Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

EP-szakbizottság: A korrupció miatt is indokolt a hetes cikk Magyarország ellen

K EPA20180314178
2018.03.28. 07:12
Bírálják a magyarországi korrupciós helyzetet az Európai Parlament szakbizottságának véleménytervezetében.

Az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési szakbizottsága a keddi ülésén megvitatta, hogy költségvetési-pénzügyi szempontból indokolt-e, hogy az Európai Unió föllépjen Magyarországon az európai értékek védelmében. 

A költségvetési ellenőrző bizottság (CONT) véleményét az Európai Parlament figyelembe fogja venni, amikor szeptemberben dönt róla, hogy elindítsák-e a „hetes cikk” néven ismert eljárást Magyarország ellen. Az Európai Unió alapszerződésének hetedik cikke arra ad lehetőséget az EP-nek, hogy felhívja a többi uniós nemzeti kormány figyelmét arra, hogy Magyarországon sérülhetnek az európai értékek, és foglalkozniuk kell vele. Extrém esetben büntetést is kaphat Magyarország, de ez nagyon valószínűtlen.

Ingeborg Grässle német európai néppárti képviselő készíti a CONT bizottság véleményét. A mostani munkaverzióban az áll, hogy 

a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása (MTI).

Mint írják, 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

„Aggodalommal jegyzik meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat az európai ügyészi hivatalhoz való csatlakozásra, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében fel kell függeszteni az uniós források kifizetését.

Deutsch: ez egy politikai pamflet

Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő „politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést, és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Kiemelte: a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el.

Hozzátette, Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról.

Deutsch az ülést követően magyar újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a készülő jelentés egyetlen politikai szándéka az, hogy a lehető legdurvább, legkeményebb nyomásgyakorlást fejtsék ki Magyarország ellen. 

Célja, üzenete egyértelmű, ugyanis a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására – mondta.

A politikai elithez kötődő vállalkozások nyernek a közbeszerzéseken

A szocialista Szanyi Tibor kijelentette, hogy az egypályázós közbeszerzéseken gyakorta a politikai elithez kötődő vállalkozások nyernek. Aláhúzta, hogy Magyarországon nem véletlenül indítottak „hisztériahadjáratot” a civil szervezetek ellen, hiszen ezek rendszeresen kellemetlen tényeket tudnak bemutatni a kormánnyal szemben.

Szanyi azon véleményének is hangot adott, hogy az EU-pénzek kedvezményezettjeinek számító országoknak pont a gyanú elkerülése végett kéne mielőbb csatlakozniuk az európai ügyészséghez. Rámutatott: a szervezetből kimaradó tagállamok többsége nettó befizető.

Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják majd fel a figyelmet.

A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.

Öt szakbizottság mond véleményt, szavazás szeptemberben

A költségvetési ellenőrző bizottság mellett az oktatási és kulturális, az alkotmányjogi, a nőjogi, és az állampolgári jogi szakbizottság is kiad egy állásfoglalást.

Az alkotmányügyi bizottság múlt szerdán véglegesítette a véleményét. Az a dokumentum aggasztónak nevezte a közelmúltbeli magyarországi intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik egyebek mellett az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét, illetve a véleménynyilvánítás, a sajtó, a gyülekezés, az egyesülés és a tudományos élet szabadságát, az egyenlő bánásmódot, a szociális és a kisebbségi jogokat, valamint a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogait.

Az oktatási és kulturális szakbizottság arra emlékeztetett, hogy a Velencei Bizottság „rendkívül problematikusak” nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Kitértek arra is, hogy a roma gyermekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez, és csökkenti munkaerőpaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”. Leírták, hogy „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy „kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”.

Az állampolgári jogi bizottság foglalja majd össze a véleményeket júniusban, és ők fogják az EP plénuma elé terjeszteni, a tervek szerint szeptemberben. A magyar jelentés fő felelőse a holland zöldpárti Judith Sargentini.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.