Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megszólalt a vitatott szavazási szabályt jegyző EP-képviselő

2018.09.17. 13:03 Módosítva: 2018-09-18 20:34:00
Szerinte a kétharmad nem különleges többség, ezért nem kell, hogy beleszámítsanak a tartózkodások, amikor a szavazatokat számolják.

Újabb adalékkal szolgálhatunk ahhoz a vitához, hogy a tartózkodások mikor számítanak be az európai parlamenti szavazásokba, és mikor nem. A Fidesz azzal vádolja az Európai Parlamentet, hogy szándékosan a magyar kormánynak kedvezőtlen módszerrel számolta a szavazatokat a Sargentini-jelentésről szóló döntésnél. Ezzel pedig megsértette a saját eljárásrendjét.

Az Európai Parlament eljárásrendjében tavaly óta szerepel egy mondat, amelyik kiköti, hogy a szavazásoknál

csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor a[z unió jogi alapját lefektető] szerződések különleges többséget írnak elő.

A hetes cikkes szavazásra a szerződés a leadott szavazatok kétharmados többségét írja elő.

A magyar kormány értelmezésében ez a  kétharmados többség különleges többség. Olyan, amelyikre vonatkozik az EP eljárásrendjében szereplő kivétel. Tehát a hetes cikkes szavazásnál nemcsak a mellette és ellene leadott szavazatokat kell figyelembe venni, hanem a tartózkodást is.

2017 előtt nem szerepelt ez a kivétel az eljárásrendben, és nem is kérdőjelezte meg senki a kétharmados szavazások jogszerűségét, amiért nem számolták be a tartózkodásokat. Ilyen volt például az 1979-es és 1984-es szavazás az uniós költségvetésről, amikor az EP elutasította a következő évi költségvetés tervét.

Miért van ez a kivétel?

Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy miért került be ez a módosítás az eljárásrendbe. Ugyanis enélkül fel sem vetődött volna a kétely, hogy a tartózkodások szavazatnak kellene, hogy számítsanak. Megkérdeztük róla Richard Corbettet, azt a brit EP-képviselőt, aki az eljárási szabályok reformját levezényelte.

Emailben azt válaszolta: „Az eljárásrendben mindig is voltak olyan előírások, amelyek a leadott szavazatok kétharmados vagy háromötödös többségét kívánták meg. A „leadott szavazatok” kifejezés mindig a mellette és ellene leadott szavazatokat jelentette.”

Az idézett kivétel „azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződés azt írja elő, hogy a parlament a teljes tagságának a többségével szavazzon valami mellett (vagy ellen) – magyarázta. – Ebben az esetben a tartózkodások nyilvánvalóan nem semlegesek.”

Richard Corbett
Fotó: Wikipedia

Richard Corbett

A brit munkáspárti politikus 22 éve EP-képviselő. A kétezres évek eleje óta ő felelős az EP eljárásrendjének a felülvizsgálatáért. Több könyvet is kiadott az EP működéséről és szerepéről az Európai Unióban. A „ The European Parliament” című könyve alapműnek számít az EU oktatásában. A bruges-i College of Europe óraadó tanára.

Corbett tehát azt mondja, hogy mivel a kétharmados többség máshol is szerepel az EP eljárásrendjében, ezért nem számít különlegesnek. Csak az a fajta többség különleges, amit az EP eljárásrendje nem tartalmaz: a teljes tagságának a többsége.

Például: az unió működéséről szóló szerződés ilyen többséget ír elő arra a szavazásra, amelyben a parlament a saját eljárási szabályzatát hagyja jóvá. Akkor a parlament összes tagjának több, mint a fele kell, hogy igennel nyilatkozzon. De ezt nem az EP eljárásrendje írja elő, hanem az uniós szerződés.

A brit képviselő tehát megerősítette az Európai Parlament jogi szolgálatának a véleményét. Tegyük hozzá: meglepő lett volna, ha az EP jogi szolgálatával szembehelyezkedve a magyar kormánynak adott volna igazat.

Ennél nagyobb probléma viszont, hogy nem a kérdésre válaszolt, ami az volt, hogy miért került bele egyáltalán ez a mondat az eljárásrendbe. Mert ha azért került be, hogy leírjon egy jelenséget, ami a szöveg benyújtója szerint is nyilvánvaló, akkor igazán fölösleges volt.

Két küszöb volt a hetes cikkes szavazáson

A Sargentini-szavazáson két küszöböt kellett átlépnie a támogató szavazatoknak. Egyrészt a teljes tagság felét. Corbett magyarázata szerint ez az a különleges többség, amiről az EP eljárásrendje beszél. És ennek a többségnek megállapításakor számítottak is a tartózkodások. Ahogy számítottak azok is, akik nem nyomtak semmilyen gombot, és azok, akik nem is voltak az ülésteremben, vagy kihúzták a kártyájukat.

Másrészt a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, ami azt jelenti, hogy kétszer annyi „igen” szavazat kellett, mint ahány „nem” szavazat.

Szavazási szokások különbségéről van szó

Gyanús, hogy a felfokozott vitát az okozza, hogy lényeges különbség van a magyar Országgyűlés szavazási szokásai és nagy nyugat-európai országok szavazási szokásai között. Az Országgyűlésben mindig legalább a jelen lévő képviselők többsége kell, hogy jóváhagyjon egy döntést, tehát a mellette leadott szavazatok le kell, hogy győzzék az ellene szavazókat és a tartózkodókat is. És azokat is, akik ott ülnek a teremben, de nem nyomnak semmilyen gombot.

Ezzel szemben Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban is alapvetően csak azoknak a többségére van szükség, akik vagy igennel vagy nemmel szavaztak.

Ezek közül Franciaország a leglényegesebb, mert sok tekintetben a francia Nemzetgyűlés eljárásrendjét követi az Európai Parlament.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.