Gyárfás
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Mit tett értünk az EU az elmúlt öt évben?

GettyImages-1141487047
2019.05.01. 15:53 Módosítva: 2019.05.01. 16:27
Kihúzta a gyufát a YouTube-nál, eltörölte a roamingdíjakat, viszont kispadon tartja a migrációs kérdést. Összeszedtünk tíz fontos ügyet, amit az Európai Unió elért a hamarosan véget érő ötéves ciklusában.

Májusban több százmillió európai fogja megválasztani az Európai Parlament új képviselőit. Újjáalakul az Európai Bizottság is, amelyet a most távozó garnitúra kedden tanácsokkal látott el: azt szeretnék, ha a következő politikai irányítás egy védelmet nyújtó, versenyképes, méltányos, fenntartható és befolyásos Európát hozna létre.

De mit tettek le az asztalra az idén tavasszal távozó EP-képviselők, és az ősszel búcsúzó Európai Bizottság? Kiemeltünk néhány fontos, mindennapi életünket érintő döntést, amelyekből uniós jogszabály született az elmúlt öt évben, vagy várható, hogy a közeljövőben törvénybe iktatják őket.

1. Kevesebb műanyag szatyor lesz

Az uniós tagállamoknak 2019 végére kitűzött környezetvédelmi célja, hogy az egy főre jutó elhasznált évi műanyagszatyor (hordtasak!) ne legyen több, mint 90 darab. 2025 végére ezt a számot 40-re kell visszaszorítani. 2018-ban az uniós lakosság 72 százaléka állította, hogy csökkentette a könnyű műanyag táska (például vékonyabb reklámszatyrok számítanak ide) használatát az Eurobarometer szerint.

2. Életbe lépett a klímavédő Párizsi Egyezmény

A klímaváltozás ellen küzdő párizsi egyezmény 2016-ban lépett életbe, amikor az Európai Unió összes országa nevében jóváhagyta azt az Európai Parlament. Egy évvel korábban a világ vezetőinek krémje ült össze, hogy kitalálják, hogyan lehet két Celsius fok alatt tartani a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését, különben az előrejelzések alapjánvisszafordíthatatlan katasztrófa jöhet. Az Európai Unió azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal az 1990-es érték alá csökkenti a káros gázok kibocsátását. A környezetvédő szervezetek rámutattak, hogy ez nagyon szép, de a Föld megmentéséhez ennél is nagyobb erőfeszítést kell tenni.

3. Eltörölték a roaming díjakat

2017 júniusa óta minden uniós tagországban telefonálhatunk, SMS-ezhetünk és internetezhetünk egy rövidebb utazás vagy nyaralás során ugyanazokért a költségekért, mint itthon. Egész pontosan addig, amíg többet tartózkodunk belföldön, mint külföldön, vagy többször használjuk mobiltelefonunkat belföldön, mint külföldön.

4. Védeniük kell az adatainkat

2018-ban került bevezetésre a vállalkozóknak rémálmot, ügyfeleiknek adatvédelmet biztosító Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). Lényege, hogy átláthatóvá tegye, mire használják az adatainkat a cégek és a kormányszervek. Tavaly óta jogunk van megtudni, hogy milyen célból kérik és milyen célra használják adatainkat, ha engedélyezzük a hozzáférést azokhoz.

A szabály az EU-n kívüli székhellyel rendelkező cégeket is érinti, ha tevékenységük a tagállamokban zajlik. Azért volt megterhelő intézkedés, mivel viszonylag rövid idő állt a vállalkozások részére felkészülni és a jogi előírásoknak megfelelően átalakulni. A változás hosszútávon a cégek munkáját is megkönnyíti és ügyfélbaráttá teszi, ha azonban egy cég nem teljesíti a feltételt, büntetésre számíthat, ami akár a bevételének a 4 százaléka is lehet.

5. Külföldről is ugyanannyiért vásárolhatunk az interneten

Az uniós állampolgároknak 2018 decembere óta nem kell aggódniuk amiatt, hogy valamelyik weboldal letiltja vagy átirányítja őket, esetleg elutasítja bankkártyájukat, csak azért, mert más uniós tagállamban élnek vagy tartózkodnak. Az új szabályok mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára egyszerűbbé tették az internetes kereskedelmet az EU belső piacán. Az online vásárlás a más tagállami székhellyel rendelkező kereskedők webáruházaiból is könnyebben megy az új rendszer elindulása óta.

6. Olcsóbb banki tranzakciók jöhetnek az EU-n belül

Az Európai Parlament februárban elfogadta a tervezetet, miszerint megszünteti azokat a túlzott kezelési- és extra költségeket, amelyek a tagállamok közötti tranzakcióknál jelentkeznek. Most, ha valaki magyarországi számlával egy belgiumi számlára akar eurót utalni, a fizetett összegen túl akár 24 euróba is kerülhet a tranzakció. Az EP azt szeretné, ha csökkennének az euró utalások küldéséért és fogadásáért felszámított díjak az euróövezeten kívüli uniós országok bankjai és más fizetési szolgáltatói között.

7. Európai szintű katasztrófa-elhárítás

Az EU elfogadta a rescEU programot, hogy természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén hatékonyabban és gyorsabban lehessen segítséget nyújtani. Olyan helyzetekben mozgósítható további erőforrásokat tömörít a projekt, amikor a meglévő, hétköznapi kapacitások nem elegendőek a segítségnyújtáshoz. Az unió egészére kiterjedő erőforrás-tartalékot hoznak létre erdőtűzoltó repülőgépekből, és segítik a felkészülést az egészségügyi, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris vészhelyzetekre.

8. Betiltják az egyszerhasználatos műanyagokat

Az egyik legújabb kitűzött környezetvédelmi cél, hogy 2021-től kezdve fokozatosan betiltják a műanyagból készült szívószálakat, tányérokat, evőeszközöket és fülpiszkálókat, mivel az óceánokban felgyűlő szemétszigetek 70 százaléka ilyen jellegű hulladékból és műanyag flakonokból származik. Az uniós tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, és 2025-re legalább 25 százalékban, 2030-ra pedig 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell készülniük.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, ami szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása is káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre és az intimbetétekre is.

9. Szigorúbban védik a szerzői jogokat a YouTube-on és a Facebookon

A nemzeti kormányok tanácsa április közepén fogadta el az új uniós szerzői jogi szabályokat. Az volt a cél, hogy felszólítsák az internetóriásokat, elsősorban a Google-t és a Facebookot a tartalom-előállítókkal való együttműködésre. Ugyanis az EU szerint a platformok felelőssége, ha a felhasználók jogvédett tartalmat töltenek fel, így a YouTube-nak és társainak kellene fizetnie a szerzőknek és kiadóknak tartalmaik használatáért, mivel a feltöltött videókból származó bevétel egy része úgyis hozzájuk kerül.

Sokak szerint ennek épp az ellenkezője történik: „mémgyilkosnak” nevezik a szabályozást, mert korlátozza a szólásszabadságot, és megbénítja a szerzői jogokat egyáltalán nem sértő, viszont nagyon népszerű mémek terjedését az interneten. A kisebb szolgáltatókra pedig olyan terheket ró, amihez még nincs meg a kellő technológiai háttér.

10. És mi lesz az európai menekültüggyel?

A 2015-ös bevándorlási hullámmal világossá vált, hogy az Európai Unió menekültügyi rendszere nem elég egységes és alkalmatlan egy olyan helyzet kezelésére, amikor nagy tömegben érkeznek menedékkérők az EU határaihoz. Az uniós intézmények azóta dolgoznak egy jobban működő megoldáson. Az Európai Parlament 2017 novemberében jóváhagyta a saját álláspontját az új „dublini rendelet” szövegéről, amely rögzíti, hogy milyen feltételek alapján bírálják el a bevándorlók menedékkérelmét. Az EU másik jogalkotó intézménye, a tagállami kormányokból álló Tanács azonban nem lépett még, ezért a jogalkotás évek óta nem mozdult előre.

Az új dublini rendeleten kívül több másik javaslat is része az egyelőre csak a tervek szintjén létező európai menekültügyi rendszernek: az európai menekültügyi ügynökség megerősítése, közös menekültfogadási szabályok kialakítása, európai szintű lista azokról az országokról, amelyek biztonságosnak minősülnek, migránsok integrációja, törvényes bevándorlási utak biztosítása, együttműködés az EU-n kívüli országokkal a migráció kezelésére, új európai vízum-szabályok, hatékonyabb rendszer azoknak a migránsoknak a visszaküldésére, akik nem jogosultak védelemre, és az európai határőrség.

A javaslatok végleges formájáról a tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha a tagállamok is megállapodnak róla, hogy mit is szeretnének. Az európai parlamenti képviselők többször is felszólították a tanácsot, hogy mutasson igazi politikai akaratot a reformok előrehaladására, és vessen véget annak, hogy a Földközi-tengeren átkelő bevándorlókat gyakran éri halálos baleset.

Az Európai Parlament és a tagállamok között számos előzetes megállapodás született például a fogadási feltételek átdolgozásáról, a képesítési szabályzatról vagy az EU menekültügyi ügynökségéről, de ezeket csak akkor lehet elfogadni, amikor végleges megállapodás jön létre a dublini rendeletről. Ez az oka, hogy még nem létezik közös uniós menekültügyi szabályozás EU-s szinten.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.