Ivó, Milán
12 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A Fideszt a szélsőjobb próbálta védeni Európával szemben – Szobrot emelnének Orbánnak

2019-01-30T154808Z 1572972758 RC1988020A00 RTRMADP 3 BRITAIN-EU-
2019.01.30. 17:55 Módosítva: 2019.01.30. 20:37
Egyórás vitát tartottak az Európai Parlamentben a magyarországi jogállamiságról. Migránsok, Soros, Putyin, korrupció - a szokásos keretek között zajlott az esemény, amely gyakran váltott át magyar belpolitikai vitává. A Fidesznek ezúttal is a szélsőjobbos és euroszkeptikus pártok között voltak szövetségesei, az egyik Orbán-rajongó képviselő például szobrot állítana a magyar miniszterelnöknek.

A Zöldek frakciójának a kezdeményezésére vitát tartottak az Európai Parlamentben Magyarországról szerda este. A múlt év végén kezdődött tüntetések adták a témát az eseménynek: a túlóratörvény  elleni tiltakozás és az új közigazgatási bíróságok felállítása miatt javasolták EP-képviselők, hogy az Európai Unió képviselő-testülete a plenáris ülésén újból foglalkozzon Magyarországgal.

„Magyarországon egyre rosszabb a helyzet. Segítenünk kell a magyar állampolgároknak, hogy kiállhassanak a jogaikért. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az oldalvonalon álljunk, miközben egy EU-s ország belecsúszik egy teljesen autoriter rezsimbe. Orbán Viktor és a cimborái lábbal tiporják a rendes magyar állampolgárok jogait” – mondta decemberben Judith Sargentini, a magyarországi jogállamiságról szóló európai parlamenti jelentés összeállítója.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten jelezte, hogy  a magyar kormány részéről senki nem vesz részt a vitán. „Európai parlamenti választási kampány van, meghagyjuk a színjátékot azoknak, akik ebben részt kívánnak venni” – fogalmazott a miniszter.

Egy órán át tartott a vita, ránézésre kevesebb, mint húsz ember ült a teremben. Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans, az európai jogállam védelméért felelős biztos szólalt föl. A magyar EP-képviselők közül heten jelezték előre, hogy felszólalással készülnek: Deutsch Tamás, Gál Kinga (Fidesz-KDNP), Balczó Zoltán, Morvai Krisztina (Jobbik), Szanyi Tibor (MSZP), Jávor Benedek (Párbeszéd) és Niedermüller Péter (DK). A holland zöldpárti Judith Sargentini is szót kapott.

Az Európai Unió védi a közös értékeket

A közös értékek nagyon fontos sarokkövei az Európai Uniónak – kezdte a vitát Melania-Gabriela Ciot, a román Európa-ügyi miniszter. Az általa képviselt román elnökség is egyetért azzal, hogy ezeket védelmezni kell, emelte ki. Felidézte a magyarországi hetes cikkes eljárás eddig lezajlott fejezeteit, és biztosította a képviselőket, hogy az eljárás során komolyan figyelembe veszik az EP-képviselők aggályait a magyar jogállamisággal kapcsolatban.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke elismételte, hogy a bizottság osztja a Sargentini-jelentésben szereplő aggályok nagy részét. 

Magyarország ellen több kötelezettségszegési eljárás is indult, mondta Timmermans, és elsőként a „Stop Soros” törvénnyel kapcsolatban indult eljárást említette, amely korlátozza a menekültügyi jogokat. A CEU-ról is megemlékezett, azt mondta: ha egy egyetem arra kényszerül, hogy nyomásgyakorlás miatt elhagyjon egy EU-s tagállamot, ez példátlan az EU történetében. Sajnálatos, hogy ez megtörténhet, annak ellenére is, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, és többen is figyelmeztették a kormányt a lépésük miatt.

Kiemelte, hogy meg kell erősíteni az uniós korrupcióellenes keretet, és javítani kell az átláthatóságot a közbeszerzésekkel kapcsolatban.

A hetes cikkről azt mondta: sajnálom, hogy eddig az EP nem igazán kapott lehetőséget arra, hogy bemutassa az álláspontját, amelyet a Sargentini-jelentésben megszavazott.

Fidesz: bevándorlás. Radikális jobboldal: hajrá Orbán! Mindenki más: európai értékek sérülnek Magyarországon.

Deutsch Tamás az Európai Néppárt nevében a Fidesz szólamait idézte fel. Megkérdezte, miért erőltették ide ezt a témát, miért van ez az indulat a magyarokkal szemben. Deutsch szerint egy sorskérdésről, a bevándorlástól a magyarok elsöprő többsége mást képzel mint az EP bevándorláspárti többsége. Kijelentette: a magyarok meg akarják szüntetni az európai életformát fenyegető bevándorlást.

Történelmi döntés volt a hetes cikk elindítása Magyarországgal szemben, mondta Josef Weidenholzer osztrák szociáldemokrata képviselő.

„Bíráltak minket azért, hogy miért tartott ilyen sokáig” – emlékezett vissza. Azt válaszolta: azért, mert alaposan meg akarták vizsgálni a helyzetet, a pro és kontra érveket is. Magyarország egyre inkább csak látszatdemokrácia, ahol a médiumokat a kormány mellé állították, és a civil szervezeteknek és az egyetemeknek félteniük kell a szabadságukat – vélekedett, és hozzátette:  csodálkozik rajta, hogy az uniós miniszterek Tanácsa nem került közelebb ennyi idő alatt sem az Európai Parlament álláspontjához. Reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi román soros elnökség nem fogja tovább odázni a dolgot.

A Zöldek frakciója nevében Judith Sargentini azt a következtetést vonta le, hogy a jelentése elfogadása óta csak romlott a helyzet Magyarországon. Kiemelt néhány fejleményt: a CEU Bécsbe kell, hogy költözzön, büntetik a hajléktalanokat, új közigazgatási bíróságot állítottak föl. A korábbi macedón miniszterelnök, akit elítéltek, menekült-státuszt kapott. 450 média a kormányé lett, a túlóratörvényt elfogadták. A magyar kormány azt mondja, hogy együttműködik az uniós intézményekkel, de valójában csak az időt húzza a hetes cikkes eljárásban.

Azt kérte, hogy hívják meg őt is a miniszterek Tanácsába, ahol a hetes cikkes eljárás keretében foglalkoznak Magyarországgal, hogy elmondhassa a Parlament véleményét.

Anders Primdahl Vistisen (dán, Európai Konzervatívok és Demokraták) azt mondta, hogy nem ismeri pontosan a kritikák tartalmát, de az biztos, hogy nem egyformán kezelik a tagállamokat az EU-ban. Szerinte csak arról van szó, hogy meg akarnak szabadulni a lengyel és a magyar miniszterelnöktől, de ez szégyen az EP-re nézve.

Marie-Christine Vergiat (francia, Európai Egyesült Baloldal) szerint senki sem akarja a magyar népet megtámadni, de Orbán Viktor a magyar történelmet és a kontinens történelmét is a feje tetejére állítja az illiberális politikával. A magyar miniszterelnök állításaival szemben nincs háború Magyarországgal szemben, de az európai értékeket tiszteletben kell tartani.

A Geert Wilders holland szélsőjobboldali Szabadságpártjában politizáló Olaf Stuger emlékeztette a parlamentet, hogy milyen magas választási részvétellel választották meg a Fideszt kormányzó pártnak Magyarországon. Azt mondta, hogy Orbán Viktor csak a határokat akarja megvédeni. Szerinte nem bíróság elé kellene citálni Orbánt, hanem szobrot kellene neki állítani.  

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője szerint a magyarországi rendszer a gyűlöletre épít, és kiszabadítja a szellemet a palackból. Hozzátette: a politikai küzdelmet nem itt, hanem Magyarországon kell megvívni, minden demokratikus eszközt felhasználva az orbáni rendszer megdöntésére.

A lengyel ellenzéki, polgári platformos Barbara Kudrycka szerint a belső helyzet eszkalálódik Magyarországon, a kormány pedig elutasítja a kompromisszumot. „Ennyire cinikus mindenki, vagy pedig nem veszik észre, hogy mi zajlik Magyarországon?” – kérdezte. 

Szanyi Tibor, az MSZP politikusa szerint a 30 évvel ezelőtti magyar rendszerváltás fideszes résztvevői Magyarország idősödő dúsgazdag szereplőivé váltak. Beszámolt arról, hogy képviselőket vertek a köztévé épületében, de azzal biztatta az EP elnökét, hogy bár hazája új rabszolgák új országa lett, de a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik.

Mi lehet fontosabb Európában kampányon kívül vagy belül, mint az európai értékek védelme? – kérdezte a párbeszédes Jávor Benedek. Kilenc éve folyamatosan ássák alá a magyar polgárok alapszerződésbe foglalt jogait és közösségünk értékeit, mondta. A média központosítása, az Állami Számvevőszék ellenzéki pártokra való ráküldése a példái ennek. Felsejlenek a putyini rendszer vonásai a magyar rendszerben. Minek kell még történnie, hogy Európa felocsúdjon? – tette föl a kérdést.

Malin Björk (svéd, Északi Zöld Baloldal) arról beszélt, hogy sokan támogatják a magyar ellenzéket külföldön is, akik nem akarják elfogadni Orbán Viktor rasszista projektjeit az EP-ben. A választások idején is fontos kérdésekről van szó ezekben a vitákban.

Morvai Krisztina (Jobbik) megszólította Judith Sargentinit, és rámutatott, hogy a teremben mindössze tucatnyi képviselő van jelen, ők is főleg magyarok. „Senkit nem érdekel a szerencsétlenkedése, találjon másik témát!” – mondta neki. A tömeges rendőri brutalitások témáját ajánlotta inkább a figyelmébe. Morvai szerint Sargentini kedvenc politikusa, Emmanuel Macron a francia tüntetők szemeit löveti ki, és Sargentininek is inkább ezzel kellene foglalkoznia, ha elkötelezett az emberi jogok irányában.

Ingeborg Grassle (német, Európai Néppárt) azért aggódik, hogy mi lesz az EU-s pénzek sorsa Magyarországon. Ezekkel az összegekkel több munkát, beruházást lehetne elérni, mégis sok a probléma a csalásokkal, ál-legális közbeszerzésekkel, és ez ellen a kormány keveset, vagy éppen semmit sem tesz. Szerinte fontos lenne, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a korrupciót nem lehet eltűrni.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter Soros-szeánsznak és színjátéknak nevezték a vitát, mondta Niedermüller Péter, a DK képviselője. „Orbán fél a demokráciától, fél a demokratikus vitától: ezért számolta föl a független médiát és igazságszolgáltatást, ezért lehetetleníti el a civil szervezetek működését” – fogalmazott. Az EP nem segédkezhet Orbán egyre autoriterebb politikájához – jelentette ki. 

Christoph Hansen (luxembourgi, Európai Néppárt) azzal kezdte, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba, mert például kriminalizálják a menedékkérőket, de a köztörvényes bűnöző Nicola Gruevszki menedékjogot kapott, és a lista nagyon hosszú. Úgy véli, ennek véget kell vetni, pénzügyi következményekkel kell számolnia a magyar kormánynak. (Utóbbi kijelentése tapsot kapott.)

Az EU közös értékeket is jelent, nemcsak közös piacot – mondta Carlos Coelho portugál néppárti képviselő. Tavaly szeptember óta a magyar kormány államosította a legtöbb médiát, bezárt egy egyetemet, és embertelen módon bánik a menekültekkel – sorolta. „Rossz példát mutat Orbán, mások is csatlakoznak hozzá, látjuk Lengyelországban, Romániában és Máltán a fejleményeket. Létre kell hozni egy eszközt, amely nyomon tudja követni az alapjogok sérüléseit” – fejezte be. 

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője Niedermüller Péterhez szólt, azzal kezdte, hogy minden elhangzott vád nevetséges és ezt mindenki tudja. Szerinte nem államosították a sajtót és nem zártak be egyetemet Budapesten. Mint mondta, ez csak ürügy a magyar frusztrált ellenzéknek, hogy a „nevetséges produkciójukat európai szintre emeljék.”

Az állampolgárok valós problémái helyett azzal foglalkozunk, hogy parttalan politikai vitákat folytatunk – vélekedett Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő. Azt mondta: inkább azzal kellene törődni például, hogy a marosvásárhelyi egyetemen teljesen törvénytelenül nem hajlandóak megnyitni a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerésztudományi kart.

Juan-López Aguilar (spanyol, szociáldemokrata) úgy fogalmazott, hogy amit Orbán csinál, az putyinizálódás, a magyar helyzet folyamatosan romlik. Felszólította az unió Tanácsát, hogy minél hamarabb tegyen lépéseket és vessen véget ennek a folyamatnak.

Ruža Tomašić horvát jobboldali politikus aláhúzta: a magyar nemzet olyan hatalmat választ, amilyet szeretne. A polgárok joga, hogy békésen tüntessenek a kormány ellen. „Nekünk kell segítenünk abban, hogy mindenki élhessen a jogaival, de az Európai Uniónak nem szabad aláásnia a demokráciát egy szuverén országban” – vélekedett.

Georgiosz Epitideiosz (görög, független) szerint Magyarországot azért ítélik el, mert nem ad menedékjogot a menekülteknek. A másik ok szerinte, hogy befolyásolják a migránsok áramlását, de ezzel csak a saját polgáraikat védik. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a görög kormány meg éppen szabad utat enged a bevándorlóknak, de majd az élet eldönti, melyik a helyes út.

A Zöldek és cinkostársai által kezdeményezett vita a Sargentini-jelentés folytatása – mondta Tőkés László, a Fidesz-KDNP képviselője. A balliberális, bevándorláspárti politikai erők célzatos kampányrendezvényének tartja ezt a vitát. „Magyarságunk megbélyegzése a célja, miközben az ellenzéki képviselők régi kommunista hagyományokat követve puccsista eszközökkel próbálják aláásni a kormányt” – fogalmazott. „Éljen Magyarország, éljen Európa!” felkiáltással fejezte be a felszólalását.

Marek Jurek (lengyel, Európai Konzervatívok és Demokraták) arról beszélt, hogy az Európai Parlament magyarokkal szembeni eljárása a totalitárius rendszereket idézi.

Timmermans: senki nem kényszerítette Magyarországot, hogy belépjen az Európai Unióba

Konkrét kérdéseket teszünk föl, és ezekre a kérdésekre választ várunk – szögezte le a Magyarországgal szemben folyó eljárásokról Frans Timmermans a vita lezárásaként. Ha pedig ezek a válaszok nem felelnek meg az európai jognak, akkor eljárunk – mondta. Így van ez a Stop Soros törvénnyel, a CEU-val kapcsolatban is. Hasonlóképpen, azzal is, ahogy több száz médiumot összevontak anélkül, hogy a hatóság megvizsgálhatta volna, hogy megfelel-e a jogszabályoknak. A túlóratörvénnyel kapcsolatban is ez a helyzet – tette világossá.

„Magyarország szerencsére úgy döntött, hogy az EU tagjává válik. Ez az ő döntésük volt, egy népszavazás megerősítette.

Ha úgy döntenek, hogy egy szerződésen alapuló szervezet tagjává válnak, akkor vállalják azt is, hogy követik a szabályait

– vázolta a helyzetet Frans Timmermans. – A bizottságnak pedig az a feladata, hogy megvizsgálja, betartják-e a szerződést, vagy nem. A szerződés világosan beszél a média függetlenségéről és a hatalmi ágak szétválasztásáról. Erről van szó, nem pedig arról, hogy a migrációs politikája miatt támadunk egy országot.”

„Senki nem kényszerítette Magyarországot, hogy tagja legyen az Európai Uniónak, ez a szépség benne” – mondta Timmermans, végül pedig emlékeztetett rá, hogy az Európai Unióban nagyon sok más ország szolidáris Magyarországgal, és sokmindent tesznek érte, hogy Magyarország felvirágozzon és növekedjen.”

A vita legvégén Melania Ciot, a soros román elnökség nevében ismét biztosított mindenkit, hogy védeni fogják a jogállamiságot. Azt ígérte, hogy tájékoztatják majd a Parlamentet a fejleményekről és megköszönte a hozzászólásokat.

Deutsch Tamás: olyan ez a magyar vita, mint egy elfáradt tévésorozat

Deutsch Tamás a vita végén úgy értékelte a rendezvényt, hogy az EP bevándorláspárti többsége „elvtársi segélyt, vörös segélyt” akart nyújtani az ugyancsak bevándorláspárti magyar ellenzéknek.

„Meglepett, hogy mennyire enervált volt a vita, csak lejárt szavatosságú szövegeket lehetett hallani” – mondta. Kiemelte, hogy sok hazugság elhangzott Magyarországgal kapcsolatban: például, hogy államosították volna a médiát. Más témákról pedig úgy látta, hogy mércével mérik az Európai Parlamentben: a 400 órás túlórakeretet törvényesítő magyar jogszabály kapcsán például Magyarország kritikát kap, miközben több európai országban is 416 órás túlórakeret van érvényben. Franciaországban az utóbbi időben mindennapos a rendőri brutalitás a tüntetőkkel szemben, erről mégsem beszél az EP. A tudomány és a felsőoktatás szabadsága kapcsán pedig egy kukkot sem szólnak arról, hogy éppen felszámolják a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti kart a marosvásárhelyi egyetemen – mutatott rá.

Deutsch Tamás szerint különösen kifogásolható az is, hogy az a Frans Timmermans fogalmazza meg a Magyarországgal szembeni kifogásokat, aki az európai szocialista párt csúcsjelöltje az EP-választásra. A magyar ügyet is arra próbálja használni, hogy szocialista csúcsjelöltként „fényezze magát” – fogalmazott.

A Magyar Idők kérdésére elmondta még, hogy a Magyarországról szóló vita már olyan, mint az Éjjel-nappal Budapest, amit az RTL Klub áttesz az RTL II-re, mert egy elfáradt sorozat. Ezzel magyarázta, hogy a magyar ügyre csak este került sor a vitanapon, több másik téma után.

Niedermüller Péter: nem migránspárti többség van az EP-ben, hanem egy erős demokratikus többség 

„Nagy csodálkozással hallgattam Deutsch Tamást az előbb. Az az érzésem, hogy nem ugyanazon a vitán vettünk részt” – mondta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője. Nem arról volt szó ugyanis, hogy a migránspárti többség kritizálta Magyarországot a migrációs politikája miatt, hanem arról, hogy kiderült: az Európai Parlamentben van egy pártokon átívelő, nagyon erős demokratikus többség, amelyik megkérdőjelezi, hogy Orbán Viktor politikája megfelel az európai demokratikus értékeknek. Arról van szó, hogy ezek a politikusok tudni szeretnék, hogy mi történik az európai adófizetők pénzével Magyarországon – magyarázta.

Ezt az is bizonyítja – tette hozzá Niedermüller, – hogy a Fidesz saját frakciójából, az Európai Néppártból felszólalók között kivétel nélkül mindenki bírálta a magyar kormányt, és csak a szélsőjobboldali politikusok voltak hajlandók egyetérteni vele.

Az EUrologus megkérdezte a szociáldemokrata frakcióban politizáló Niedermülletől, hogy mit gondol a Frans Timmermanst ért kritikáról: miszerint az európai szociáldemokrata párt kampányarcaként nem igazán képes objektíven fellépni, ha az Európai Bizottság álláspontját kell képviselnie Magyarországról.

A DK képviselője úgy látja, hogy nem változott meg Timmermans mindennapi politikai hozzáállása ahhoz képest, ami a csúcsjelöltsége előtt jellemezte. Az más kérdés, hogy ez támadási felületet teremtett számára, amit Deutsch Tamás nem is ügyetlenül elkezdett piszkálni – ismerte el. Timmermans viszont annál sokkal tapasztaltabb politikus, hogy ez az új politikai szerepe láthatóan befolyásolja azt, ahogyan cselekszik. Amióta ő a szociáldemokrata párt kampány-arca, biztosként inkább még óvatosabban fogalmaz – mondta Niedermüller.

Az igazság viszont az, hogy Timmermanst a saját klubján belül éppen ellenkező előjjel támadják: a baloldali táborban azt kérik rajta számon már nagyon régóta, hogy miért nem lép föl erősebben Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamiság sérülése miatt – árulta el Niedermüller Péter.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Borítókép:  Francois Lenoir / Reuters.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.