint mi magyarok teljesen mást gondolunk az illegális bevándorlásról, a kötelező kvótákról, mint amit a LIBE-bizottság képvisel. Felszólalásában egyenes összefüggést teremtett a 2015 óta Európába érkezett másfél millió bevándorló és az utóbbi években európai városokban történt terrortámadások között.

Az EPP szónoka, Monika Hohlmeier üdvözölte, hogy más kormányokkal ellentétben, a magyar mindig részt vesz a parlament vitáiban, az alapjogi kérdésekben folyó kötelezettségszegési eljárásokban pedig a magyar kormány érdemeként említette, (aminek inkább magától értetődőnek kellene lennie – a szerk.), hogy szemben a lengyelekkel, elfogadja a Velencei Bizottság véleményét a vitás kérdésekben. Ami viszont Hohlmeier szerint probléma, hogy Szijjártó és a magyar kormány a részletekre oda nem figyelve összemossa a bevándorlókat és a menekülteket, és az ő számlájukra írja a terrorista cselekményeket is, ami elfogadhatatlan, mert ezzel minden menekültet és bevándorlót terroristának láttat. A képviselő asszony felszólította Szíjjártót, hogy mind a parlamentben, mind pedig otthon változtasson ezzel kapcsolatos szóhasználatán.

Szíjjártó Péter későbbi válaszában visszautasította, hogy ő minden bevándorlót terroristának nevezett volna, azt viszont igenis gondolja, hogy ha ellenőrizetlen bevándorlás folyik Európában, akkor a terrorista szervezetek is könnyebben tudják embereiket a kontinens országaiba juttatni.

A magyar külügyminiszter szerint a legfontosabb feladat most biztonságot teremteni Európában, ezért költött Magyarország 800 millió eurót az elmúlt években az EU külső határainak megvédésére. Kárhoztatta a bizottságot, hogy olyan döntést hoztak a menekültek elosztásáról, ami felső határ nélküli bevándorlást tenne szerinte lehetővé. (Arról, hogy miről szavaztak, itt és itt olvashatnak.) A külügyminiszter végül hangsúlyozta: ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen kérdésekben az alapszerződéseknek megfelelően nemzeti hatáskörben döntsenek.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője hozzászólásában elsősorban a civil szervezetek 2013-óta folyó megfélemlítéséről beszélt. Stigmatizálónak nevezte a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvényt, mert aláássa a bizalmat a társadalom tagjai között. Rámutatott arra, hogy a kormány által folytatott lejárató kampány kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy Oroszországban ellehetetlenítik a civil szervezeteket. Az adóforintokból finanszírozott nemzeti konzultáció károsan befolyásolja a társadalom gondolkodását, célja a hangulatkeltés a menekültekkel szemben.

Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a magyar médiapiac és -politika 2010 óta folyó teljes átalakításáról beszélt a képviselőknek, kiemelve Andy Vajna és Mészáros Lőrinc médiabirodalmának kiépülését az  elmúlt években és azt, ahogy a magyar kormány a saját politikai kommunikációs eszközeként használja a befolyása alatt álló médiumokat.

Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ munkatársa újféle megvilágításba kívánta helyezni felszólalásával a vitát, politikai-filozófia eszmefuttatásában azt a kérdést tette fel, hogy az Európai Unió intézményei miért feledkeztek meg az európai értékek definiálásáról az EU alapdokumentumaiban. Véleménye szerint Magyarország és az uniós intézmények közötti viták a nemzeti szuverenitás kérdése körül forognak.

A bizottság ülésén elsősorban a jobb- és szélsőjobboldali képviselők biztosították támogatásukról a magyar kormány ellenállását az uniós intézményekkel szemben. Az egyik svéd képviselő egyenesen arról beszélt, hogy örülne, ha Szijjártó Péter lenne a svéd bevándorlási miniszter. A jobbközép Európai Néppárt képviselői kritikusabbak voltak a magyar hivatalos állásponttal szemben (annak ellenére, hogy a Fidesz is ennek a politikai csoportnak a tagja), mint ahogy a szociáldemokrata, a liberális és a zöld frakció képviselői is.

Szijjártó Péter a meghallgatás után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az elmúlt két órában nem derült ki, mi az a kirívó ok, ami miatt az uniós intézmények már hét éve vegzálják Magyarországot és abban is biztos, hogy a bizottság jelentése már elkészült.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a meghallgatás után arról beszélt újságíróknak, hogy a magyar kormányt képviselő külügyminiszter egyetlen lényegi kérdésre sem volt hajlandó érdemben válaszolni az Európai Unió alapértékeinek megsértése kapcsán. Álláspontja szerint Szijjártó Péter csak a kormánypropaganda unalomig ismert Soros Györgyöt és az Európai Uniót hibáztató szólamait ismételgette, ahelyett, hogy válaszolt volta a civil szervezetek elleni támadásokat, a sajtószabadság korlátozását, az emberi jogok és jogállam csorbítását érintő kritikákra.

Nem véletlen, hogy a fideszeseken kívül csak a szélsőjobboldali képviselőktől kapott támogatást a magyar kormány álláspontja.

– fogalmazott Niedermüller. 

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.