Tekla
8 °C
20 °C

Más országokban mi lett volna a Sargentini-jelentés sorsa?

2018.09.14. 20:49 Módosítva: 2018-09-15 10:21:49
Megnéztünk néhány törvényhozást a világban, hogy náluk szavazatnak számítják-e a tartózkodásokat.

Az Európai Parlament szerdán elfogadta a Sargentini-jelentést, és a következő szintre léptette az európai értékek védelméről szóló „hetes cikkes” eljárást Magyarország ellen. Vita alakult ki azonban arról, hogy szabályos volt-e a szavazás. Az Európai Parlament ugyanis nem számítja a tartózkodásokat leadott szavazatnak, a szabályokat viszont lehet úgy értelmezni, hogy a hetes cikk kivételt képez ez alól.

Megnéztük, hogy Magyarországon és néhány másik ország törvényhozásában hogyan állnak a tartózkodáshoz. Magyarországon és Németországban van olyan minősített többségű szavazás, ahol a támogatóknak le kell győznie az ellenzőket és a tartózkodókat is. Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Ausztriában nincs ilyen. Az Egyesült Államokban a tartózkodás semmi szín alatt nem számít leadott szavazatnak.

Országgyűlés: a jelenlét számít – EP: a leadott szavazat számít

A magyar Országgyűlés házszabálya szerint szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. Alapvetően az ülésen jelen lévő képviselők többsége, kell, hogy jóváhagyjon egy döntést. Amikor kétharmados többség kell, akkor is a jelen lévők kétharmadát, vagy az összes képviselő kétharmadát kell elérni. Tehát a magyar rendszerben a támogatók minden szavazásnál le kell, hogy győzzék az ellenzőket és a tartózkodókat is (272-279. oldal). 

Az Európai Parlamentben teljesen más az alapállás. Soha nem a „jelen lévő” képviselőket veszik alapul. Vagy az „ellene” és „mellette” leadott szavazatok összegéből számolnak arányt, vagy pedig a parlament teljes létszámából.

A „jelen lévő” képviselők meghatározást a német szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag is használja, de kevesebb esetben, mint az Országgyűlés. A Bundestagban létezik tartózkodás, de a legtöbb szavazásnál nem számít, mert az „igen” szavazatok egyszerű többsége kell a „nem” szavazatok fölött. Van viszont olyan szavazás, amihez „egyszerű kétharmados” többség kell. Ennél számítanak a tartózkodások, mert a jelen lévő képviselők kétharmada kell, hogy támogasson egy indítványt.

A magyar kormány értelmezése szerint ezt a német és magyar típusú, egyszerű kétharmados többséget írják elő az uniós szabályok a hetes cikkes szavazásra.

USA, UK, Ausztria, Hollandia, Franciaország: nincs tartózkodás, vagy nem számít leadott szavazatnak

Az Egyesült Államokban a Szenátusban és a Képviselőházban (XX. cikk) csak „igen” és „nem” szavazat van. Jelen lehet lenni a szavazásnál, amit regisztrálnak, de nincsen tartózkodás.

A széles körben használt amerikai törvényhozási eljáráskönyv, a Robert’s Rules of Order azt írja a „tartózkodási szavazatról”, hogy az egy oximoron, ilyen nem létezik, merthogy a tartózkodás a szavazástól való tartózkodást jelenti.

Más kérdés, hogyha a leadott szavazatok valamilyen többsége helyett a jelen lévő képviselők valamilyen többségét kívánja meg egy szavazás. A jelen lévőkbe beleszámítanak azok, akik tartózkodnak vagy nem szavaznak, mutat rá ugyanez a magyarázat. De a tartózkodást akkor sem lehet leadott szavazatnak hívni, szögezi le.

Az Európai Parlament ezt a nézetet követi, amikor az uniós szerződést értelmezi, mert a szerződés a leadott szavazatok kétharmadát követeli meg, nem a jelen lévő képviselők kétharmadát.

A brit parlament alsóházában szintén csak igennel vagy nemmel lehet szavazni. Ott az nehezíti leginkább a tartózkodást, hogy nem elektronikusan szavaznak a képviselők, hanem felállnak, és elvonulnak két külön terembe, aszerint, hogy igennel vagy nemmel akarnak szavazni. Ha valaki nem szeretne szavazni, maradhat ülve a helyén, vagy bemehet mind a két terembe, hogyha 8 perc alatt megjárja az utat, mert ennyi idő áll rendelkezésre a szavazásra.

A holland Képviselőházban, amikor nem kézfeltartással szavaznak, akkor úgy csinálják, hogy végigmennek a névsoron, és mindenkinek be kell kiáltania, hogy „igen” vagy „nem”. Más lehetőséget nem ír a szabálykönyv (70. rész).

A francia Nemzetgyűlésben lehet tartózkodni, de a tartózkodás, keletkezzen bármilyen okból, nem számít be a szavazatokba (137. oldal, 13. cikk, 4. bekezdés).

Ausztriában a szövetségi parlament eljárásrendje egyenesen megtiltja a tartózkodást.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.