Laura, Alida
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Fidesz-kizárás: a Néppárt jövőjéről szól a vita, nem Orbánról

D KOS20181108029
2019.03.06. 13:01 Módosítva: 2019.03.06. 15:18
Az átmeneti meggyengülés vagy a jobbra tolódó populizmus, az orbáni modell követése – az Európai Néppártban a Fidesz-kizárás körüli vita valójában erről szól. Akár a kizárást, akár a megtartást választják, a néppárti döntés komoly politikai átalakulást indíthat el az Európai Néppártban.

Orbán Viktor nem saját maga miatt érdekes az Európai Néppárt demokratikus értékekért aggódó tagjainak. Nem amiatt aggódnak, hogy Magyarországon milyen csúfságokat követ el a kormány, hanem amiatt, hogy hogyan fog kinézni a saját politikai szövetségük tíz vagy húsz év múlva, ha az Orbán Viktor által vezetett Fidesz benne marad. Ugyanakkor legalább annyira aggódnak amiatt is, hogy mi lesz a szövetséggel, ha nem marad benne. 

Sokan nem szeretik a populista pártokat az EPP-ben, és ennek megvan az oka

Joseph Daultól, az Európai Néppárt (EPP) elnökétől megkérdezték egy keddi interjúban, hogy mit szól hozzá, hogy Orbán Viktor a Jaroslaw Kaczyński vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártot és az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini vezette Északi Ligát az EPP tagjai közé kívánja emelni.

Megmondtam neki, hogy ez nem történik meg, amíg én vagyok ennek a pártnak az elnöke

– válaszolta a francia politikus. A PiS-t és az Északi Ligát populista pártoknak tartja az EPP elnöke, amelyek félelmet keltenek az emberekben, mindig a problémákról beszélnek, megoldásaik viszont nincsenek. A Fideszre is igaz ez a definíció, a félelemkeltés mindenképpen.

Sokan nem szeretnének ilyen pártokat látni a szövetségben. Kisebb mértékben azért, mert viszolyognak a kampányolási módszereiktől, és ezért lenézik őket. Azért csak kisebb mértékben, mert valamennyire minden politikus populista, ezt a finn EPP-s politikus Alexander Stubb mondta az EUrologusnak tavaly októberben. Ők sem szentek, értik, hogy szükség van a hazugságra a kampányokban, alkalmazzák is, de a választók hülyítésének van egy pontja, amin már nem mernek túllépni.

Azért sem szeretnének ilyen pártokat a soraik között tudni, mert az utóbbi években kiderült, hogy a félelemkeltő, tudatosan félrevezető, hazugságokkal teli kampányolás nagyon komoly gazdasági károkat okoz. A brit kilépést ennek a fajta propagandának köszönhetjük. Az EU elbírja egy darabig, hogy rákenjenek minden rosszat, de ha túl sok országban szól a napi politika az Európai Unió gyalázásól, annak egy idő után a gazdaság látja kárát. Abban pedig mindenki egyetért, hogy a gazdaság már komoly dolog. Senki nem gondolta, hogy lehetséges egy brexitszintű gazdasági katasztrófa, de a kilépési népszavazás után kiderült, hogy milyen eszméletlen károkat okoz, ha a választókat tudatosan megvezetik, és az Európai Unió ellen fordulnak.

Leginkább viszont azért nem szeretik ezeket a pártokat, mert kívülállók, nem ismerik őket, nem bíznak bennük, és mert fenyegetést jelentenek az EPP-re. 

Orbán Viktor megoldása: vonjuk be őket

Mindenki erősíteni szeretné az Európai Néppártot, mert látják, hogy ezek a nemzetállamhívő, euroszkeptikus és populista pártok jobboldalról felfalják az EPP választóbázisát. Két megoldás kínálkozik erre, amiről már jó ideje tárgyalnak az Európai Néppárton belül.

Orbán Viktor azt mondja: ismerjétek föl, hogy ezek a pártok a jövő, nekünk is erre kell elmozdulni. És most jött el az idő, mert átalakulás következik a jobboldalon. Három ilyen frakció van az Európai Néppárttól jobbra az Európai Parlamentben. Ezek gyengülni fognak, mert a brit konzervatívok és a brit függetlenségi párt (UKIP) kiesik belőlük, lehet, hogy nem is fog megmaradni mind a három frakció. Itt az alkalom, hogy felszívjunk belőlük, akiket tudunk, akiket pedig nem tudunk, vagy nem akarunk, azokkal koalícióra lépjünk.

Tudja, hogy miről beszél: fel tudja kínálni azt a sikeres receptet az Európai Néppártnak, amit a Fidesszel már végigvitt; észrevette, hogy igény van egy erős jobboldali pártra, ezért elmozdult arra. Azután pedig szövetségkötésekkel és egyéb politikai eszközökkel magába olvasztotta, feldarabolta vagy elsorvasztotta a jobboldali pártokat: a KDNP-t, a Független Kisgazdapártot, az MDF-et. A Jobbiktól pedig elvette a saját témáit, és benyomult a térfelére.

Orbán Viktor nem kilépni akar az Európai Néppártból, hanem átalakítani akarja azt.

Jobbra húzni, konzervatívabbá, populistábbá, euroszkeptikusabbá, nemzetállamhívőbbé tenni. Azért, mert ez működik, ez most a siker kulcsa, és azért is, hogy a Fidesz pozíciója is erősebb legyen a Néppárton belül. Sokszor emlegeti, hogy a Fideszt Helmut Kohl hívta az Európai Néppártba, ez nyilván fontos a számára. Lehet, hogy ő szeretne lenni az a politikus, aki meghívja Európa legmeghatározóbb politikai családjába az új jobboldali pártokat, hogy ezzel lekötelezhesse őket.

Nyugat-Európa megoldása: tiszteljék inkább ők a nyugati demokrácia kultúráját

A nyugat-európai pártok eléggé húzzák a szájukat erre az elképzelésre. Emeljük föl a populista pártokat, és reménykedjünk a legjobbakban? – kérdezik. Elismerik a populisták politikai sikereit, talán irigykednek is rá, de közben irtóznak tőle, hogy a Fidesz vagy a lengyel PiS az eredményeiket úgy érik el, hogy nem tisztelnek olyan dolgokat, mint a szabad sajtó, a független civil szféra, független igazságszolgáltatás és a politikai hatalomtól különálló üzleti világ.

Ők inkább azt szeretnék, ha mindenki elkezdené szépen betartani a nyugati demokrácia szabályait, és a nyugati demokrácia kultúrájának megfelelőlen kampányolna. Viszont ha erre nem tudják rávenni a Fideszt, amelyikkel közel két évtizede együttműködnek a saját szövetségükben, akkor hogyan tudnának „megnevelni” egy Kaczińsky-féle pártot?

A szétszakadás is gazdasági károkat okozhat

A német kormánypárt pedig ott kattog a két világ között, és őrlődik, hogy mit tegyen. Fontos gazdasági kapcsolatok fűzik Magyarországhoz, amelyeknek az egyik kovácsa Orbán Viktor volt. „A mostani viszonyban a negatívumok kizárólag a politikának köszönhetőek. Az élet minden más területén kiválóak a német–magyar kapcsolatok: a gazdasági együttműködés kiváló, a kulturális együttműködés kiváló, a turisztikai is, és a társadalmi szimpátia kölcsönösen is nagyon erős” – mondta a miniszterelnök a német Welt am Sonntagnak adott múlt heti interjújában.

Később arról is beszél az interjúban, hogy Magyarország segített Németország és egyúttal Európa újraegyesítésében, ami a németeknek tényleg fontos. Ennél is fontosabb az, amit az újraegyesült Európa jelent Németország számára: egy közös politikai és gazdasági térséget, ami az orosz és újabban a kínai befolyással szemben a német befolyási övezetben tartja Kelet-Európát. A német kormánypártok azon gondolkodhatnak most, hogy elindíthat-e olyan folyamatokat a Fidesz kizárása, ami hosszabb távon ennek a politikai-gazdasági térségnek a széttöredezéséhez vezet. 

Ugyanis Orbán Viktor meg fogja találni a módját, hogy bosszút álljon. Annak ellenére, hogy az idézett interjúban arról beszél, hogy nem szereti a bosszú politikáját, az igazság az, hogy szívesen alkalmazza: például Jean-Claude Juncker kiplakátolásával, amiről elmondta, hogy annak is köszönhető, hogy Juncker már tavaly a Fidesz kizárását javasolta a Néppártból. Vagy emlékeznek rá, amikor Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tavaly megbírságolta Orbán Viktort egy szabálytalanságért, amit elkövetett a választási kampányban? A miniszterelnök cserébe meglátogatta a munkahelyén, többször vicceskedve a fejére olvasta, hogy mit tett, és videón közzétette, ahogy Patyi András megszégyenül. És a választás előtt nyíltan erkölcsi, jogi és politikai elégtételt ígért az ellenfeleinek.

A németeken a Néppárt szeme

A német kormánypártoknak lesz tehát a legnagyobb szavuk abban a vitában, hogy maradjon vagy menjen a Fidesz. Ezért adott interjút a Welt am Sonntagnak Orbán, ahol emlékeztette a német közönséget a szoros német–magyar kapcsolatokra, és dicsérte Manfred Webert, a Néppárt német jelöltjét az Európai Bizottság élére – annak ellenére, hogy Weber hónapok óta nagyon óvatosan, de bírálja a Fideszt a kampányfogásai és a CEU elüldözése miatt.

Eközben – nyilván nem véletlenül – Gyurcsány Ferenc is egy német újságba, a Frankfurter Allgemeine Zeitungba írt cikket, ahol a németek lelkiismeretére próbált hatni azzal, hogy felidézte: a második világháborúhoz is populista politika vezetett. Előtte pedig Angela Merkel kancellárnak írt levelet arról, hogy milyen felelősség terheli őt Orbán politikájáért.

A német kormány számára bonyolítja a döntést, hogy a két konzervatív német kormánypárt: a CDU és a bajor CSU között sem felhőtlen a kapcsolat. A CSU sokkal inkább szimpatizál Orbán Viktorral, még akkor is, ha a CSU új vezetője is kritikus hangot ütött meg vele szemben.

Orbán Viktornak is nagyon fontos a német kapcsolat. Az egész európai szintű politizálás szinte semmit sem ér számára, hogyha másik politikai csapatba kerül, mint a német kormánypárt. Ezért nagyon érdekes, hogy mit fog reagálni Manfred Weber ultimátumaira, amelyek két olyan dologban kérik, hogy engedjen, amelyekben nehéz elképzelni, hogy engedni fog: kérjen bocsánatot az EPP többi tagjától a Juncker-kampány miatt, és engedje, hogy a CEU tovább működjön Magyarországon. Ebben a cikkünkben olvashat róla, hogy milyen válaszokra számíthatunk a miniszterelnöktől. Itt pedig, hogy kitől kért eddig bocsánatot Orbán Viktor.

Március 20-án kerülhet napirendre, döntés később

Az Európai Néppárt politikai közgyűlése dönthet majd a Fidesz kizárásáról vagy felfüggesztéséről. Joseph Daul EPP-elnök bejelentette, hogy összegyűlt a megfelelő számú kérvény ahhoz, hogy a következő, március 20-i közgyűlésen napirendre vegyék a kérdést.

Nem véletlenül fogalmazott így: a „napirendre vételből” nem derül ki, hogy ő maga mit tervez arra a dátumra: egy előadást Orbán Viktortól, egy vitát vagy egy szavazást. Elvileg már ezen a két hét múlva esedékes találkozón is szavazhatnak, de pontosan azért, mert egy bonyolult, megosztó és messzire mutató kérdésről van szó, nem valószínű, hogy rögtön sor kerülne rá. Március 21-én csúcstalálkozót tartanak az EPP vezetői, ahol Orbán Viktor személyesen is megszólalhat.

Ha még a választás előtt szeretnék lezárni az ügyet, akkor inkább a soron következő, április 8–9-i találkozón lehet a szavazás. Kézenfekvőbbnek tűnik azonban, hogy a májusi választási eredmény tudatában döntenek inkább.

Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Néppártnak két tagja van Magyarországról: a Fidesz és a KDNP. A Néppárt szabályai értelmében két külön döntést kell hozni, ha mindkét pártot szeretnék kizárni a pártcsaládból. Sőt, ha nagyon szorul a hurok a Fidesz nyaka körül, még olyan megoldás is születhet, hogy a KDNP tag marad, és ezzel megőrzik a kapcsolatot a magyar kormány és az Európai Néppárt között.

Továbbá, ha az Európai Néppártból kizárják a Fideszt mint pártot, az még nem jelenti automatikusan, hogy a Fidesz–KDNP képviselőit kizárják az európai parlamenti frakcióból is. Ehhez a frakció szabályai alapján a frakció tagjainak külön kell szavazni, kétharmados többséggel.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 8-án. Előtérben Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.