Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Megbeszélték a felcsúti kisvasutas látogatás eredményeit az EP-ben

2018.01.29. 20:15 Módosítva: 2018-01-29 23:02:35
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket a Magyarországgal foglalkozó uniós tisztviselő szerint.

„A magyar hatóságok lehetnének proaktívabbak. Nem kellett volna megvárniuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék találjon hibákat az uniós közbeszerzésekben, és csak utána cselekedniük” – mondta az Európai Bizottság Magyarországot felügyelő főosztályának vezetője hétfő este.

Thomas Bender az Európai Parlament (EP) költségvetési szakbizottságának az ülésén értékelte a Magyarország által lehívott uniós pénzek felhasználását. A megbeszélésen az a magyarországi látogatás volt a téma, amelyre szeptemberben kerítettek sort az EP képviselői. Utaztak a felcsúti kisvasúttal, megnézték a Zeneakadémiát, egyeztetettek a minisztériumokban, és azt vizsgálták, hogy szabályosan költik-e el nálunk az uniós támogatásokat.

Image uploaded from iOS (2)
Fotó: Huszti István / Index

A szakbizottság egy jelentésben foglalta össze a tapasztalatait. Többek között azt találták, hogy

  • Magyarországon nem átlátható az irányító és ellenőrző hatóságok működése, magas az állami döntések korrupciós kockázata.
  • Akadnak szabálytalanságok, például megsértettük a közbeszerzési szabályokat, indokolatlan kiadásaink voltak és túláraztunk bizonyos projekteket.
  • Dicsértek is egyes projekteket, például a Pesti Vigadót és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémiát.
  • A vizsgált 2007-2013-as időszak 13 operatív programjával voltak gondok, ezeknél az EU megszakította vagy felfüggesztette a kifizetéseket. Az ekkor elköltött 25 milliárdnyi EU-s pénzből 1 milliárd érintett. 2016-ban nálunk volt szükség a legnagyobb pénzügyi korrekcióra, 211 millió euróra.
  • A csalásokat vizsgáló OLAF-tól eddig 37 ajánlást kaptunk, ezek közül 8 esetben indult vizsgálat és 2 zárult le, a többi még a magyar hatóságoknál áll. Most 14 OLAF-vizsgálat folyik ellenünk.

A szakbizottság jelentésének a január 25-i változatát ezen a linken lehet letölteni angolul.

Túl sok közbeszerzésnél van mindössze egy darab ajánlattevő

Más országokban is találnak bőven szabálytalanságot a közbeszerzéseknél, ebben Magyarország nem kirívó eset, mondta Thomas Bender. Egy hónapja ők is látogatást tettek Magyarországon, és a magyar hatóságokkal közösen megállapították, hogy mik azok a formai és tartalmi hibák az eljárásokban, amelyeket javítani kell. Dicsérte a hatóságok készséges együttműködését. „Csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra” – jegyezte meg.

Magyarországon az uniós pénzt kiosztó közbeszerzések 36 százalékára csak egy pályázó jelentkezik, és ez legalábbis magyarázatra szorul – jegyezte meg a költségvetési szakbizottság elnöke, Ingeborg Grässle, aki a szeptemberi tanulmányutat is vezette.

Deutsch Tamás, a szakbizottság kormánypárti magyar tagja elismerte, hogy a 36 százalékos arányra nem lehet büszke Magyarország, de kiugróan rossz eredménynek azért nem lehet tekinteni. Az európai uniós átlagban a közbeszerzések 24 százaléka egy ajánlattevős. „Ha Magyarország számára egy reálisabb összevetést választunk, és a 2004-ben csatlakozott országokat nézzük, akkor Lengyelországban ugyanez 46 százalék, Cipruson 38 százalék, Szlovéniában 36 százalék” – sorolta.

Deutsch: Magyarország egy regionális fejlesztési sikertörténet

A fideszes képviselő rámutatott, hogy a tényfeltáró utazásról készült beszámoló egyetlen konkrétum kivételével semmi újdonságot nem tett hozzá a Magyarországról már korábban elkészült jelentésekhez. Nem esik szó benne arról, hogy az előző, 2011-es látogatás óta gyökeres változások álltak be a magyar forrásfelhasználásban.

„Magyarország egy regionális fejlesztési sikertörténet, az országban élő állampolgárok erőfeszítéseinek és az uniós forrásoknak köszönhetően csökkent a munkanélküliség, 4 százalékos a gazdasági növekedés, emelkedik az átlagjövedelem. Nem tejjel-mézzel folyó Kánaán az ország, de ennek a képnek a bemutatása nagyítóval sem található meg a beszámolóban” – mondta.

Az egyetlen újdonság a jelentésben az, hogy országspecifikus vizsgálatot kér Magyarországról. Szerinte ezért kár volt megszervezni a látogatást „A tényfeltáró utak célja az, hogy hozzáadott értékük legyen – nem érdemes pénzt költeni rájuk, ha a Google-t és az EP dokumentumait használva írják meg a jelentést” – jegyezte meg végül.

Nincs időm gyerekes játékokra!

Nehéz eloszlatni azt a gyanút, hogy egy újabb vizsgálat kezdeményezése abba az összefüggésbe helyeződik, hogy a Brüsszel által képviselt migrációs politika nem egyezik a magyar kormány politikájával – mondta Deutsch Tamás, arra utalva, hogy a magyarországi látogatásra azért került sor nem sokkal az országgyűlési választás előtt, hogy a magyar kormányt büntesse.

„Nincs időm ilyesféle gyerekes játékokra – csattant föl a szakbizottság elnöke, a német Ingeborg Grässle, aki egyébként Deutsch Tamás frakciótársa az Európai Parlamentben. – Kritizáltak és inzultáltak már eleget. Azért foglalkozunk Magyarországgal, mert egy fontos tagállam az Európai Unióban” – zárta rövidre a kérdést.

A pályázatok szintjén kellene ellenőrizni az EU-nak

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint viszont alapos riport készült, ami korrektül tükrözi a tapasztalatokat. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak javítania kell a módszereken, amelyekkel az uniós pénzek felhasználását ellenőrzi. Az Európai Bizottság ugyanis azt vizsgálja rendszeresen, hogy a nemzeti keretprogramok által felállított célok megfelelnek-e az uniós céloknak, de a konkrét programok szintjén csak szúrópróbaszerűen nézelődik.

Az előző, 2007-2013-as ciklusban felhasznált támogatások 4 százalékára szúrópróbaszerűen végzett vizsgálatok derítettek fel szabálytalanságokat, ez pedig aggasztóan magas arány, mutatott rá Jávor Benedek.

A parlamenti szakbizottság még nem véglegesítette a beszámolóját a tényfeltáró utazásról, mert álláspontot vár a magyar kormánytól néhány kérdésre, például a Budapest Szíve programmal kapcsolatos visszaélésekről.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.