Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Merkel: Aki a saját országában csorbítja a jogállamiságot, egész Európának árt

000 1AT3IC
2018.11.13. 16:21 Módosítva: 2018-11-13 19:41:08
A német kancellár szolidaritásra épülő erős Európa képét vázolta föl Strasbourgban, amelybe nem férnek bele káros nemzeti döntések.

A tolerancia Európa lelke – hangsúlyozta többször Angela Merkel az Európai Parlamentben tartott beszédében kedden délután Strasbourgban. A német kancellár az európai szolidaritást választotta a felszólalása központi témájának, és eköré fűzte a javaslatait arról, hogy hogyan nézzen ki a jövőben az Európai Unió.

Az európai toleranciát nehézségek gyötörték az elmúlt években, emlékeztetett Angela Merkel: a globális technológiai változások gyorsabbak és mélyrehatóbbak voltak, mint számítottunk rá, az adósságválság veszélybe sodorta a közös valutát, a nemzetközi terrorizmus sem állt meg Európa határainál. Néhány repülőútnyira tőlünk fegyveres konfliktusok zajlanak, a klímaváltozás elleni küzdelemben régi szövetségeseink kérdőjelezik meg az alapvető értékeket, Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, sorolta.

Egy rossz nemzeti döntés egész Európára kihat

Ilyen kihívásokkal szemben egyre kevésbé kecsegtet sikerrel, ha egyedül szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket, jelentette ki a német kancellár. „A szolidaritás mindig azt jelenti, hogy legyőzzük a nemzeti egoizmusokat” – mondta. Erre pedig azért van szükség, magyarázta, mert az egyéni nemzeti szintű döntések mindig kihatnak az egész közösségre.

Aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, csorbítja a civil társadalom jogait és a sajtószabadságot, az nemcsak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában.

– emelte ki Angela Merkel.

Hasonló logika szerint, az euróövezet stabilitását veszélyezteti, aki nem teljesíti a fenntartható pénzgazdálkodás követelményeit – mondta, feltehetően arra utalva, hogy a véleményezésre beterjesztett olasz költségvetést nem fogadta el az Európai Bizottság.

„Aki Európa harmadik országokkal szembeni összezárását megkérdőjelezi, az aláássa az egész európai külpolitikát, mert Európa csak akkor hallathatja a hangját a világban, ha egységes” – tette hozzá.

„Tudom, hogy Németország sem viselkedett mindig kifogástalanul sokak szemében, például 2015-ben sokáig tartott, hogy mi németek a menekültproblémát egész európai szinten kezelendő problémának tartsuk” – kért bocsánatot a német kormányfő.

A jövőben európai hadseregre lesz szükség

A német kancellár három területen erősítené az európai összefogást. Először is a kül- és biztonságpolitikában, ahol elmúltak azok az idők, amikor fenntartások nélkül hagyatkozhatunk másokra, mondta. Arra utalt ezzel, hogy Donald Trump megválasztása óta nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok hajlandó a korábbi feltételek mellett szavatolni Európa védelmét.

Ezért Angela Merkel azt javasolta, hogy a saját kezünkbe kell venni a sorsunkat és létre kell hozni egy európai biztonsági tanácsot és egy európai gyorsreagálású katonai egységet. Azt is szorgalmazta, hogy ha külpolitikai ügyekről van szó, egyetlen kormány ne vétózhasson meg egy közös kiállást.

Dolgozni kell azért is, hogy a jövőben tényleges európai hadsereget is létrehozzunk, mondta. Rögtön hozzátette, hogy egy ilyen fejlesztés nem a NATO ellen szólna, hanem kiegészítené az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelynek a legtöbb uniós ország tagja.

Üdvözölte, hogy az Európai Unió már lépéseket tett afelé, hogy a mostani 160-féle európai fegyverrendszer helyett jóval kevesebbet alkalmazzanak az uniós országok, ezzel könnyítve az államok közötti együttműködést, spórolva a kiképzésen és az adminisztráción. Összehasonlításképpen kiemelte, hogy az USA-ban 50- vagy 60-féle fegyverrendszer működik, amivel sokkal eredményesebben üzemeltethető az ország katonai ereje.

Hozzátette még, hogy az uniós tagállamoknak a fegyverexportálási politikáit is össze kell hangolni.

Nyugtalanít, hogy nem tudunk akkumulátort gyártani

A kancellár dicsérte az Európai Unió beruházási programját, amellyel az elmúlt években már 350 milliárd euró értékben teremtettek alaptőkét nagyberuházásokhoz Európa-szerte. Ezt kiegészítené egy európai betétbiztosítási alappal, és bevezetné a digitális adót a nagy internetes cégekre.

Rámutatott, hogy Európa lemarad az innovációs versenyben Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben. „Mi vagyunk az az kontinens, ahol az autót kitalálták – emlékeztetett. – Nyugtalanít, hogy most nem tudunk akkumulátort gyártani, hogy kínai cégek ruháznak be Németországban ezen a területen. Képesek kell, hogy legyünk, hogy Európa a kezében tartsa a fejlesztéseket, mert az ipari képességünk megvan rá” – mondta, és megjegyezte, hogy a kvantumszámítógépek és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is előre kell lépnie Európának.

Túl könnyelműen hoztuk létre a Schengen-zónát

A migráció kérdésében nem olyan egységes Európa, mint szeretném – vezette be a harmadik pontot, amelyben a szolidaritás felélesztése jelentene megoldást. Központi téma, hogy a szomszédainkkal hogyan kezeljük a kapcsolatainkat, ehhez pedig szükség van egy közös európai határvédelemre.

A határvédelmet közös fejlesztési politikával kell kiegészíteni Afrikában, és közös menekültügyi eljárást is ki kell dolgozni.

„Könnyelműnek bizonyult, hogy létrehoztuk a Schengen-térséget, de csak most dolgozunk egy közös határátlépési nyilvántartáson – mondta végül a német kancellár. Az Európai Bizottság javaslatait a közös határvédelemre jónak tartja. „Ha mindenki a nemzeti hatáskörét meg akarja tartani, akkor nem fogjuk tudni hatékonyan őrizni a határt” – szögezte le. Mindenkinek fel kell adnia egy keveset a saját nemzeti hatásköreiből, hogy felállhasson egy közös határvédelmi rendszer.

Járóka Lívia: ön egy nagy határnyitó, nyissa meg a soproni határt is

A magyar EP-képviselők közül a fideszes Járóka Lívia és a szocialista Szanyi Tibor szóltak hozzá a vitához, amely Angela Merkel felszólalását követte. 

Járóka Lívia a szegénység ellenes küzdelem fontosságára hívta fel a figyelmet és az erre szánt uniós alapok felhasználását sürgette. Emlékeztette a német kancellárt, hogy fel kell számolni a kelet-európai szegénységet, hogy Európa igazán erős lehessen, hiszen továbbra is rengeteg európai szegény várja, hogy bekerüljön az uniós munkaerőpiacra.

A fideszes politikus Merkel segítségét kérte abban, hogy a tagállamok még ebben a többéves költségvetési keretben használják fel a szegénység elleni küzdelemre szánt uniós forrásokat, ezen források 50 százaléka ugyanis nincs még kihasználva. Járóka szerint a következő több éves pénzügyi keretben is kiemelt hangsúlyt kell helyezni a szegénység elleni küzdelemre, s csak ezután kezdjen az unió az afrikai szegénység felszámolásához.

Felszólalása végén a magyar képviselő a német kancellárhoz az alábbi kérést intézte: „Mivel Ön egy nagy határnyitó, kérem, ne csak a nagy határokat, hanem a kis határokat is nyissa meg. Nézze meg például az osztrák-magyar határt Sopronnál, ahol magyar munkások várakoznak minden reggel, hogy Ausztriába mehessenek dolgozni”.

Szanyi Tibor: Angela Merkel bevethetné a befolyását Orbán megfékezésére

A szocialista Szanyi Tibor felidézte a német kormányfőnek a „Kristályéjszaka” 80. évfordulóján elhangzott beszédét, amelyben a mának szóló történelmi tanulságként arra figyelmeztetett, hogy a nacionalista politikai uszítást, a gyűlöletbeszédet a kezdeteknél, csírájában kell elfojtani, mielőtt az erőszakba, nemzetek tragédiájába torkollhatna.

Ehhez képest napjaink legsúlyosabb európai politikai kihívásával, az EU-ellenes, nacionalista populizmussal szembesülve a kancellár és pártja, illetve szélesebb politikai családja, az Európai Néppárt éppen ebben vallott súlyos kudarcot, amikor elmulasztotta kizárni soraiból a Fideszt és taktikai számításból megtűri Orbán EU-ellenes, „illiberális” kurzusát – emlékeztette a német kancellárt az MSZP-s képviselő.

„Orbán korrupt, embertelen rendszerének eltakarítása persze elsősorban a mi politikai feladatunk: magyar szocialistáké, demokratáké, az állampolgárok Európa-párti többségéé. Az EU jövőjét mérlegelő vitánkban azonban megkerülhetetlen volt Merkel kancellár és az európai kereszténydemokraták felelősségének megvilágítása, hiszen az Orbán-féle szélsőjobbos populizmus visszaszorítása immár közös, európai érdek, amely a most kezdődő EP-választási kampánynak is hangsúlyos témája lesz” – mondta felszólalásában Szanyi Tibor.

Hozzátette: Angela Merkelnek kulcsszerepe lehet annak tisztázásában, hogy az európai polgárok melyik politikai erőtől várhatják egy szociális, biztonságos, versenyképes EU építését, s melyiktől közös európai jövőnk aláásását, a demokratikus európai értékek és a jogállam orbáni módszerekkel való leépítését. De csak akkor, ha a német kancellár az Európai Tanácsban és az Európai Néppártban még az EP-választásig bevetné teljes politikai súlyát és kétségtelen tekintélyét Orbánék kizárása és a hasonszőrű nacionalista szélsőségesek megfékezése érdekében – vélekedett a szocialista EP-képviselő.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Borítókép: Angela Merkel német kancellár beszédet mond Európa jövőjéről az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. november 13-án. Fotó: Frederick Florin / AFP

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.