Gyöngyi
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Orbán nyeri a néppárti szájkaratékat

D KOS20150911009
2019.02.25. 13:54
Hamis, kifogásolható, elfogathatatlan, felfoghatatlan, aggályos, kiegyensúlyozatlan, fenyegető – az elmúlt években csak úgy röpködtek a kritikák, intelmek Orbán felé a Fidesz európai pártcsaládjából. Az EPP vezetői többször felszólították Orbánt különböző dolgok tiszteletben tartására, a kemény közlemények és nyilatkozatok eredménye azonban nagyjából nulla, a Fidesznek attól sem kell tartania, hogy kizárják a Néppárból.

Felháborodott a kormány legújabb plakátkampányán Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. A francia Daul közleménybe oltotta elégedetlenségét, szerinte „hamis, félrevezető és nem tényeken alapul” a fideszes kormány tájékoztatása, amely szerint Soros György és a szintén Néppárti Jean-Claude Juncker többek között migránsokat telepítenének Magyarországra.

Daul szavai szerint „erősen kifogásolja” a támadást, és kijelentette, hogy Juncker igazi kereszténydemokrata. Azt nem tette hozzá, bár a szövegben kimondatlanul ott lebeg, hogy valakit talán kevésbé kereszténydemokratának tart nála. Az EPP vezetője a magyar miniszterelnököt is nevesítette, egyesen azt írta: „Szeretném emlékeztetni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a brüsszeli döntéseket, a bevándorlásról szólóakat is, közösen hozza az uniós tagországokat tömörítő tanács és az Európai Parlament, és mindkettőben ott vannak Magyarország képviselői is.”

Meglepő és kemény bírálat ez, ha onnan nézzük, hogy Joseph Daul a 2014-es választások előtt felszólalt a Békemeneten, és olyanokat mondott, hogy Orbán az egyetlen, aki képes Magyarországot kormányozni, valamint hogy az Orbán titka, hogy az igazságot mondta a magyaroknak.

Az EPP vezetőjének kritikája azért is figyelemre méltó lehet, mert Európában ebbe a pártcsaládba tartozik a Fidesz, a politikai szövetségestől érkező bírálat pedig mégis csak nagyobb súllyal esik a latba, mint ha a baloldali vagy a liberális térfélről érkezne. Viszont ha azt vesszük, hogy az elmúlt időszakban hányszor kapott „kemény kritikát” az EPP-ből a Fidesz, és hogy ezeknek a szöveges bírálatoknak milyen következményei lettek, már kevésbé tűnik fajsúlyosnak, ha a pártcsaládban megintik Orbánékat.

Weber felszólította Orbánt

Az EPP és a Fidesz két ügyben konfrontálódott igazán, a Néppárt felől érkező kemény szavak és intelmek pedig mindenféle fennakadás nélkül leperegtek Orbánékról.

A CEU elkergetése 2017 tavaszán a Néppárt zárt ülésén is szóba került. Előtte a pártcsalád szóvivője azt mondta a Politicónak, hogy rá akarják venni Orbánt a lex CEU módosítására, a miniszterelnöknek pedig szankciókkal kell számolnia, ha nem veszi figyelembe a brüsszeli figyelmeztetést, és nem tartja be az Európai Unió szabályait.

Ezen a frakcióülésen aztán Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője felszólította Orbánt, hogy tartsa tiszteletben a tudomány szabadságát, és bár nem kapott határidőt a kormányfő, egyértelművé tették neki, hogy következményei lesznek, ha nem változik a CEU-val szembeni események irányvonala. Orbán pedig a tudósítások szerint megígérte, hogy figyelembe veszi majd az Európai Bizottság (EB) ajánlásait, a CEU pedig maradni fog Budapesten.

A történet folytatása ismert, a CEU amerikai diplomát adó képzései elköltöznek Bécsbe, ami marad, az a magyar diplomát adó Közép-európai Egyetem. Orbán pedig arról beszél, hogy a CEU eddig nem költözött el, és ezután sem fog, mondván, ő nem ilyen embernek ismeri Soros Györgyöt.

Weber keményen odaszólt Orbánnak

A másik „komolyabb” összecsapás az EPP és a Fidesz között a Stop Soros törvénycsomag miatt volt. Weber ennek kapcsán arról beszélt, hogy nem lépnek fel ugyan a kormánypárt ellen a Néppártban, de kritikusak vele szemben, az ügy pedig egyébként is az Európai Unió intézményeire tartozik. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amely eljuthat akár az Európai Bíróságig is.

Weber szerint „Orbán azt ígérte, hogy ennek a mechanizmusnak az eredményét tiszteletben fogja tartani”, majd hozzátette:

Ha Orbán nem tartja tiszteletben a bíróság döntését, akkor nem lehet többé tagja az Európai Néppártnak.

Az ügy jelenleg úgy áll, hogy a választások után a Fidesz és a Jobbik megszavazta a Stop Soros törvénycsomagot, az EB aggályosnak találta a jogszabályt, véleményét elküldte a magyar kormánynak, Orbánéknak pedig hamarosan válaszolniuk kell a Bizottságnak. Ha ezt nem teszik meg, vagy nem elég kielégítő a válasz, az EB az Európai Bírósághoz fordulhat.

Látszólag Orbán nem izgulja túl az ügyet, amikor az Atv.hu megkérdezte a Stop Soros megszavazása után, hogy miért nem várták meg a Velencei Bizottság állásfoglalását (szerintük vissza kellene vonni a törvénycsomagot), a miniszterelnök azt mondta, ismerik a bizottság előzetes véleményét. Arra pedig, hogy a testület kifogásolta a törvényben foglalt büntetőjogi intézkedések arányosságát, csak annyival reagált, hogy

ízlések és pofonok különböznek.

A Néppárt felől érkező intelmek komolyságának eklatáns példája volt az is, amikor az Európai Unió költségvetési bizottságának néppárti elnöke kijelentette tavaly februárban, hogy szeretne „egy valódi rendőri nyomozást látni Orbán Viktor vejének ügyében”. Ehhez képest pillanatnyilag semmilyen nyomozás nincs Magyarországon az Elios-ügyben – közölte Polt Péter, akit meghívtak Brüsszelbe a költségvetési bizottság ülésére, hogy ugyan mondja már el, hogy lehet ez, mire a legfőbb ügyész kijelentette, hogy nem megy el. Pedig még a kormány is elismerte, hogy nem volt rendben az Elios-ügy.

Hasonlóan súlytalan maradt az is, amikor 2015 őszén a Néppárt egy határozati javaslatban azt írta a kormány bevándorlásról szóló nemzeti konzultációjáról, hogy „erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan”, valamint sajnálták, hogy a Fidesz az EU-t hibáztatja a helyzetért. A kormány azóta rendezett még pár nemzeti konzultációt, se nem lettek kiegyensúlyozottabbak, se nem hibáztatják kevésbé az EU-t. 

Weber nyomást fog gyakorolni Orbánra

A Néppárt vs. Fidesz verbális meccsei során valószínűleg Manfred Weber lehet Orbán kedvenc szájkaratepartnere. Az EPP frakcióvezetője és csúcsjelöltje tavaly szeptemberben kijelentette, hogy Magyarországon rendszerszintű veszély „fenyegeti” a jogállamiságot, Orbán pedig nem hajlandó kompromisszumra. „Ugyanakkor világos, hogy Orbán Viktornak mint a pártcsalád tagjának tiszteletben kell tartania az alapjogokat és az alapelveket. Ebben nyomást fogunk gyakorolni rá” – ezt már két hónappal később nyilatkozta a politikus.

A Fidesz ennek ellenére támogatja, hogy a tavaszi EP-választások után Weber kerüljön az Európai Bizottság élére. Az ellentmondásról Orbán annyit mondott mosolyogva év eleji sajtótájékoztatóján, hogy „van úgy, hogy az ember barátját bepalizzák”, Weberrel pedig ez történt szerinte a CEU-val kapcsolatban. 

Weber és Orbán (valamint Szájer és Daul) tavaly ősszel állítólag kötött egy megállapodást, hogy a választásokig visszafogják magukat, a Néppárt egyik magyar EP-képviselője azt mondta, ennek látja jeleit az EPP-ben és a Fidesz retorikájában is. Ehhez képest a kormány teleplakátolta az országot a néppárti Juncker fejével, és a szájába adták, hogy migránsokat akar betelepíteni. Erre érkezett a cikk elején említett Daul-nyilatkozat.

Webertől a napokban megkérdezték, mit jelentene az EP-választások szempontjából, ha kizárnák a Fideszt a Néppártból, mire azt mondta, hogy „a Fidesznek 12 helye van az Európai Parlamentben. Egy olyan parlamentben, aminek 750 képviselője van, nem ezeken a szavazatokon fog eldőlni Európa jövője.”

A német közszolgálati ZDF televízió erre megjegyezte, hogy Weber először fenyegette nyíltan kizárással a Fideszt, ám a mondat erősen elferdített értelmezése, különösen annak fényében, hogy egy hete Weber egyértelműen kijelentette, hogy nem fogják kizárni a Fideszt a Néppártból, és a politikus már a Stop Soros kapcsán is kilátásba helyzete a kizárást. 

Csak beszélnek a kizárásról 

A Fidesz és a Néppárt viszonya látványosan megromlott a 2014-es választási ciklusban, de akár az utóbbi másfél évben is. 2017-ben tavaszán még csak a 67 néppárti képviselő szavazta meg az EP-ben, hogy készüljön jelentés a magyar jogállamiságról, 2018. szeptemberben pedig már 114 néppárti szavazta meg a Sargentini-jelentést.

Ezzel párhuzamosan egyre többször vetették fel a Néppártban, hogy ki kellene zárni a Fideszt. Ezek a hangok eddig leginkább a pártcsalád liberálisabb szárnyához tartozó politikusoktól jöttek, és súlytalanok maradtak. Bár viszonylag sokat beszéltek róla, tavaly októberig senki sem kezdeményezte a kizárást, és a napokban is csak két svéd párt tett lépéseket ebbe az irányba, nekik összesen van harmadannyi képviselőjük az EPP-ben, mint a Fidesznek. Arra a felvetésre, hogy Juncker szerint ki kellene tenni a Fideszt az EPP-ből, Orbán csak annyit mondott: „Hajrá, készen állunk!”

A korábbiakhoz hasonlóan Orbánt most is nyilatkozatok szintjén éri nyomásgyakorlás. Markus Söder, a német kormánykoalíció kisebbik pártjának (CSU) vezetője szerint Orbán legutóbbi nyilatkozatai „elfogadhatatlanok”, az általa választott út pedig „sajnos rossz irányba vezet”. Megjegyezte azért, hogy senkit sem akar kitenni az EPP-ből.

Angela Merkel német kancellár pedig azt mondta, teljesen szolidáris és kiáll Juncker mellett, ezt pedig közölni fogja majd Orbánnal. A nagyobbik német kormánypárt (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer sem zárná ki a Fideszt, mert azzal megszűnne a párbeszéd, a legújabb kormányplakátokat ugyanakkor felfoghatatlannak és alaptalannak nevezte. Hozzátette: a Fidesznek bizonyítania kell, hogy a Néppárt tagja akar maradni, ha viszont nem sikerül egyetértésre jutni az EPP céljairól, „a párbeszéd értelmetlenné válik, és ezáltal véget ér”.

Orbán tavaly szeptemberben arra a kérdésre, hogy kizárhatják-e a Fideszt a Néppártból, szerényen csak annyit mondott, hogy

Mi vagyunk a Néppárt. Mi vagyunk a Néppárt legsikeresebb pártja, 2009-ben és 2014-ben is.

A Fidesznek jelenleg 12 képviselője van a 219 fős EPP-ben, amivel Orbánéké a hetedik legnagyobb képviselőcsoport a frakcióban, ezzel nagyjából felső középkategóriásnak számítanak. Az előrejelzések szerint, ha a Fidesz tartja a választási eredményét, máshol viszont gyengülnek a nagyobb pártok, akkor májustól még erősödhet is a Fidesz pozíciója a Néppártban. 

De nemcsak az erőviszonyok miatt nem valószínű, hogy kizárnák a Fideszt az EPP-ből, hanem mert a Néppárt jobban hasonlít egy rendezvényszervező vállalkozásra, mint egy politikai tevékenységet folytató intézményre. Ennek hátteréről részletesebben itt írtunk

(Borítókép: Manfred Weber és Orbán Viktor Budapesten 2015. szeptember 11-én.)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.