A lengyeleknél összeállt és közös EP-listát állít az ellenzéki összefogás
További Európai Parlament cikkek
-
Lengyel néppárti képviselő: A magyar kormány politikai célokra használja a koronavírust
- Jogállamisági feltételekhez kötné a forrásokat az EB portugál jelöltje
- Fidesz-szavazókkal beszélgettem, és kiderült, hogy nem a migránsoktól félnek
- Kevesebbet kell asztalt borogatni, és többet beszélgetni
- Salvini és Orbán önmaga ellen dolgozik Európában
A Európai Koalíció (KE) nevű szövetség létrehozására február elején szólított fel egy felhívásban a PO-hoz, valamint a jelenleg parlamenten kívüli baloldalhoz tartozó volt lengyel kormányfőkből és külügyminiszterekből álló csoport. Kísértetiesen hasonlít tehát a magyar belpolitikára, hogy a nagyszabású összefogást egykori politikusok is sürgették, ám itt a magyar reakcióval ellentétben meglett az eredménye.
A KE-hez való csatlakozásról az utóbbi napokban
- a PO mellett
- a Lengyel Parasztpárt (PSL) döntött, valamint
- a PO-val a tavalyi év végén átmenetileg konfliktusba került Modern (Nowoczesna) is.
- A parlamenten kívüli tömörülések közül a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD),
- a Zöldek járultak hozzá a szövetséghez.
A koalíciós nyilatkozat aláírását kísérő sajtókonferencián a PO elnöke, Grzegorz Schetyna elmondta: a KE-t azért hozták létre, hogy "megvédjék Lengyelországot az Európa-ellenes erőktől", azoktól, "akik gyengítik, rontják az ország pozícióját az Európai Unióban".

Schetyna jelezte, hogy az EP-választásra közös jelöltlistát összeállító KE az őszi lengyel parlamenti választást, valamint a jövő évi elnökválasztást megelőző kampányban is szövetségként lép majd fel, és nyitott "más partnerekre, más közegekre is".
A felmérésekben hosszabb ideje a megválasztási küszöbön alul maradó Modern elnöke, Katarzyna Lubnauer felszólalásában úgy látta: a KE esélyt jelent arra, hogy véget érhet a Jog és Igazságosság (PiS) "őrült kormányzása".
Így már megszoríthatják a kormánypártot
A Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap megrendelésére az Estymator közvéleménykutató által készített, szombaton közzétett felmérés szerint a PiS a szavazatok 38,5 százalékát nyerné, ha most tartanák az EP-választásokat, a KE pedig a voksok 33,4 százalékára tenne szert. A felmérés készítésekor az 5 százalékos megválasztási küszöbön egyensúlyozó PSL még nem döntött a KE-hoz való csatlakozásról.
Az EP-választáson 10,2 százalékot kapna az új, a KE-hez nem csatlakozó balliberális párt, a Tavasz (Wiosna). A jobboldali ellenzéki Kukiz´15 pedig a szavazatok 7 százalékára tenne szert. A lengyel kormánypárt, a PiS e héten mutatta be az EP-választási jelöltlistáját vezető politikusait, akik között Beata Szydło kormányfő-helyettes, volt miniszterelnök, valamint Joachim Brudzinski belügyminiszter is szerepel.

Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.