Valter
16 °C
31 °C

Hol van ilyenkor az Állítsuk meg Brüsszelt?-kampány?

2018.02.08. 05:09 Módosítva: 2018-02-10 15:01:16
Nagy lépést tett az EU afelé, hogy uniós szinten védje az Európában élő őshonos kisebbségek, köztük a külföldi magyar közösségek jogait.

Az Európai Parlament (EP) szerdán határozatot hozott az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és a jogaik széles körű védelméről az Európai Unióban.

A határozat felszólítja az uniós országokat, hogy védjék a kisebbségek identitását, garantálják nyelvi jogaik érvényesítését és támogassák a kisebbségek oktatását azok anyanyelvén. Felhívja a figyelmet annak a fontosságára is, hogy a kisebbségek képviselői részt vehessenek a közéletben és a leghatározottabban tiltja a kisebbségek mindennemű diszkriminációját. A dokumentum hangsúlyozza, hogy ugyanezeket az elveket kell betartatni az EU-csatlakozás felé tartó partneri államokban, pl. Szerbiában és Ukrajnában is.

A határozatot a svéd liberális politikus, Cecilia Wikström jegyzi, de magyar európai néppárti EP-képviselők, Gál Kinga, Bocskor Andrea és Csáky Pál többéves munkáját is dicséri, hogy sikerült elfogadtatni a szöveget. 

Az EU védi a kisebbségeket, de csak az Európai Unión kívül

„Sokunkat bosszantott, hogy az EP hangzatos kijelentésekkel védi az emberi jogokat és a kisebbségi jogokat Európán kívül, de az EU-n belüli kisebbségek jogaira azt mondja, hogy tagállami hatáskör a védelmük” – mondta az EUrologusnak Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának az EP-képviselője, aki a határozat szövegezésének volt a felelőse az Európai Néppárt részéről.

Az európai nemzeti kisebbségek ügye politikailag annyira érzékeny az EU sok tagországában, hogy a kormányok a legtöbbször csípőből hárítják azokat a kezdeményezéseket, amelyek európai szinten biztosítanák a jogaikat.

„A kor, amiben most élünk, a nemzeti reneszánsz kora, a nemzeti újradefiniálás kora. Ezt látom a skótoknál, az íreknél, a baszkoknál, Európa keleti felén, és pikáns módon még a brexitet is ennek értelmezem” – mondta Csáky Pál. Néhány tagállam, „amelyeknek a fején vaj van, mert nem teljesen korrekt kisebbségpolitikát folytattak”, a nemzeti kormányok tanácsában megpróbálták vétózni az ilyen előterjesztéseket, és az Európai Bizottság, hogy kerülje a konfliktust, általában azzal hárította őket, hogy a kisebbségügy a tagállamok belügye.

Tavaly nyáron kezdték elhinni az Európai Parlamentben, hogy „lehet intelligens módon is kezelni a témát”, idézte föl Csáky Pál. Ebben sokat segített, hogy addigra már hat különböző petíció érkezett be tagállamokból, hogy foglalkozzanak az üggyel. Ezekre válaszul tavaly májusban szerveztek egy meghallgatást az EP-ben az őshonos kisebbségek jogairól. Nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos gondokat és kisebbséghez tartozó személyeket ért diszkriminációt feltáró ügyeket mutattak be, amelyek Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban estek meg, számolt be az eseményről a Felvidék Ma

Iktassák uniós jogszabályba a kisebbségek védelmét

A frissen elfogadott határozat fontos lépés abba az irányba, hogy a jövőben európai szintű jogszabály biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogait.

„A fő cél az lenne, hogy az Európa Tanács legjobb dokumentumait emeljük be az EU belső jogrendjébe: a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, és a nyelvi kartát” – magyarázta Csáky Pál. Ha ez sikerülne, akkor a tartalmuk az Európai Unió Bíróságán kikényszeríthetővé válna.

A Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezmény 1995-ben született meg. Az országok, amelyek aláírták, többek között vállalták, hogy támogatják a kisebbségi kultúrák megőrzését, nem törekednek arra, hogy asszimilálják a kisebbségeket, biztosítják számukra a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát, hogy bátorítják a tolerancia és a kultúrák közötti párbeszéd szándékát.

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját aláíró országok felesküdtek rá, hogy nemcsak engedni fogják, hogy a kisebbségek használják a saját nyelvüket az élet összes területén, hanem egyenesen mindent el fognak követni, hogy bátorítsák és segítsék őket ebben.

Ezért megy a tévében az Ecranul Nostru és a Hrvatska Kronika

Magyarország mindkét egyezményt életbe léptette. Ha valaha gondolkodott rajta, hogy a magyar köztévé miért sugároz heti rendszerességgel szlovén, roma, szerb, német, szlovák, horvát és román nyelvű magazinműsort, itt a magyarázat. Azon kívül, hogy mára már magától értetődő feladata a közmédiának, hogy a Magyarországon élő kisebbségek nyelveit így gondozza, ez volt az egyik törvényi vállalás, amit Magyarország több, mint húsz éve tett, amikor aláírta a kisebbségi nyelvek európai kartáját.

Nem mindegyik uniós ország hagyta azonban jóvá ezeket az egyezményeket. Franciaország, Belgium és Görögország például egyiknek sem tagja, így a kisebbségek védelmét ezek alapján nem is lehet számon kérni a kormányaikon (a nyelvi karta aláírói, a kisebbségi keretegyezmény aláírói).

Ön is beleszólhat 

Csáky Pál a kisebbségi ügyekkel foglalkozó parlamenti munkacsoporttal és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen készít akciótervet, hogy az ügyben mit követeljenek az Európai Bizottságtól, ahol az uniós jogszabály-javaslatok készülnek.

A FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek legnagyobb európai érdekvédelmi szervezete. A honlapjukon kiemelik, hogy minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet.

A FUEN, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági szervezete tavaly április óta gyűjti az aláírásokat egy polgári kezdeményezéshez, amelynek a neve Minority SafePack, illetve magyarul Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés. Ebben arra kérik az Európai Uniót, hogy készítsen a regionális és kisebbségi nyelveket ápoló, kisebbségi művelődést és oktatást segítő, kisebbségi közképviseletet fejlesztő jogszabályokat.  Eddig több, mint hatszázezer aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióból, hogy a kezdeményezés érvényes legyen, csak Magyarországon százezren írták már alá.

Ezen az oldalon tudhat meg többet a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésről.

A magyar kormány is besegít

Magyarországon a Rákóczi Szövetség gyűjti az aláírásokat. A Rákóczi Szövetség általában azzal foglalkozik, hogy a Magyarországon és a határon túl élő magyar fiataloknak szervez programokat. A külföldi magyar közösségeket segítő Bethlen Gábor Alapból támogatást kapnak rá, hogy kampányoljanak a kezdeményezés mellett. A magyar kormánynak is fontos lehet az ügy, mert egy decemberi határozattal fölmentették a Rákóczit az alól a kötelezettség alól, hogy közbeszerzést kelljen kiírniuk a kampánnyal kapcsolatos munkákra. Valószínűleg azért, mert szorít az idő: áprilisig még 400 ezer aláírásnak össze kell jönnie egész Európából. Romániában írták alá eddig egyébként a legtöbben az interneten a petíciót.

Novemberben a központi költségvetésből 150 millió forintos azonnali állami támogatást ítélt oda a kormány a Rákóczi Szövetség 2017. második félévi programjaira, de ezt a pénzt „az anyaországi és külhoni magyar fiatalok közötti kapcsolatépítés előmozdításával kapcsolatos feladatok ellátására” irányozták elő.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.