Emília
18 °C
26 °C

Elindult a vita az EP-ben a magyar hetes cikkről

K EPA20180314177
2018.04.12. 13:09 Módosítva: 2018-04-12 14:55:08
Most kezdődik a vita az Európai Parlament szakbizottságában, hogy induljon-e uniós eljárás a magyarországi jogállam, és az európai értékek csorbulása miatt. Márciusban már közzé akarták tenni a tervezetet, de inkább vártak vele mostanáig a választások miatt. Alig voltak jelen képviselők a vitán.

Csütörtökön tartották az első vitát Magyarország „hetes cikkes” jelentéséről az Európai Parlament emberi jogi szakbizottságában. A jelentés április 11-i verziója a többi európai uniós kormány elé utalja Magyarországot, hogy ők is döntsék el: van-e egyértelmű kockázata annak, hogy súlyosan sérül nálunk a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei. Ha pedig a kormányok úgy látják, hogy igen, akkor ajánljanak egy megoldást Magyarországnak.

Mik az európai alapértékek?

Azok, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés a 2. cikkében felsorol. Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, ezeken belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. A pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

A holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, Judith Sargentini szerint, aki összeállította a jelentést, ugyanis fennáll ez a kockázat.

Erre a következtesére csaknem egyévi munka után jutott, az összes többi parlamenti frakció által kijelölt képviselőkkel, szakértőkkel egyeztetve, budapesti látogatások és brüsszeli és strasbourgi meghallgatások után. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen jelentés születik az Európai Parlamentben. Öt olyan konkrét példát emelt ki, amelyek alátámasztják a véleményét:

  • 2012-től kezdve korlátozták az alkotmánybíróság mozgásterét, a bíróságok pedig nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom befolyása alatt vannak, mint korábban,
  • újságok zárnak be, sok sajtóterméket állami hirdetéseken keresztül befolyásol a kormány,
  • a CEU-törvény sérti az oktatás szabadságát,
  • bejegyzett egyházaktól vonták meg a regisztrációt,
  • a civil szervezetek jelentős mértékben azt tapasztalják, hogy az állam korlátozza a mozgásterüket, csökkenti a finanszírozásukat, és ujjal mutogat rájuk, nevezetesen külföldi hatalmak ügynökeinek nevezik őket a kormány képviselői. Pedig valójában a civil szervezetek a jól működő demokrácia alapját jelentik.

„Szeretném, és jogom is van ahhoz, hogy előmozdítsam, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely kiszámítható módon cselekszik, és nem hoz olyan szabályokat, amelyek azt érik el, hogy az emberek nem mernek mozdulni, beszélni, vitázni – mondta Sargentini. – Egy magabiztos kormány örül a kritikának, és azt mondja, hogy mindannyiunkat jobbá tesz, hogyha kijavítjuk egymás hibáit.”

„Együttérzek a magyarokkal – szögezte le – A jelentés nem a kormánypártról, nem a miniszterelnökről, az országról, az emberekről szól, hanem a kormányzás gyakorlatáról, arról, ami a jogalkotásban megnyilvánul.”

Márciusban akarta eredetileg nyilvánosságra hozni a jelentés tervezetét, de várt vele mostanáig, hogy ne avatkozzon be vele az országgyűlési választásokba.

Ez csak az első vita volt

A jelentés úgy áll össze, hogy a képviselők mindegyik frakcióból elmondják a véleményüket és módosító javaslatokat nyújthatnak be hozzá, mielőtt szavazásra bocsátják. Kétszer fognak róla szavazni: először szűkebb körben, az emberi jogi szakbizottságban, utána az Európai Parlament összes képviselője a plenáris ülésen. A Fidesz-KDNP képviselői is hozzáfűzik a véleményüket és javasolnak módosításokat.

„Az állandóan említett jogállamiság alapja a demokratikus választás eredményeinek az elfogadása – szögezte le a vitán Gál Kinga, a Fidesz politikusa, a szakbizottság alelnöke. Rámutatott, hogy az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői nem kérdőjelezték meg a választás tisztaságát

Hozzá kell tennünk, hogy abban viszont már talált kivetnivalót az EBESZ, hogy a választás feltételei nem voltak egyenlőek, mert a kormánypárt állami erőforrásokat használt föl a kampányához.

„A magyarokat nem kell megvédeni külföldről, kiváltképp nem önmaguk ellen – folytatta Gál Kinga. – A magyarok megerősítették az utat, amit az ország eddig járt.” A szemére vetette a javaslatot készítőknek, hogy „egy szubjektív életérzésből fakadóan szapulnak minket”. 

„A magyar közvéleményt a megalapozatlan magyar kormányfóbia zavarja a legjobban – mondta. – Miért gondolja bárki, hogy jobban ismeri a magyar viszonyokat mint a magyar választók?”

A lengyel kormánypárti Marek Jurek, a jelentés egyik felelőse is hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentnek tiszteletben kell tartania a magyar nép szavát.

Több képviselő is sérelmezte, hogy a jelentéstervezetet, amiről vitatkoztak, csak közvetlenül az ülés előtt kapták meg a képviselők. Az ülés levezető elnöke azzal védekezett a vita végén, hogy ez csak az első eszmecsere volt, és a tervezet hivatalos bemutatására április 23-án kerül majd sor.

A romák is támogatták a kormányt

A jelentés nyolc bekezdésben foglalkozik a magyar cigányságot az elmúlt években ért jogsérelmekkel. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, az Európai Parlament egyik alelnöke erre reagált a vitán. „Felháborítónak tartom, hogy a romákat próbálják felhasználni Orbán Viktor ellen, aki először küldött roma képviselőt az Európai Parlamentbe a személyemben. Roma stratégiát is Magyarország adott az Európai Uniónak. Nem is lenne ez téma, ha Magyarország akkor nem áll ki mellette.”

Azt mondta, hogy a jelentés hazugságokat tartalmaz, mert a gárdista felvonulások is szerepelnek benne, amelyeket éppen akkor szüntettek be, amikor Orbán Viktor hatalomra került. Múlt héten a magyarországi romák nagy százalékban támogatták a kormányt, mondta. Megemlítette, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény segítségével az utóbbi időszakban normális lakásokba költözhettek és közmunkában dolgozhatnak.

Morvai Krisztina: köszönjük, hogy összekovácsoltak minket

„Az EU nekimegy Magyarországnak folyamatosan, mert ellenállunk a kvótarendszernek és a tömeges migrációnak – mondta Morvai Krisztina, a Jobbik listájáról parlamentbe jutott független EP-képviselő. – Reméljük, hogy példát mutatunk, hogy van lehetőség a szabadságra. Mi is elértük a nemzeti ellenállással, hogy legyőztük a Soros-csapatokat, mert kétharmados felhatalmazást kapott a tömeges migráció ellen küzdő nemzeti kormány.”

Külön megköszönte a magyar kormánypárt európai parlamenti ellenzékének a munkáját. „Hatalmas dolog amit tettek, mert összekovácsoltak bennünket azzal az arcátlansággal szemben, amit önök az évek során velünk szemben megvalósítottak.”

Morvai Krisztina
Morvai Krisztina
Fotó: Kallos Bea / MTI

Rámutatott arra is, ami nekünk is rögtön feltűnt a szakbizottság ülését nézve: alig voltak jelen európai parlamenti képviselők rajta. „Gyakorlatilag senkit nem érdekel ez a vita. Nem jönnek ide ezekre az ülésekre, ugyanis ezek az ülések elég unalmasak.”

Nemzeti Front: Nem haragudhatunk Magyarországra

Gilles Lebreton, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front képviselője nincs róla meggyőződve, hogy jogosan kritizálják a magyar kormányt a Stop Soros törvény miatt. „Mégsem normális, hogy valakit olyan szervezet akar finanszírozni, ami másik ország területén működik. Ha Oroszországot kritizáljuk, akkor Sorost is lehet kritizálni” – mondta. Jogosnak tartotta, hogy Magyarország kerítést épített a déli határon, mert 2015 szeptemberében 140 ezren érkeztek Magyarországra, ami egy hatalmas szám az ország lakosságához képest. Azért sem haragudhatunk Magyarországra, mert nem akar részt venni a menedékkérők elosztását előíró Juncker-tervben. Tartsuk tiszteletben a magyar nép szuverenitását, mondta.

Frakciótársa, a svéd Kristina Winberg elismerte, hogy a romák integrációjával problémák vannak Magyarországon, de felhívta a figyelmet, hogy más országok meg nem állnak jól a migránsok integrációjával, ahol befogadták őket. „Ha nem lehet integrálni őket, akkor nem kell olyan sokat befogadni!” – javasolta, ami inkább a svéd kormány politikájával szemben lehetett kritika, és kevésbé szólt Magyarországról.

Liberálisok: A gyűlöletkampány undorító

„Vannak kulturális vagy politikai különbségek a politikai pártok között. De vannak általános alapelvek, amelyek az EU alapító elvei – mondta a holland liberális Sophie in’t Veld. – Értékelvű és jogállami közösség vagyunk, és Orbán Viktor kormánya ezt az elmúlt években aláásta.” Kiemelte, hogy a jelentés nem Magyarországról szól, és nem is a Fideszről, mert „a Fidesz is sokkal több, mint Orbán úr”.

„Orbán gyűlöletkampánya undorító – jelentette ki. – Ilyen kampányoknak nincs helyük az Európai Unióban, és fel kell tennünk a kérdést: ha most tagságot szeretne Magyarország, elfogadnánk tagnak? Nem fogadnánk el!”

Frank Engel: Nem küldenék migránsokat Magyarországra, mert veszélyben volnának

„Nem ez az első jelentés, ami Magyarországról szól, és mint a múltban olyan sokszor, ez is túlontúl a részletekre koncentrál. – mondta Frank Engel, az Európai Néppárt luxemburgi politikusa, a Fidesz–KDNP-s képviselők frakciótársa és Orbán Viktor nagy kritikusa. – Nekem mindegy, hogy lemondott-e a főrabbi vagy sem, mert ez nem függ össze azzal, hogy mekkora az antiszemitizmus Magyarországon. Nem fontos az elismert egyházak száma, ami még mindig magasabb, mint Luxemburgban.”

Szerinte az a fontos, hogy húsz év alatt a Fidesz megváltoztatta az államot, megváltoztatta az atmoszféráját. Az volt Orbán Viktor célja, hogy megakadályozza, hogy az ellenzék megerősödhessen, és bármely eszköz elfogadhatóvá vált számára, hogy ezt elérje. Ennek például az lett az eredménye, hogy Őcsényben a legális migránsokat elűzték a faluból, mert az emberek felültek a Fidesz gyűlöletkeltő propagandájának, mondta.

„Nem akarnék Magyarországra egyetlen embert sem küldeni ma, mert ezek az emberek veszélyben volnának. Nem Soros György miatt, hanem mert Orbán Viktor valamikor a múltban úgy döntött, hogy a magyarság lényegére kell hogy hivatkozzon, és minden, ami ennek ellentmond, azt elutasítja.

Nem a CEU sorsa, nem Soros, nem az individuális problémák jelentenek gondot, hanem az általános helyzet, ugyanis tudatosan egy olyan közeget hoztak létre Magyarországon, ahol állítólagos nemzeti szövetség jön létre mindenki ellen, aki másképpen gondolkodik” – mondta végezetül.

Ujhelyi: A magyar társadalom bedőlt az ellenségképnek

„Én egy büszke magyar családapa vagyok és hazafi, szociáldemokrata európai politikus, és elképesztő módon szégyellem magamat, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika az európai szövetségeseink előtt – mondta Ujhelyi István MSZP-s képviselő. – Önök most betekintést nyerhettek, hogy milyen hazugságdömping van Magyarországon. Nem csoda, hogy a magyar társadalom ismét bedőlt az ellenségképnek. Az általa gondolt védettségre, Orbánra szavazott.”

Ujhelyi István
Ujhelyi István
Fotó: Kovács Attila / MTI

Április 23-án mutatják be hivatalosan a jelentést az emberi jogi szakbizottság előtt, a vita akkor folytatódik. Miután a szakbizottság jóváhagyta a jelentést, és másik négy szakbizottság is leadta hozzá a véleményét, akkor szavazhat róla a teljes Európai Parlament. Eddig úgy tervezték, hogy erre szeptemberben kerülhet sor, de most már olyan hangokat hallunk, hogy tavasszal a plénum elé kerülhet az ügy.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

 

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.