Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Európai Parlament: Nyugati bérek járnak a nyugatra küldött magyar építőmunkásoknak

2018.05.29. 14:01 Módosítva: 2018-05-29 18:11:36
Legfeljebb másfél évig maradhat valaki ideiglenes kiküldetésben, utána a nyugat-európai munkavállalási szabályok vonatkoznak rá.

A nyugati fizetést kell, hogy kapják azok a kelet-európai munkavállalók, akik ideiglenesen Nyugat-Európában dolgoznak, hagyta jóvá kedden az Európai Parlament. Az új szabály szerint a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak nekik.

A megállapodás csak a bérekre és a béren kívüli juttatásokra, például a cafeteriára, utazási és szállási támogatásra vonatkozik. Ezekből ugyanazok illetik meg a Magyarországon bejelentetett, de ideiglenesen például Németországban dolgozó munkavállalókat, amelyeket a német kollektív szerződések biztosítanak a helyieknek.

A jogszabályokban előírtakon túl a tagállamok regionális vagy egyes iparágakra vonatkozó kollektív megállapodásokat is köthetnek. Egyelőre ez még csak az építőiparban történt így.

A társadalombiztosítási hozzájárulásra nem vonatkozik az új szabály, azt továbbra is otthon fizetné a munkaadó és a munkavállaló.

Az ideiglenes munkvállalás azt jelenti, hogy legfeljebb 12 hónapig tarthat. Ez hat hónappal hosszabbítható. Ha a munkavállaló ennél tovább maradna az országban, ahová kiküldetésben érkezett, onnantól kezdve a munkakörülmények terén teljes mértékben a vendéglátó ország munkavállalási szabályai vonatkoznak rá.

Az étkezést, szállást a munkáltató fizesse

Az utazás, az étkezések és a szállás költségeit a munkaadó fizeti, azok nem levonhatók a munkaerő béréből. A munkaadónak megfelelő, a nemzeti szabályzással összhangban álló lakáskörülményekről kell gondoskodnia a munkavállaló számára – emeli ki az Európai Parlament közleménye.

A fuvarozási ágazatra külön szabályok vonatkoznak majd, amelyekről még most is tárgyalnak.

A tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe, és alkalmazniuk kell a szabályokat.

„A döntés a 2014 és 2019 közötti parlamenti ciklus kulcsfontosságú vívmánya. Egy szociálisan érzékenyebb Európa felé mutat, ahol igazságosabb a verseny a vállalatok között, és jobban érvényesülnek a munkavállalók jogai” – mondta Elisabeth Morin-Chartier francia néppárti EP-képviselő, a jogszabály egyik felelőse.

„Európa kiáll amellett, hogy ugyanazon a helyen ugyanazon munkáért ugyanannyi fizetést kapjon minden munkavállaló. – tette hozzá Agnes Jongerius holland szociáldemokrata képviselő, az ügy másik parlamenti előadója – A kollégák ismét kollégák, és nem versenytársak lesznek. Fontos lépést tettünk a szociálisan érzékeny Európa megteremtése felé és annak elkerülésére, hogy a vállalatok egymással versengve minél kevesebbet adjanak munkavállalóiknak.”

2016-ban az EU-ban összesen 2,3 millióan dolgoztak kiküldött munkavállalóként. Magyarországról 65 185 ember dolgozott külföldön kiküldetésben, közülük messze a legtöbb embert Németországba és Ausztriába küldték. Érdemes megnézni az Európai Parlament látványos, magyar nyelvű infógrafikáját még több adatért.

Screen Shot 2018-05-29 at 13.42.55.png
Grafika: Európai Parlament

Az évek óta vitatott ügyben márciusban kötöttek informális megállapodást a nemzeti kormányok miniszterei és az Európai Parlament. A nemzeti kormányokat ebben a félévben vezető bolgár miniszter, a felelős EP-képviselők és a munkaügyeket felügyelő uniós biztos akkor azt mondták: olyan megállapodás született, ami áthidalja a különbségeket a keleti és a nyugati tagállamok, baloldal és jobboldal, munkaadók és munkavállalók között.

Fidesz: Rossz kompromisszum a kelet-közép-európai kiküldött munkavállalóknak

Az Európai Parlament döntése alapvetően rossz hír azoknak a közép-európai cégeknek, amelyek azért is jutottak versenyelőnyhöz a nyugat-európai piacon, mert olcsóbb munkadíjakkal végezték el ugyanazt a munkát, amiért például egy helyi vállalatnak a saját országában kötelező – a magyarnál magasabb – minimálbért kellett fizetnie a munkásainak.

Erről írt a döntés után kiadott közleményében Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Így fogalmazott: az egyenlő munkáért egyenlő bér elvén alapuló megközelítés leple alatt elsősorban a kelet-európai vállalatok versenyképességét kívánják aláásni, miközben az EU legnagyobb gazdaságai a saját piacaikat védik. Erre utal, hogy a három legnagyobb, ideiglenes munkaerőt kibocsátó ország között az EU két legnagyobb gazdaságát találjuk: becslések szerint a Németországból kiküldött munkavállalók száma évente közel 230 ezer fő, míg Franciaországból évente 145 ezer fő érkezik más EU országokba dolgozni. Ugyanakkor ezekben az országokban a jövedelmi és megélhetési különbségek kisebbek, mint a nyugati és keleti tagállamok között. 

Kósa Ádám szerint az Európai Parlament döntését egyes nyugat-európai szakszervezetek és protekcionista kormányzatok befolyásolták. Az új szabályozás egyfelől korlátozná az olcsóbb és versenyképesebb keleti-európai munkavállalók ideiglenes kiküldetésének gyakorlatát, másfelől összekeverné ezt a be nem jelentett munkavállalók helyzetével. Ez azonban szembemegy a nemzetek együttműködésén alapuló belső piac eszméjével, valamint nem segíti elő a versenyképes kereskedelmet és az európai adófizetők számára az olcsóbb árukínálatot. „Az áruk és szolgáltatások drágulását végső soron az európai polgárok fogják megfizetni, vagyis egyesek még az európai fogyasztók érdekeit is feláldoznák a protekcionizmus oltárán” – emelte ki Kósa.

A magyar néppárti képviselők a jelentéstervezet ellen szavaztak, ugyanis félő, hogy a közlekedési szektorban dolgozó magyar munkavállalók és cégek hátrányos feltételekkel fognak szembesülni a jövőben.

„A magyar néppárti delegáció az elmúlt két évben mindent megtett, hogy az 1996-ban született jogszabály felülvizsgálata során a magyar munkavállalók átmeneti kiküldetése ne szenvedjen további korlátozást, illetve a magyar cégek ne kerüljenek versenyhátrányba. Mára azonban világossá vált, hogy az elmúlt húsz évben egyes nyugat-európai tagállamok kormányai és vállalatai komoly aggódással figyelték a kelet-európai tagállamokból érkező vállalatok megerősödését és azok piacvezető szerepét egyes ágazatokban, így különösen a logisztika és fuvarozás területén” – áll a fideszes képviselő közleményében.

Természetesen annak sincsen akadálya, hogy egy kelet-európai munkavállaló egy külföldi cégnél állandó jelleggel (nem kiküldöttként) helyezkedjen el, ekkor azonban már megszűnik a versenyelőnye, mert így a helyi, magasabb, fizetést kell megkapnia, hiszen magasabb költségekkel és megélheti kiadásokkal is szembesülhet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.