Március 20-án dönteni kell a Fideszről
További Európai Parlament cikkek
- Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét
- Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
„Nem tárgyalni mentem Orbán Viktorhoz, hanem valódi válaszokért” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a budapesti látogatása másnapján. Múlt héten három kéréssel állt elő a Fidesz felé: érjen véget az EU-ellenes kampány, Orbán kérjen bocsánatot azoktól a pártoktól, akiknek megnehezítette az életét ezzel a kampánnyal, és a CEU maradhasson Budapesten. Ha ezek nem teljesülnek, támogatni fogja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, mondta.
Weber azt szerette volna látni kedden Budapesten, hogy a miniszterelnök hogyan fogadja ezeket a kéréseket. Válaszokat viszont nem kapott Orbán Viktortól, csak „jelzéseket arra nézve, hogy a kormányfő készen áll” teljesíteni őket, fogalmazott a frakcióvezető, aki az Európai Néppárt jelöltje is egyben az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Weber kifejtette a három kérését
A plakátkampánnyal kapcsolatban Weber egy szerdai sajtótájékoztatón világossá tette, hogy nemcsak a Jean-Claude Junckert ábrázoló plakátokkal van baj, hanem mindenféle kampánnyal, amelyik Európai Unió-ellenes üzenetet hordoz. „Mi vagyunk az EU alapító atyáinak a pártja” – hangsúlyozta, arra utalva, hogy ennek a pártcsaládnak a tagjai nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen propagandát terjesszenek.
A bocsánatkérésre többek között azért van szükség, magyarázta Weber, mert Finnországban, Belgiumban és Spanyolországban a következő hetekben nemcsak európai, hanem nemzeti választásokra is készülnek, és az Európai Néppárt ottani tagjainak az esélyeit rontja a Fidesz kampánya. „Viselkedésbeli alapelv, hogy valaki bocsánatot kér egy ilyen helyzetben” – magyarázta Weber.
A harmadik kérés kapcsán pedig egyúttal Orbán Viktor segítségére is sietett a német politikus. Felvázolt ugyanis egy új működési modellt a Közép-európai Egyetem Budapesten maradó intézményének a fenntartására. Az elképzelése szerint a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) létrehozna egy közös tanszéket a CEU-val, és meghirdetnének olyan képzéseket, amelyek magyar és német diplomát is adnának. A müncheni egyetem nemzetközi hálózatán keresztül pedig azt is el lehetne intézni, folytatta, hogy egy másik tanszéket valamelyik elismert amerikai egyetem működtethessen. A TUM-nak például különösen jó a kapcsolata a Stanford Egyetemmel, emelték ki egy brosúrában, amelyet Weber sajtótájékoztatója előtt osztottak ki az újságíróknak. Amerikai-magyar közös tanszék fenntartásához és amerikai-magyar diplomákat adó képzések meghirdetéséhez a BMW autógyár ígért forrásokat.
Michael Ignatieffet, a CEU elnök-rektorát is beavatta ezekbe az ötletekbe, és nagyon örült neki, hogy a rektor nyitott volt rájuk, idézte föl Weber.
A frakcióvezető nem tudott pontos forgatókönyvet mutatni arról, hogy miként fogják kezelni a következő napokban az Európai Néppárt és a Fidesz konfliktusát. Leszögezte, hogy március 20-án dönteni kell, arról azonban még nem határoztak, hogy miről fognak dönteni: a Fidesz kizárásáról, a tagságának felfüggesztéséről, vagy pedig arról, hogy valamilyen formában ellenőrizni és értékelni kell a magyar kormánypárt további lépéseit.
A Néppárt elnöke nem akarja húzni az időt
A döntés az Európai Néppárt elnökségének a kezében van: ha akarja, szavazásra bocsáthatja a Fidesz kizárását vagy tagságának a felfüggesztését. A párt elnöke, a francia Joseph Daul pedig nem ért egyet Manfred Weber óvatos tempójával: ő hamarabb dűlőre akarja vinni a kérdést, és feltételek és tárgyalások helyett március 20-án megtartaná a szavazást az Európai Néppárt politikai közgyűlésén. A Népszava forrásai szerint szerda este még azt is kilátásba helyezte, hogy lemond az elnökségről, ha nem kerül sor a szavazásra.
Logikusnak tűnik, hogy minél előbb hozzanak döntést a Fidesz-ügyben. A korai szavazás ellen szól azonban, hogy nem lehet tudni, mit fog zúdítani a magyar kormány az Európai Unióra és Európa alapító atyáinak pártcsaládjára a következő hetekben, ha egy kizárás vagy felfüggesztés után megszabadul az Európai Néppárt minimális kontrolljától is.
Manfred Weber biztonsági megoldása az lenne, ha március 20-án csak arról döntenének, hogy milyen ellenőrzési mechanizmus alá vonják a Fideszt. Ezt kívánnák meg a most zajló választási kampányok is: hogy a következő hetekben csituljon el a Fidesz-téma, lehessen értelmesebb célokra csoportosítani az erőforrásokat, és más irányba fordítani a sajtó figyelmét.
A szavazásokhoz egyébként is általában úgy állnak hozzá a politikusok, hogy csak akkor vállalják be őket, ha nagyjából már előre tudják az eredményt. Olyan szavazást, amelyikben túl sok az ismeretlen, senki nem tart meg szívesen. Ha tarthatatlan a helyzete, akkor valószínűbb, hogy egy politikus maga mond le a pozíciójáról, minthogy megvárja a megszégyenítő szavazást.
A kizárásról szóló döntés megalapozására vagy elodázására használhatják azt az ötletet, amelyet felvetettek a Néppártban az utóbbi napokban: alakítani kellene egy bizottságot három köztiszteletben álló emberből, akiknek az lenne a dolga, hogy szemmel tartsák és értékeljék a magyarországi helyzetet, és egy bizonyos vizsgálódási idő után adjanak útmutatást az EPP tagjainak.
Miért pont ezt a három dolgot kérte Weber?
Az Orbán Viktornak szabott három feltétel Manfred Weber saját kezdeményezése volt, egyáltalán nem biztos, hogy az EPP pártjai is úgy gondolják, hogy ezzel a három dologgal lehet megfogni a magyar miniszterelnököt. Azt a véleményt sem osztja mindenki, hogyha teljesül ez a három feltétel, akkor maradhatna a pártcsaládban a Fidesz.
Azért választotta ezeket a feltételeket Weber, mert ezekben fel lehet mutatni valamilyen eredményt március 20-ig. Más problémák is vannak, mondta az EUrologusnak egy néppárti forrás, például a civiltörvény bírósági ügye, de most olyan témákra volt szükség, amelyekkel be lehet bizonyítani a leginkább forrongó EPP-tagpártoknak, hogy lehetséges jobb belátásra téríteni Orbán Viktort.
A CEU-ügyben is azért izzította be a saját bajorországi kapcsolatait Weber, hogy minél előbb be tudjon számolni valamilyen előrelépésről. És azért is, hogy szerinte egy valódi alternatívát kínáljon a CEU-nak. „Ezután, hogyha a CEU mégis úgy dönt, hogy elmegy Budapestről, ne mondhassa senki, hogy Orbán üldözte el őket, hiszen lett volna másik lehetőségük is” – magyarázta egy másik néppárti forrás. „Igazából még egy minőségbeli ugrást is jelentene a CEU-nak, ha a magasan jegyzett müncheni egyetemmel és egy világhírű amerikai egyetemmel tudna közös diplomát kiadni” – tette hozzá.
A frakcióban rosszabbul áll a Fidesz, mint a teljes pártcsaládban
Szerda este tartott egy zárt ülést az Európai Néppárt frakciója, ahol a Fidesz ügyéről is vitáztak. A frakció nem dönthet a Fidesz kizárásáról vagy felfüggesztéséről, ez a párt dolga. A Néppárt EP-képviselői csak a véleményüket mondták el ezen a találkozón. Az ülés viszont alkalmat teremtett arra, hogy lemérjék az indulatokat, és megbecsüljék az erőviszonyokat.
Az ülésen részt vevők beszámolója alapján körülbelül másfél órán át tartottak a felszólalások, az európai értékek tisztelete volt a vita középpontjában. Kirajzolódott a már nagyjából ismert felállás: a közép-európai pártok képviselői, köztük az egyik szlovén tagpárt és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egy-egy politikusa a Néppárt egységének a megőrzése érdekében a Fidesz benntartása mellett szólaltak föl. Svéd és portugál képviselők a Fidesz ellen beszéltek.
A frakcióban szűk többségben vannak azok, akik a Fidesz ellen foglalnak állást. A párttagságról viszont a frakciónál egy szélesebb körű testület, a párt politikai közgyűlése szavaz a Fideszről. A politikai közgyűlésben nemcsak európai parlamenti képviselők ülnek: a közgyűlés többségét az EPP tagpártjainak a küldöttei adják. Európai Unión kívüli: szerb, macedón, albán, norvég, svájci pártok küldöttjeit is megtaláljuk közöttük.
Nagyon sok múlik azon, hogy a német kormánypártok hogyan döntenek. Több másik párt is arra vár, hogy a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor CSU elszánja magát a kizárás vagy a benttartás mellett – akármelyik irányba mozdulnak el, sokan követni fogják őket.
A Fidesz azzal érvelhet, hogy ez az egész vita az európai baloldalt és a liberálisokat szolgálja – ahogy Orbán Viktor kifejtette egy március eleji interjújában. Manfred Weber rá van utalva a liberálisok és a szociáldemokraták támogatására ahhoz, hogy az Európai Parlament többsége ősszel megszavazza őt az Európai Bizottság elnökének. Ez a két politikai erő a Fidesz fejét követeli a támogatásért cserébe, mondják a Fideszben. Viszont mi rá a garancia, hogy a Fidesz után nem a Berlusconi-féle olaszok, vagy mondjuk a jobbra tolódó osztrák néppárt (ÖVP) kizárását akarják majd elérni a Néppárt leendő koalíciós partnerei?
Nem könnyű a döntés a Néppárt tagjainak, mert egyszerre kell szem előtt tartaniuk a saját pártjuk otthoni érdekeit, a szavazóik elvárásait, a személyes értékrendjüket, azt, hogy melyik lépéssel mennyit veszíthet a Néppárt, és kicsit a jövőbe is kell látniuk, hogy kitalálják, hosszú távon melyik út fogja vezető pozícióban tartani az EPP-t: ha bent tartják a Fideszt, vagy ha kizárják.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Manfred Weber az Európai Néppárt az EPP frakcióvezetője (b) felszólal a Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. - fotó: MTI / Európai Parlament Multimédiás Központja / Genevieve Engel)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.