Viola
-5 °C
-2 °C

Az olaszok nem hagyják el az eurót, magától fog összeomlani a rendszer

2018.06.19. 10:03 Módosítva: 2018-06-19 14:16:45
Ha nem kezelik az egyenlőtlenségeket, fenntarthatatlan az európai közös pénz, mondta az EUrologusnak az Olaszországot kormányzó Északi Liga EP-képviselője. Marco Zanni az olvasóink kérdéseire válaszolt Strasbourgban.

Az olasz Északi Liga nem szélsőjobboldali, hanem „új konzervatív” párt, az 5 Csillag pedig a szó jó értelmében populista a Liga EP-képviselője, Marco Zanni szerint. Úgy gondolja, hogy megszorítások helyett a növekedés ösztönzése állami pénzből lenne a helyes gazdaságpolitika. Ugyanis ha nem áll erre az útra az eurózóna, akkor a saját tökéletlensége miatt fog összeomlani. A migráció kezelése érdekében az olasz kormány kivenné a civil szervezetek kezéből a nemzetközi fejlesztést, és közvetlen irányítás alá helyezné. Dél-Európában nagyszabású infrastruktúra-beruházásokkal pörgetnék föl a gazdaságot, és a turizmusra építve állítanák meg az elszegényedést. 

Mit gondol arról, hogy az európai sajtó a „populista” állandó jelzővel illeti az 5 Csillag Mozgalmat és „szélsőjobboldali” jelzővel az Északi Ligát? (András kérdése)

Ez azért van, mert a külföldi média és a külföldi politikai pártok keveset tudnak rólunk, és előítéletes a felfogásuk. A Liga és az 5 Csillag vezetésével az első olyan kormány alakul meg, amelyik szokatlan ahhoz képest, ahogy eddig gondolkodtunk a politikáról. Hogyha a politikai pályán megjelenik valami új, akkor a hagyományos média megpróbálja a rendes politikai forgatókönyvön kívülállónak felcímkézni: szélsőségesnek, vagy populistának a szó negatív értelmében.

Az én szememben a „populista” jelző pozitív, azt jelenti, hogy politikai párt a nép érdekében próbál tenni valamit, és nem az elit érdekében. Ez a politika negatívan érintheti a hagyományos pártokat, amelyeket a mainstream média támogat.  (Pontosan ezt mondta magáról Orbán Viktor is abban az interjúban, amint a Politiconak adott 2015-ben – a szerk.)

Viszont nézze meg, mi történt Donald Trump megválasztásakor, a Brexit népszavazáskor, vagy az alkotmányról szóló népszavazáskor Olaszországban 2016 decemberében, aminek az eredményeképpen Matteo Renzinek le kellett mondania [az olasz miniszterelnökségről]. Sok hagyományos médiafelület stratégiája akkor az volt, hogy megakadályozzák, hogy emberek olyan pártokra szavazzanak, amelyeket ők populistának vagy szélsőségesnek neveznek. Ez a stratégia ellentétes hatást váltott ki.

Mi lenne az Északi Liga helyes jelzője ön szerint? (Index)

Ez egy új konzervatív párt, amelyiknek az alapját három fő politikai cél képezi. Gazdasági reform, belső biztonság és a migráció menedzselése. Ez a válasz a három fő problémára, amelyeket nem sikerült kezelnie az Európai Uniónak az előző 7-8 évben, a nagy pénzügyi válság után. 

Meg akarjuk változtatni a gazdasági-társadalmi modellt, amelyen az Európai Unió alapszik. Ne a megszorításokon, és ne olyan gazdaságpolitikán legyen a fókusz, ami csak az exportra koncentrál, hanem inkább a belső fogyasztást táplálja a gazdaság. Vagyis hagyjunk több pénzt a lakosság zsebében, hogy felélesszük a belső fogyasztást. 

A második cél, hogy a Liga több forrásért kampányol az olasz rendőrségnek, hogy garantálják a stabilitást és a biztonságot az országunknak. 

Marco Zanni
Marco Zanni

A harmadik téma, ahol változást szeretnénk, az a migrációs áramlatok menedzselése, különösen Afrikából. Ne legyen több pénz illegális bevándorlók integrálására és fogadására, viszont legyen pénz arra, hogy megelőzzük, hogy ezek az emberek útra keljenek. Tehát erősíteni kell az ellenőrzést a külső határon, megerősíteni az együttműködést a harmadik országokkal, mint például Líbiával, és megerősíteni a támogatást azoknak az országoknak, ahonnan a migránsok elindulnak, például a szubszaharai országoknak. 

Nem gondolja, hogy jobb lenne a szegényebb régiókat teljesen felzárkóztatni, mielőtt a világ problémái felé fordulnánk, és elmaradott országok támogatása helyett a saját elmaradott régióinkat támogatnánk?  (Szilárd)

Azt a modellt kellene lemásolnia az Európai Uniónak, amit a kínaiak használnak a beruházásra az afrikai országokban. Az európai országok sok pénzt küldtek Afrikába, hogy például infrastruktúrába való beruházással előmozdítsák a növekedést. Viszont a konkrét megvalósítással civil szervezeteket bíztunk meg. Mindenféle ellenőrzés nélkül, hogy hogyan költik el az európai adófizetők pénzét arra, hogy segítsék ezeket az országokat. Az eredmények pedig nagyon rosszak. A kínai kormány ezzel szemben közvetlenül ellenőriz minden dollárt, amit ilyen célra költ.

Át kell értékelnünk a civil szervezetek szerepét a migrációs áramlatok menedzselésében. Az olasz kormány nem akarja átadni a határok ellenőrzését magánszervezeteknek. Az olasz hatóságok sok nyomozást folytatnak néhány civil szervezet után, amelyek esetleg segíthettek is az embercsempészeknek az üzleteikben.

Ezen a ponton Olaszország nem fogadhatja el többé, hogy illegális bevándorlók jönnek hozzánk, mert mostanra több, mint 600 ezren vannak. Ez a lakosságunk egy százaléka. Menekülteket, védelemre jogosultakat fogadni nem probléma, az kezelhető. A valódi probléma az illegális bevándorlás. Ezért szeretnénk nagyobb ellenőrzést, és az Európai Uniót is arra kérjük, hogy az uniós költségvetést ne arra használja, hogy segítse a migránsok beilleszkedését, hanem hogy megelőzze, hogy az Európai Unióba jöjjenek. 

Az olasz kormány pártjai korábbi eurószkeptikus elképzelésükből (kilépés az eurózónából vagy akár a teljes Európai Unióból) mennyit fog megvalósítani? (Ádám)

A két párt kompromisszumot kötött, amikor eldöntötték, hogy közösen fognak kormányozni, és közös programot alkotnak. Világossá vált, hogy az EU-ból való kilépésről, vagy az euró elhagyásáról nem fognak megegyezni. Szóval ezek az ügyek nem szerepeltek a szerződésben, és így ez a kormány nem fog egyoldalúan kilépni az Európai Unióból vagy az eurózónából.

Mit gondol arról az egyenlőtlenségről, ami megosztja a jelenlegi EU tagállamait gazdaságilag? (Szilárd)

Mélyreható tárgyalást kezdeményezünk az eurózónáról, amit a makrogazdasági egyenlőtlenségekkel kell kezdeni, amelyeket az eurózóna működése és felépítése okozott a múltban. Ha a többi uniós ország nem ért ezzel egyet, akkor nem az olasz kormány fogja elhagyni az eurót vagy az EU-t, hanem az eurózóna fog felrobbanni a tökéletlensége miatt, a gazdasági egyenlőtlenségek miatt, és a makrogazdasági egyensúly hiánya miatt. És ezt nemcsak én mondom, hanem sok londoni és New York-i pénzalap vezetője és komoly közgazdászok is. Ha nem csökkentjük az egyenlőtlenségeket, akkor azok egyre nagyobbak lesznek, és egy pont után már nem lehet őket fenntartani.

Az eurózóna a német gazdasági modellen alapszik, ami pedig az exportra épül. Világos, hogy ez nem működik. Túlságosan függ más országok döntéseitől. Az USA pedig kezd mérges lenni amiatt, hogy a német folyó fizetési mérleg hatalmas többletben van. Ugyanis ez annak a nem túl tisztességes német gazdaságpolitikának az eredménye, ami kihasználja az eurót. A dollár/euró árfolyam túlságosan alacsony a német gazdaság erejéhez képest, ezt pedig pedig arra használja Németország, hogy felpörgeti a saját kivitelét az eurózónán kívülre. Nemcsak Trump mérges emiatt. Már az Obama-kormány elkezdte újraértékelni a német-amerikai kereskedelmi kapcsolatot. 

Nem akarjuk folytatni ezt a gyakorlatot, amelyik veszélyezteti Európa és Olaszország stabilitását. Ehelyett egy olyan eurózónát szeretnénk, amelyik jobban fókuszál a belső keresletre, és a bérek emelésére az összes EU-s országban.

Merthogy van egy belső fogyasztási probléma az Európai Unióban, az eurózónában a pénzügyi válság óta. Az EU-s recept a válság kezelésére az volt, hogy megszorításokat kellett bevezetni: kisebb költségvetés, kevesebb kiadás, kisebb költséggel üzemelő társadalmi ellátórendszerek, alacsonyabb nyugdíjak és így tovább. Ez egy rossz hozzáállás volt. Nézze meg a makrogazdasági mutatókat: Olaszországban 2011 végén, Mario Monti technokrata, Európa-barát, németbarát kormányzásának az elején onnan indultunk, hogy közel 110 százalék volt az államadósság a GDP-hez képest. Miután Monti elvégezte az összes megszorító intézkedést, amit az Európai Bizottság és Németország javasolt, 132 százalékos államadósságot értünk el. 

Világos, hogy a megszorítások, amelyeket az európai intézmények erőltettek, hibásak voltak, és rosszul érintették a gazdaságunkat. Tehát több fókusz kell a növekedésre az állami költségből, nem kell tovább csökkenteni a költségvetést, hanem növelni kell a beruházásokat közpénzből, hogy kihasználhassuk a pénzügyi sokszorozó hatásukat.

Mik azok a legfőbb elképzelések, amelyeket az új kormány megvalósítana Dél-Olaszország felzárkóztatásának érdekében? (Ádám)

A kormány létrehozott egy minisztériumot, amelyik Dél-Olaszországgal foglalkozik. Az univerzális alapjövedelem az egyik olyan dolog, ami könnyíthet a dél-olaszországiak helyzetén. De ez önmagában nem elég, csak egy rövidtávú intézkedés, ami a zsebükbe juttat valamennyi pénzt, és az megforgatja.

A közép- és hosszútávú cél az, hogy ösztönözzük a növekedést, és munkahelyeket teremtünk. Először is infrastrukturális beruházásokkal. Megreformáljuk a nemzeti beruházási bankunkat, a Cassa depositi e prestitit, hogy úgy működjön, mint a német fejlesztési bank, a KfW. Ennek a reformnak köszönthetően fel fogunk szabadítani több, mint 50 milliárd eurót két év alatt, amit Dél-Olaszországban fogunk beruházni infrastruktúrába. Ez egy nagy lökés lesz a dél-olasz gazdaságnak.

Ebből a pénzből javítanunk kell a dél-olasz infrastruktúrát, hogy több turistát vonzzon. Franciaország és Spanyolország az elmúlt években túlszárnyalta Olaszországot és Dél-Olaszországot a turisták számában. Pedig jobbak kellene, hogy legyünk náluk. Ebbe kell beruháznunk, és vissza kell szereznünk a turistákat, akik elpártoltak tőlünk.

Ez csak megfelelő infrastrukturális összeköttetéssel lehetséges. A nemzeti légitársaság, az Alitalia szerepe kulcsfontosságú lesz ebben. Sok a fapados összeköttetés, ami remek, de távolabbról is be kell vonzanunk a turistákat, az Egyesült Államokból és Kínából.

A harmadik újítás az egykulcsos adó. Csökkenteni fogjuk az adókulcsokat, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, hogy több pénzt hagyjunk náluk, amivel beruházhatnak. A következő hétéves EU-költségvetésbe pedig azt kérjük, hogy ne csökkentsék a kohéziós támogatást és a mezőgazdasági támogatást, mert ezek a mi déli régióinknak segítenek. És mivel Olaszország a harmadik legnagyobb befizető az európai költségvetésbe, erősebb kell, hogy legyen a szavunk, amikor azt kérjük, hogy az EU vegye figyelembe az olasz érdekeket.

Mondana néhány szót a frissen bevezetett adócsökkentésről, mennyi pénzt hagy a munkavállalóknál, hogyan tervezik pótolni a költségvetésben? (András)

A növekedésből. Csak akkor nincs hatása az adócsökkentésnek, hogyha zéró összegű játéknak tekintjük a gazdaságot. De a valóságban ez nem így van. Ha adok magának öt eurót, és maga azt elkölti, annak máris hatása lesz a gazdasági növekedésre. A rendszerben keringő több pénz táplálni fogja a foglalkoztatást, a központi kormányzat több adót hajthat be, és kevesebbet kell fordítania szociális juttatásokra, például munkanélküli segélyre, vagy csődbe jutott cégekre. A kis- és középvállalkozások adóinak a csökkentése jobban képessé fogja őket tenni arra, hogy növekedjenek, hogy alkalmazottakat vegyenek, tehát a hatás pozitív lesz. 

Azok között az országok között voltunk, amelyek a legfelelősebben menedzselték a nemzeti költségvetést. Nekünk van a legnagyobb felhalmozott elsődleges költségvetési többletünk a világon az elmúlt 20 évet nézve. Ez azt jelenti, hogy eltekintve az államadósságunk kamataitól, ez alatt az idő alatt összesen kevesebb pénzt költöttünk, mint amit beszedtünk adókból és más forrásokból. Ha ezentúl nagyobb rugalmasságot hagyunk a kormányzati beruházásoknak, az jó hatással lesz a makrogazdasági mutatókra.

Ezzel persze termelni fogunk egy kis deficitet is, ahogy tette Spanyolország és más országok a válság alatt, de ha beruházásokra, infrastruktúrára költünk közpénzt, akkor a GDP gyorsabban fog növekedni, mint az adósság. És pontosan ezt kéri az Európai Unió Olaszországtól.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.