Szilárda
-4 °C
2 °C

Az EP szerint Romániában is aggasztó, ahogy a jogállam kinéz

000 19Q3CB
2018.11.13. 14:54 Módosítva: 2018-11-13 16:01:41
Magyarország után Romániáról is lesújtó véleményt mondott az Európai Parlament. Az igazságszolgáltatás függetlensége erősen megkérdőjelezhető, a korrupció veszélyesen elterjedt, a titkosszolgálatokat nem ellenőrzik megfelelően.

Az Európai Parlamentet (EP) mélyen aggasztja a román igazságügyi és büntetőjogi reform, amely alááshatja a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést, áll az EP egy kedden elfogadott jelentésében. 

Az Európai Unió képviselőtestülete szerint kérdéses, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó román törvények és a büntetőjog átírása után képes-e fellépni az állam a korrupció ellen. Az EP elítélte a rendőrség aránytalan és erőszakos fellépését a tavalyi romániai tüntetések alkalmával, és javasolta, hogy a román parlament erősebben ellenőrizze a titkosszolgálatokat.

Az új román törvények begyűrik az igazságszolgáltatást

Az Európai Parlament október 3-án vitatta meg a romániai helyzetet a román miniszterelnök, Viorica Dăncilă jelenlétében. A vita után született állásfoglalásban az EP felszólította a román hatóságokat, hogy vegye elejét a túlzott hatalmi koncentrációnak azzal, hogy fenntartja az államigazgatásban a súlyok és ellensúlyok rendszerét. Ugyancsak kérte, hogy a ne szülessen olyan intézkedés, amely megteremtené a lehetőséget arra, hogy a hivatali korrupció büntetlenül maradhasson.

A nagy többséggel elfogadott állásfoglalás a bírók és ügyészek státuszára, az igazságszolgáltatás felépítésére és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsára vonatkozó új jogszabályra utal. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és a Velencei Bizottság figyelmeztetéseire hivatkozással a képviselők rámutattak, hogy az új jogszabály kedvezőtlenül befolyásolhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, többek között a korrupcióellenes fellépés területén is.

A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv változásai – amelyek nagy részét egyébként alkotmányellenesnek találta az alkotmánybíróság – szintén aggodalomra adnak okot. Ezek a változtatások is a korrupció, az erőszakos bűncselekmények, és a szervezett bűnözés elleni fellépést gyengítik.

A román titkosszolgálatok állítólagos beavatkozása a román igazságszolgáltatásba arra késztette az Európai Parlamentet, hogy a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítését javasolja. 

Rohamrendőrség túlkapásai, civil szervezetek bedarálása, korrupció

Az EP elítélte a tavaly augusztusi bukaresti tüntetések alkalmával fellépő rendőrség „erőszakos és aránytalan” beavatkozását, és felszólította a román hatóságokat, hogy átlátható, pártatlan és hatékony módon vizsgálják ki a rohamrendőrök akcióját.

A képviselők figyelmeztettek: a civil szervezetek finanszírozására, felépítésére és működésére vonatkozó új jogszabályok potenciálisan alkalmasak a civil társadalom megfélemlítésére, és ellentétesek lehetnek a gyülekezési szabadsághoz és a magánélethez való joggal.

Román zászlót lenget egy férfi a kormány székházát védő rohamrendőrök sorfala előtt a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén Bukarestben 2018. augusztus 10-én.
Román zászlót lenget egy férfi a kormány székházát védő rohamrendőrök sorfala előtt a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén Bukarestben 2018. augusztus 10-én.
Fotó: Bogdan Cristel / MTI / EPA

Az EP sürgette az Európai Bizottságot, hogy minden évben, az összes tagállamban végezzen el egy, a korrupcióellenes fellépést értékelő vizsgálatot. A parlament emellett egy szigorú indikátorrendszert javasol a tagállami korrupció mértékének és a korrupcióellenes szakpolitika hatékonyságának mérésére.

Mi történik Romániában?

2017 óta a román kormány egy sor olyan intézkedést hozott, amely csorbítja az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellehetetleníti a korrupció elleni harcot. Különösen élesen léptek fel a korrupcióellenes ügyészség ellen, idén júliusban a szervezetet vezető Laura Codruta Kövesit is felmentették a posztjáról. A román kormány azzal indokolta a döntést, hogy Kövesi alkotmánysértő, törvénytelen, önkényes, Romániát külföldön lejárató módon vezeti a vádhatóságot, leváltásra pedig a jogállamiság helyreállítása, a korrupcióellenes harc miatt van szükség.

2019 januárjától Románia tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, amelyre a jogállamiság ügye erősen rányomhatja a bélyegét

Niedermüller Péter megszavazta az elmarasztaló jelentést

A magyar jogállamiságról szóló vitában gyakran hányták a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, az S&D frakció szemére, hogy ugyanúgy védik a román kormányt, mint az Európai Néppárt a Fideszt – írta közleményben Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

„Bár nem lehet összehasonlítani a magyar vagy lengyel állapotokkal, úgy tűnik, hogy Romániában is súlyos problémák merültek fel, főként a korrupcióval kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy ezeket a vádakat ki kell vizsgálni akkor is, ha a román kormány élén álló Szociáldemokrata Párt a saját politikai családomhoz tartozik – írta a magyar képviselő. – A jogállamiság megítélése ugyanis nem pártpolitikai kérdés, hanem politikai erkölcsi feladat. A jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Nincsenek kiutak és mellébeszélések: mindenkinek tiszteletben kell ezt tartania.” 

A Fidesz-küldöttség nagy többsége elutasította az indítványt

A magyar képviselők közül Balczó Zoltán (Jobbik), a szlovákiai Csáky Pál (MKP) és Nagy József (Híd-Most), Molnár Csaba (DK), Szanyi Tibor (MSZP) és Jávor Benedek (Párbeszéd) szavazta meg az állásfoglalást.

Nyolc Fidesz-KDNP-s képviselő (Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám és Schöpflin György) elutasította az indítványt, a romániai Sógor Csaba (RMDSZ) és Tőkés László (Fidesz) tartózkodott. A többiek nem szavaztak.

Ujhelyi: a Sargentini-jelentés nagyobb problémákat állapított meg az Orbán-kormány működésében

Az MSZP-s Ujhelyi István bár szeretett volna, nem tudott részt venni a szavazáson, mert Brüsszelben ragadt; repülőjáratát váratlanul törölték – tudatta az EUrologussal a képviselő irodája. Azt viszont világossá tette, hogy miként voksolt volna. 

„Határozott véleményem, hogy az európai jogsértéseket nem lehet kettős mércével mérni – írta a szocialista politikus. – Az Európai Uniót fel kell ruházni olyan erővel, amely szükség esetén a normakövetésre készteti a tagállami kormányokat. A román jogállamisággal kapcsolatos határozati javaslat pontos és korrekt megállapításokat tett, ezért egyetértettem vele. A most elfogadott dokumentumot ugyanakkor össze sem lehet hasonlítani a magyar helyzettel, a Sargentini-jelentés ugyanis nagyságrendekkel nagyobb jogsértéseket és problémákat állapított meg az Orbán-kormány működésében.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép:  Viorica Dăncilă az Európai Parlamentben 2018 október 3-án. - fotó: Frederick Florin / AFP)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.