Jolán
2 °C
4 °C

Más országokban mi lett volna a Sargentini-jelentés sorsa?

2018.09.14. 20:49 Módosítva: 2018-09-15 10:21:49
Megnéztünk néhány törvényhozást a világban, hogy náluk szavazatnak számítják-e a tartózkodásokat.

Az Európai Parlament szerdán elfogadta a Sargentini-jelentést, és a következő szintre léptette az európai értékek védelméről szóló „hetes cikkes” eljárást Magyarország ellen. Vita alakult ki azonban arról, hogy szabályos volt-e a szavazás. Az Európai Parlament ugyanis nem számítja a tartózkodásokat leadott szavazatnak, a szabályokat viszont lehet úgy értelmezni, hogy a hetes cikk kivételt képez ez alól.

Megnéztük, hogy Magyarországon és néhány másik ország törvényhozásában hogyan állnak a tartózkodáshoz. Magyarországon és Németországban van olyan minősített többségű szavazás, ahol a támogatóknak le kell győznie az ellenzőket és a tartózkodókat is. Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Ausztriában nincs ilyen. Az Egyesült Államokban a tartózkodás semmi szín alatt nem számít leadott szavazatnak.

Országgyűlés: a jelenlét számít – EP: a leadott szavazat számít

A magyar Országgyűlés házszabálya szerint szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. Alapvetően az ülésen jelen lévő képviselők többsége, kell, hogy jóváhagyjon egy döntést. Amikor kétharmados többség kell, akkor is a jelen lévők kétharmadát, vagy az összes képviselő kétharmadát kell elérni. Tehát a magyar rendszerben a támogatók minden szavazásnál le kell, hogy győzzék az ellenzőket és a tartózkodókat is (272-279. oldal). 

Az Európai Parlamentben teljesen más az alapállás. Soha nem a „jelen lévő” képviselőket veszik alapul. Vagy az „ellene” és „mellette” leadott szavazatok összegéből számolnak arányt, vagy pedig a parlament teljes létszámából.

A „jelen lévő” képviselők meghatározást a német szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag is használja, de kevesebb esetben, mint az Országgyűlés. A Bundestagban létezik tartózkodás, de a legtöbb szavazásnál nem számít, mert az „igen” szavazatok egyszerű többsége kell a „nem” szavazatok fölött. Van viszont olyan szavazás, amihez „egyszerű kétharmados” többség kell. Ennél számítanak a tartózkodások, mert a jelen lévő képviselők kétharmada kell, hogy támogasson egy indítványt.

A magyar kormány értelmezése szerint ezt a német és magyar típusú, egyszerű kétharmados többséget írják elő az uniós szabályok a hetes cikkes szavazásra.

USA, UK, Ausztria, Hollandia, Franciaország: nincs tartózkodás, vagy nem számít leadott szavazatnak

Az Egyesült Államokban a Szenátusban és a Képviselőházban (XX. cikk) csak „igen” és „nem” szavazat van. Jelen lehet lenni a szavazásnál, amit regisztrálnak, de nincsen tartózkodás.

A széles körben használt amerikai törvényhozási eljáráskönyv, a Robert’s Rules of Order azt írja a „tartózkodási szavazatról”, hogy az egy oximoron, ilyen nem létezik, merthogy a tartózkodás a szavazástól való tartózkodást jelenti.

Más kérdés, hogyha a leadott szavazatok valamilyen többsége helyett a jelen lévő képviselők valamilyen többségét kívánja meg egy szavazás. A jelen lévőkbe beleszámítanak azok, akik tartózkodnak vagy nem szavaznak, mutat rá ugyanez a magyarázat. De a tartózkodást akkor sem lehet leadott szavazatnak hívni, szögezi le.

Az Európai Parlament ezt a nézetet követi, amikor az uniós szerződést értelmezi, mert a szerződés a leadott szavazatok kétharmadát követeli meg, nem a jelen lévő képviselők kétharmadát.

A brit parlament alsóházában szintén csak igennel vagy nemmel lehet szavazni. Ott az nehezíti leginkább a tartózkodást, hogy nem elektronikusan szavaznak a képviselők, hanem felállnak, és elvonulnak két külön terembe, aszerint, hogy igennel vagy nemmel akarnak szavazni. Ha valaki nem szeretne szavazni, maradhat ülve a helyén, vagy bemehet mind a két terembe, hogyha 8 perc alatt megjárja az utat, mert ennyi idő áll rendelkezésre a szavazásra.

A holland Képviselőházban, amikor nem kézfeltartással szavaznak, akkor úgy csinálják, hogy végigmennek a névsoron, és mindenkinek be kell kiáltania, hogy „igen” vagy „nem”. Más lehetőséget nem ír a szabálykönyv (70. rész).

A francia Nemzetgyűlésben lehet tartózkodni, de a tartózkodás, keletkezzen bármilyen okból, nem számít be a szavazatokba (137. oldal, 13. cikk, 4. bekezdés).

Ausztriában a szövetségi parlament eljárásrendje egyenesen megtiltja a tartózkodást.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.