Magdolna
18 °C
27 °C

Megmutatjuk az EP-pártcsaládok erőviszonyait

2018.06.30. 19:17
Olyanok lesznek az uniós szabályok, amilyen képviselőket beszavazunk az EP-be. Minél nagyobb egy pártcsalád frakciója, annál több törvényt alakíthatnak a saját ízlésük szerint. Megmutatjuk, mi alapján lehet például összehasonlítani a frakciókat!

Az uniós törvényalkotásban az Európai Parlament korábban alárendelt szerepet játszott a nemzeti kormányokkal szemben, de a jogkörei 1979 óta folyamatosan szélesedtek. Azóta választják közvetlenül az EP-képviselőket. Ettől függetlenül a törvényjavaslatok még mindig az Európai Bizottságtól jönnek, és a parlament ezekhez módosító javaslatokat fűzhet, illetve elutasíthatja és megszavazhatja azokat.

A parlamentben a jogalkotási folyamatokért úgynevezett jelentéstevők felelnek: őket az adott kérdéssel foglalkozó parlamenti szakbizottság választja meg, és a feladatuk az, hogy ők terelgetik a jogszabályjavaslat útját a parlamentben, illetve képviselik a parlament álláspontját a nemzeti kormányokkal szemben. Tehát a parlamentben ők a törvény felelősei, a véleményezésben és a módosításokban is kulcsszerepet játszanak. 

Árnyék-jelentéstevőket is kijelölnek a javaslatokhoz. Nekik nem az egész Európai Parlament, hanem egy-egy frakció véleményét kell összefoglalniuk. Ez biztosítja, hogy minél kiegyensúlyozottabb szövegek szülessenek az EP-ben. A végső szövegezés viszont a jelentéstevő dolga, ezért nagy a jelentősége, hogy ő melyik politikai családból jön.

Az egyes frakciók hatékonyságát és érdekérvényesítő-képességét ezért az alapján is le lehet mérni, hogy melyik frakció hány ügyben adott jelentéstevőt, illetve ezek az ügyek mennyire voltak sikeresek: jogszabállyá váltak-e, vagy elakadtak. Az adatok alapján a frakciók jelentéstevők általi befolyása nagyjából tükrözi a mandátumok eloszlását: a Néppárt a legaktívabb és leghatékonyabb, szorosan követik őket a Szocialisták és Demokraták, a Liberálisok és a Zöldek. 

Szembetűnő viszont, hogy nagyon nagyok az eltérések a közepes méretű frakciók aktivitási rátái között, nem meglepő módon az euroszkeptikus képviselők nem sok ügyet visznek Brüsszelben és Strasbourgban. A Liberálisok és Zöldek frakciója létszámát tekintve kisebb, mint a visszafogottan euroszkeptikus Konzervatívok és Reformereké, és nem sokkal nagyobb az egy fokkal erősebb, jobbos populizmusban utazó Szabadság és Közvetlen Demokrácia, illetve a szélsőjobbos-nacionalista Nemzetek és Szabadság Európája frakciójánál. Azonban míg az előbbi két frakció élénken részt vesz a parlament munkájában, az utóbbi három nem jeleskedik a jogszabályok terelgetésében.

A VoteWatch statisztikai és elemzőoldal tavaly szeptemberben annak is megpróbált utánaszámolni, hogy melyik képviselőnek van a legnagyobb hatása az Európai Parlamentben. A legjobb tizenötbe 7-7 néppárti és szocialista jutott be, kiegészülve egy liberálissal.

A legbefolyásosabbnak természetesen Antonio Tajani EP-elnököt ítélték, őt a szintén néppárti frakcióvezető Manfred Weber követte. A harmadik helyre sorolták Gianni Pittellát, a szociáldemokraták azóta már olasz politikába visszatérő frakcióvezetőjét. Guy Verhofstadt a liberálisok frakcióvezetője következett, majd Roberto Gualtieri, a gazdasági bizottság szociáldemokrata elnöke zárta a top 5-öt. A magyarok közül Szájer József fért be az első 50-be, őt a 49. helyre értékelték, de a magyar képviselők általában nem szerepeltek túl jól.

A németek relatíve és összetettben is a legerősebbek között voltak, annak is köszönhetően, hogy övék a legtöbb képviselői hely, míg például a francia képviselők befolyását a 2014-es EP-választáson győztes Nemzeti Front gyengítette. Alapvetően azok az országok kerültek hátra egyébként, ahol sok az euroszkeptikus, EU-ellenes vagy független képviselő.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.